1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 2«l (77— ?H) 327. — 329. §§. megmaradnak; —- a' 330. §-ra megjegyeztetett, liogv törvénjhatósági közvádlónak miután néha párt által választott birák, pártjuk emberei felett 's pártügyekben ülhelnének ítelószéken, — szinte megengedendő az okokkal támogatás nélküli visszavetés, itt is gyakoriak lévén azon esetek, mellyekben a' tagadhatatlan pártosság vádját formuláim igen nehéz, de már ezen okok előfordulása azon esetekben, mellyek a' királyi kinevezéstől függő állandó itélőszékek bírálata alá tartoznak fel nem tehető, és a’ szent korona ügyvédje a’ fejedelem által kinevezett bírák ellen okadás nélküli viszszavetéssel nem élhetvén, a’ szóban forgó §-nak következő szerkesztése fogadtatott el: ,,a’ közvádló okadás nélküli viszszavetéssel felségsértés, hűtlenség 's hamis pénzverés eseteiben nem élhet; más bűntetteknél a’ törvényszék tagjai közűi hármat minden okadás nélkül visszavethet, és ekkor úgy midőn” ’s a’ t.; — a’ 331., 332. 's 333. $§. meghagyattak; — a' büntető pert tárgyazó fejezet vizsgálatába ereszkedvén az országos Választmány; — a’ 334. §. meghagyatván; — a’ 335. §. végszavai ,,jár el” helyett jó „járhat el;” — a’ 336. — 338. §§-ra nem volt észrevétel; — a’ 339. §-ba „kiparancsoltatnak” után következzék „sőt fegyveres erővel is eltávolitatnak, az ellenállók pedig elfogatnak és a’ büntető törvénykönyv T. szakasza szerint büntetés alá vonatnak” a’ jelen §. vége kimaradván; —a’ 340., 341. §§. mind a' bűnök 's büntetések törvénykönyvébe valók itt elmellőztetvén ; — a’ 342. — 376. §§-ra nem volt észrevétel; — a’ 377. §-ban említendő, hogy az elnök a’ bűnvizsgálati irományok illető pontjainak felolvasását bármelly törvényszéki ülnök kívánságára is elrendelni köteles; — a’ 378. — 391. §§. meghagyatnak; — a’ 392. §. ekkép szerkesztendő „az eljárás ekkénti befejezése után a’ vádlott az ülési teremből kiküldetik, az ítélószék pedig tanácskozás végett külön terembe vonul, és nem nyilvános ülésben ítéletet hoz.” Ezzel berekesztetvén a’ büntető perről szóló fejezet vizsgálata; az itélethozás került tanácskozás alá, 's a' 393 's 394. §§. meghagyattak; — a 395. §. azért nem fogadtatott el, mivel az ezen §-ban említett esetekben már felebb olly tágas recusatioi jog engedtetett meg a’ vádlottnak, hogy ezen eseteknek a’ többiektől a’ szavazásra nézve is megkülönböztetése szükségtelennek találtatott ; — ez tehát kimaradván 's ennek értelmében ; — a’ 396. §. módosítandó lévén; — a’ 397. — 402. §§. minden változtatás nélkül elfogadtattak; — a’ 403. §-ban mint már felebb megállapittatott a’ törvényszéki nem illetőség esetei, mellvek az ügv taglalása közben kifejlenének, általában említendők lévén; a’ 404. — 408. §-ra nem volt észrevétel; — a’ 409. §-ban világosan mondassák ki, hogy a’ csődületi törvény rendelkezéseinek épségben maradásával értetendő ezen rendelkezés; — a’ 410. — 412. <$-ra nem volt észrevétel; de itt külön §-ban említendő, hogy vagyonnal bíró vádlott értékéből az ügyvédi díj megítélésének is helye leend; — a’ 413. — 415. §§. meghagyattak. XLV-dik ülés Január 13-dikán 11. a. e. királyi Személynök ö n. ni. elnöklete alatt. Indítvány tétetvén: mi történjék azon esetre, ha a’ vádlott vagy ennek bűntársai szökés által magokat az ítélet alól elvonnák, — határoztatott, hogy az utóbbi esetben a’ bűntársak felett mindég hozattassék ítélet, kötelességében állandván a közvádlónak miszerint eljárás közben felügyeljen, hogy a’ jelenlévő vádlottak a’ vád terhét alaptalanul maguktól a távollévő bűntársakra ne háríthassák, kik ha utóbb kézhez kerülnének, magokra nézve az eljárás megújítását is kívánhatják; azon esetben pedig, ha a’ magányos vádlott vagy több vádlott esetében ezek mindnyájan távol volnának a polgári keresettel fellépett sértett félnek követelése a’ magány jógi szóbeli per szabályai szerint leszen elítélendő, a büntető keresetre nézve pedig makacságbóli elmarasztalásnak helye nem lészen, hanem herekesz— tetven az elővizsgálat, a vádlott, vagy a' vádlottak ugyan a’ költségekben elmarasztassanak, maga a’ büntető perbeli eljárás s itélethozás pedig a vádlott, vagy vádlottak kézhez kerüléséig elhalasztandó. Orxtái/gyül. írásai. /. |j(j
