1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

15. Ülés írásai. Julius 5-én 184J.

hotnek, mcllvek feletti itélethozásra a’ polgári bíróság minden esetre alkalmasabb leend. — De más oldalról különbség tétetvén a' per stádiumai között ’s azon esetre, ha a’ meghalálozott vádlott még nincsen perbefogva, a’ kártérítési kereset mindig a’ polgári bíróság elejébe látszott utasítandónak; minden egyéb esetekben czélirányosabbnak tartatott a’ kártérítési keresetet a’ büntető bíróság ítélete aló bocsátani, mert ez által az ügy sebesebb lefolyása eszközöltetik; de czéliránytalan is volna az ügyet azoktól, kik abba már beavatkozva vannak, elvonni; egyébiránt azon esetben, midőn a’ perben bűntársak is állanak, ha az egyik meghalálozván ő reá nézve a’ polgári kereset más bíróság elébe vitetnék, legyőzhetetlen nehézségek támadnának; ’s végre: mert a’ keletkező polgári pontok elitélésc, miután itt nem kötelezvényből, hanem bűntettből származott viszonyról van szó, vagy nem sok nehézséggel járand, vagy nem is ez ügyben lészen elintézendő; minthogy a’ bíró csak a’ kárpótlást Ítéli oda ’s annak további kikeresése, a’ feleknek dolga. — Ez okoknál fogva abban állapodott meg a’ többség: hogy azon esetre, ha a’ vádlott a’ perbefogás elhatározása után hal meg, a’ polgári kereset az eljárt büntető hatóság előtt fenmarad; határoztatván egyszersmind, hogy az ezen változásnál fogva szükségesekké lett módosítások az illető helyeken, nevezetesen az, miszerint a’ vádlott örökösei a" közvádló által perbe idézendők lesznek, — beiktattassanak.

\XIX-ik ülés December 9-én u. a. e.

Országbíró ö n. ni. elnöklete alatt.

A' II—ik fejezet kerülvén tanácskozás alá, melly a’ büntető hatóságokról, és az eljárási személyzetről szól; — a'

T—ik S-ra megjegyeztetett, hogy a’ kerületek közé „Kővár-vidéke” 's a’ városok közé „Pozsega” pótolólag besorozandók. Ezután indítványba tétetett, hogy Túró-mezejének büntető hatósága hagyattassék meg következő okoknál fogva: mert Túró-mezejét eddig is a’ büntető hatóság nem csak földesúri viszonynál fogva, hanem mint valóságos törvényhatóságot illette, a’ mi onnét is bizonyos, hogy ezen hatóságát nem csak a’ nem-nemesek, hanem a’ nemesek felett is gvakorolta, és hogy akkor is, midőn a’ nem-nemesek felett ítélt, itélőszékéhez nem kivántatott meg a’ törvényes bizonyság, a’ mellv úriszéki eljárásnál nélkülözhetlen lett volna’ a’ hozott Ítéletek azután nem Zágráb vármegye törvényszékéhez, hanem a- báni Tábla elejébe kerültek felebbvitel útján. — Továbbá a’ Túró-mezei grófnak helye lévén az országgyűlésen annak, miszerint büntető hatóság gyakorlata ezentúl csak olly testületekre bizandó, mellyek az országgyűlésen, mint független törvényhatóságok képviselve vannak — legalább részben elég van téve; ’s e’ tekintetben Túró-mezejének minden esetre elsősége van a’ Szepesi XVI városok felett, mellyek az országgyűlésen képviselve épen nincsenek, sőt mellyek a’ közelebb lefolyt országgyűlés által a’ bétáblázásra nézve némileg Szepes vármegye alá rendeltettek; és noha ezek ellenében más részről előadatott, hogy Túró-mező political beligazgatására nézve Zágráb megyének kiegészítő részét teszi, külön portákkal nincs ellátva, pereit csak egy bizonyos Compromissumnál fogva Ítéli, melly később kiváltság által megerősíttetett, hogy Túró-mező nem maga, hanem csak grófja hivatik meg az országgyűlésre, és hogy mint ezen okoknál fogva ön állású törvényhatóságnak nem mondathatik, és azon kellékekkel korántsem bir, mellyek a’ múlt évi December hónap 10—ik napján tartott országos választmánvi ülésben hozott határozat szerint arra inegkivántatnak, hogy valamelly testület büntető hatósággal felruháztassék: — a’ többség azonban a’ felebbi okoknál fogva Túró-mezejét a’ büntető hatóság gyakorlatában meghagvatni rendelő. Ezen gyakorlatban meghagyó továbbá még Felső-Bányát is, mint különben is a’ személynöki városok közé sorozottat, külön portákkal bírót, szóval épen úgy, minden más törvényhatóságtól függetlent, mint bár melly szabad kir. város.

A' nagy méltóságú országos Választmány azon tagjai, kik Arad, Eszék és Pécs mint törvénybe nem iktatott s az országgyűlésen nem képviselt városoktól a’ büntető hatóságot megvonni akarják, kijelentők, hogy ez oknál fogva Felsó- Bányának a’ büntető hatóságok közé sorozása ellen is külön vélcményokben nyilatkozni fognak. — Kérdés tétetvén e helyen miért a' királvi Curia a’ T—ik szakaszban elősorolt büntető hatóságok közt nem említtetik? megjegyeztetett, hogy a kir. Curia e’ szakaszban azért r.em említtethetett, mert territoriális büntető hatóságnak — ha csak úgy nem vétetik, hogy territóriuma az egész ország — nem mondathatik.

Ugyan ezen 7-ik szakaszra kijelenté a’ Csanádi püspök ő. n. méltósága, hogy az egyházi büntető hatóság fentartásáról külön véleményben fog nyilatkozni.

Ez alkalommal inditványoztatott, hogy miután az alválasztmányi javallatban a’ katonai véghelyekról említés nem tétetik, a' büntető eljárás azokra is kiterjesztcssék, és reájok nézve is eljárási javallat készíttessék, annyival inkább minthogy világos törvényeknél fogva régóta sürgetik az ország Rendei ’s az 183-fi-ik országgyűlésen a’ KK. és HR. táblája törvényjavallatot is készitett arról, hogy a’ véghelyek (katonai állásuk 's fegyverreli szolgálatuk egyedüli kivételével) tökéletesen az ország törvényei alatt legyenek ’s azok szerint kormánvoztassanak, sőt az 1840-iki törvény által, és így a fejedelem és nemzet közös megegyezésével a’ váltójog a’ véghelyekre is kiterjesztettetvén, nincs ok miért ezek nyomán a jelen országos Választmány a' büntető rendszert a' véghelyekre is ki ne terjeszsze; czélszerű intézetek készítésére 'sínor mértékűi szolgálhat a' megemlített 1832/#-iki törvény javallat, adatokat nyújthat Hiczinger statisticája ’s több más kútforrások, mellyeket a’ büntető eljárás készítésében fáradozó Alválasztmóny gondoskodása ki fog kutatni. Mások ellenben osztoztak ugyan azon óhajtásban, miszerint bár az új büntető rendszer a’ véghelyekre is kidolgozható volna, azt azonban addig, míg a véghelyek kérdése országgyűlési tractatusok utján végképen el nem intéztetik , nem látták lehetségesnek. Ezek véleménye szerint nem áll a’ váltójog kiterjesztéséből húzott következtetés; mert a' váltójog esetei ritkábban fordulnak elő, a váltó törvényszékek kerületei nagyobbak, és a’ mi a’ fő különbség, a’ váltójog egészen új törvényeket foglal magában, ezen okok246 (55—57)