1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

240 (17—4H)

/.5. Ülés írásai. Julius 5-én 1S4H.

Wlll-ik ülés November 24-ik napján 1842-ik esztendőben.

Országbíró ö nagymélfósága elnöklete aluli.

V börtönrendszer kidolgozásával megbizott Alválasztmánynak általános tudósításában foglalt azon megjegyzés olvastatván, mikép azon okból, hogy az ország Rendéi honi világos törvényeknél fogva régtől sürgetik, hogy a’ katonai véghelyek az ország törvényei alatt legyenek, a’ véghelyi rabok számukra hol és hány számmal építendő hatósági és kerületi börtönök iránti javaslat készítést is feladásai közé tartozónak tekintette ugyan az Alválasztmány; valósággal azonban semmi véleményt nem készíthetett, mert adatai, mellyeken alapíthatná javallatát nem voltak; — inditványoztatott mikép ezen adatok megszerzésére a' szükséges lépések tétessenek meg, más részről azonban, előadatván, hogy míg ezen jogkérdés az országgyűlési tractatusok utján el nem intéztetik, idő előtti a’ véghelyekre hozandó intézkedések kidolgozásába bocsátkozni, 's addig a’ kívánt adatok megnyeréséhez is kevés a’ reménység: mire a’ n. m. ország. Választmány abban állapodott: hogy a’ kiküldetési munkálatának eleibe bocsátandó tudósításában megjegyzendő, miszerint a’ véghelyekre hozandó intézkedésekbe a’ dolog illy helyzetében nem bocsátkozhatott; egyébiránt a'

15. §. mcllv a' kerületi börtönhöz megkivántató személyzetről szólt, helybenhagyatván; — a'

16-dik §. került vizsgálat alá, voltak ugyan, kik a’ kerületi börtönök tiszti személyzetének nevezetesen a' fő- és aligazgatónak kinevezését nem csak azokra kívánták szórhatni, kik e’ végett az illető törvényhatóságok által ő Felségének ajánltatni fognak, miután egy részről legfelsőbb helyt több mód és alkalom nyílik mind azon egyéneket közelebbről kiesmerhetni, kik c' tisztek viselésére másoknál alkalmasabbak, ’s miután könnyen megtörténhetnék, hogy \alamellv kerületben Hívesekre képesített személy nem fog találkozni ’s igy ő Felségének a’ hely betöltésére máshonnan, más kerületből talán keilend gondoskodni; továbbá a’ szerkezetben ajánlott módszer ellen felhozatott az is, hogy az ajánlások nem ritkán sok idő mulasztással fognak szükségképen járni, míg a’ kerülethez tartozó néha nagyobb számú törvénvhatóságok ajánlandóikat felküldendik, mi által a’ börtön szolgálat is tetemes rövidséget szenvedne; tekintetbe vétetett a’ szerkezeti javaslatból következő azon anomalia is, hogy a’ szerkezet értelmében a’ Nagyváradi kerületnél az ajánlás valóságos kinevezéssé fog általakulni, mert ezen egész kerület egy törvényhatóságra szorítkozik. Egyébiránt a’ szerkezet megváltoztatását óhajtó rész annak törvényben leendő kimondatását; hogy a’ kormány azokra, kiket a’ törvényhatóságok ajánlanak különös tekintettel légyen a’ kinevezésben, nem ellenezte: a’ többség azonban tekintetbe vévén azt, hogy czélszerű gondoskodás mellett a’ törvényhatóságok ajánlásaiknak haladék nélküli megtételére szorítathatók, — hogy meghagyatván a’ szerkeztés mind azok, kik magokat hasonló hivatal viselésére képeseknek érzik, épen úgy fognak a’ törvényhatóságokhoz folyamodni, mint különben a’ kormányszékekhez folyamodnának, és igy a’ törvényhatóságok előtt sem fognak ismeretlenek maradhatni, hogy továbbá a' múlt országgyűlés, midőn a’váltó bíróságok kinevezéséről volt szó, hasonló módszer mellett nyilatkozott, ’s hogy végre azon esetre, ha az ajánlottakon kívül mások is tekintetbe vétethetnének kinevezés alkalmával, ezen ajánlás üres árnyékképpé válik, mindezeknél fogva határozatba ment: maradjon meg a’ szerkeztés által ajánlott mód, mellv a’ tiszti személyzet kineveztetését a’ Felség ’s az ország közös hozzájárulásával mint ez nálunk más nagyobb hivataloknál is alkotmányosan történik, kívánja eszközöltetni, megemlítvén hogy:

a) Nagyváradi kerületben legalább 4 személy lészen mindég ajánltatandó;

b) Ezen tisztekre nézve polgári állapotrai tekintet nélkül történendenek az ajánlások;

17, 18, 19-dik §§. megmaradván; — a'

20-dik §. olly formán módosíttatik, hogy a’ budai kerület tiszti és cselédi személyzetének fizetése egy negyeddel nagvobb lészen a’ többiekénél; egyébiránt az, hogy a’ főigazgató tanácsosi czimet nyerend, azon oknál fogva mivel egyedül ő Felsége kegyelmétől függ, kitkit érdeméhez képest ezen czímmel diszesíthetni, e’ szerkezetből kihagyatott; — a

21. §. meghagyatott; — a’

22-dik §-ra nézve oda nyilatkozott a’ többség: hogy a’ női felügyelőnek fizetése 400 ftra emeltessék; a

23, 24 ’s 23-dik §§-ok megmaradnak ; — a’

26-dik §-ra észrevétetvén, hogy ha valahol különösen a’ rabok vallásbeli oktatása ügyében karos lenni’ az erkölcsi czél elérését pénzbeli tekintetnek alá rendelni, határoztatott, miszerint:

a) minden 50 rabhoz adatik egy lelkész;

b) hogy a’ lelkészek felváltva minden éjszaka más más fognak a’ napi órákon kívül estvétől reggelig a börtön épületében maradni, ’s szükség esetében a’ betegeket és haldoklókat a’ vallás vigasztalásában részesíteni. Minden vallasbeli felekezetű, lelkészek számára egy külön hivatalos szoba leend e’ végre szükséges ;

c) hogy a’ lelkésznek évenkint fizetése különbség nélkül, miután a’ felebbiek szerint káplánok mar úgy sem leendnek 600 l’tba. megállapítandó;

(l) ha valamelly vallásbeli felckezetűek közül olly kevés számmal találtatnának a’ kerületi börtönben, hogy miattuk egy lelkész rendszeresének helye nem volna, a’ börtön helyében azonban azon vallásbeli lelkész nem lakik, kivel egyezkedni lehetne, hogy a’ börtöni lelkész kötelességeit teljesítse, illy esetben mind a’ mellett hogy ezen vallásbeliek közűi