1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
C. A' börtön-rendszerről
lelkészeknek mind egyike ; a’ rabokkali hivatalos foglalkozásaikban dél előtt és után, három és igy öszvesen bat órákat tartoznak naponkint tölteni; azokra nézve, kik közülük a' végre a’ napnak még több óráit is önkint forditandják abbeli Imzgolkodások, őket kitüntetve ajánló érdemnek fogván tekintetni. 262. §. A’ bár melly vallás felekezctbeli lelkészeknek az: hogy a’ rabokat fenszóval együtt imádkoztassák, ’s együtt énekeltessék, semmi esetre sem engedtetik meg; úgy szinte 263. §. Az általános bitszónoklat (predikátio) tartás is, egyik vallás felekezctbeli lelkséznek sem engedtetik meg ’s az ekkép elmaradandó általános hitszónokotok — a’ lelkészek által a’ rabok külön kamarácskáikban tartandó, ’s az illető rab bűntettéhez és hajlamához mérséklendő magános vallás oktatás által póltoltassanak. 264. §. A’ rabhoz, más vállásbeli lelkész soha se mehet, ha csak a’ rab által önkint nem kivántatnék; — ’s ezen általános rendelet a’ törvényhatósági fogházakban elzárt vádlottakra, foglyokra, és rabokra ’s ottani minden lelkészekre is egyaránt kiterjesztetik; ellenben 263. §. A’ beteg rabokat (mihelyest hozzájok hivatnak , vagy a’ rab betegsége tudtokra esik) az illető lelkészek haladék nélkül látogassák meg ’s őket a’ vallás vigasztalásiban és szertartásiban részeltessék, ha pedig meghalnak, az egyházi rendeletek szerinti eltemetésökkor kisérjék ki sírjokhoz. 266. §. A’ lelkészeknek kötelességükben fog állani , hogy a’ vallásukon lévő minden rabokat, hetenkint legalább egyszer, a’ megátalkodottabbaknak látszókat pedig gyakrabban is látogassák meg ’s nékik , elébbi életük módjához ’s volt nevelésük és elmebeli fogékonyságok kisebb , vagy nagyobb fokozatához czélszerüleg alkalmazandó vallási és erkölcsi oktatást adjanak; és mivel 267. §. Az oktatásban, a’ rab által elkövetett bűn nemére ’s annak súlya mivoltára 's a’ lelkészeknek figyelemmel lenniük kelletik , vélök (ha kivánandják) az illető rabok ellen hozott bírói ítéletek is , mcgolvashatás végett, a’ főigazgató által egész terjedelmükben közöltessenek. 268. §. A’ lelkészeknek az általak meglátogatandó rabokhoz, izeneteket vagy leveleket bé- vagy tőlök kivinni, ’s nékik a’ családjaikon vagy a’ köz külső életben történt állapotok felől hirt adni, kemény felelet, sőt ebbeli hibájuknak súlyosabb betudás alá eső környülményei között, börtön intézeti lelkészi hivataloktól azonnali elmozdítás terhe alatt is tiltatik. 269. §. A’ rabok körüli kötelességeiknek, naponkint mint lett teljesítéséről ’s abbeli eljárások sikeréről, a’ lelkészek hűségesen naplót vinni ’s mind ezekről, úgy arról is, hogy a’ rabok (kiknek mindegyike csak kamarácskája soros számáról neveztessék meg ’s irassék le) erkölcsi javulásoknak valamelly és jelesen minő jeleit adták-e? táblás jegyzékeiket a’ főigazgatónak hónaponkint beadni tartoznak. 270. §. A’ kerületi börtöni intézetnek könyvtára, a’ főigazgató által a’ végre kinevezendő egyik lelkésznek gondviselése és felügyelése alatt fog állani; különben pedig mindegyiküknek szabad leend; sőt kotelességökben álland, hogy egy vagy más hasznos könyv megszerzésének szüksége iránt, a’ főigazgatónak tegyenek véleményes jelentést, a’ könyvtárban találtató könyveket, köteles olvasás végett, az olvasni tudó rabok között osszák ki ’s látogatásaik alkalmával kérdezzék meg a’ rabokat az iránt is: hogy a’ nékik adott könyvekből mit és mennyit olvastak, az olvasottakból elméjükben mit tartottak meg és tanultak? maguk azonban a’ lelkészek az intézet könyvtárából semmi könyveket ki ne hordjanak, se másoknak olvasás végett ki ne adjanak. 271. §. A’ börtönben szüléitekét és megholtakat, minden illető lelkészek, az általok vitetendő anyakönyvben , annak rende és módja szerint beirandják ugyan, a’ börtönben született gyermekeknél mindazáltal, azon anyakönyvből, a’ szülő nők állapotát, tárgyazó rovat maradjon ki, továbbá, az általok vitetendő anyakönyveken feljegyzett szülötteket és megholtakat, időnkint írassák be azon anyakönyvekben is, mellyeket azon helyeken hol a’ kerületi börtön fekszik a’ helybeli lakosoknak rendszerínti illető lelkészeik visznek; a’ szülöttekről és megholtakról a’ kereszt levelek és halotti bizonyítványok, midőn kívántainak, soha se a’ kerületi börtöni , hanem az utóbb említett anyakönyvekből fogván kiadatni; végre 272. §. A’ kerületi börtöni intézetekhez alkalmazandó lelkészek, abbeli hivatalukban lépésekkor, különös esküt letenni nem köteleztetnek, ezen szabályos utasításuknak pontos megtartásáról azonban, tőlök térítvény (reversális) vétessék, és az a’ több hivatalos iratok közé sorozva az intézeti levéltárba tétessék. 8. A’ kerületi börtöni orvos- és sebésztanárok elejokben szabott utasítás. 273. §. Kerületi börtöni orvos-és sebész tanári hivatalt senki sem nyerhet annak elóleges megmutatása nélkül, hogy orvos- vagy sebész tanári köz vagy magány és pedig mind értelmes, mind ügyes voltát, jellemző sikerrel, már legalább hat éveket töltött el. 274. §. A’ kik pedig ezen hivatalokra alkalmaztattak, a’ börtönbeli minden rabokat, úgy a’ cselédi személyzet tagjait is, midőn betegek, az intézet költségére rendelendő orvosi szerekkel ellátva ingyen gyógyitani tartoznak; ebbeli kötelességük azonban, csak az intézeti cselédek személyeikre, nem pedig egyszersmind azoknak lehető családukra is terjed ki. 273. §. Azon helyből, mellyben a’ kerületi börtön fekszik, a’ főigazgató előtti jelentés s attóli engedelem nyerés nélkül, el nem távozhatnak; ha pedig körülményeik miatt, több kevesebb napokra eltávozni kénlele-48* /.3. Ülés írásai. Julius ii-en /843. 1«H (327__329)
