1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
C. A' börtön-rendszerről
lő. Ülés írásai. Julius ő-én 1843. 17G. §. A’ magyar nyelvnek tudása, a’ főigazgatóban, sót a’ kerületi bortőnbeli tiszti ós eselédi személyzetnek minden tagjaiban is, olly múlhatlanúl megkivántató tulajdonság, hogy annak tudása nélkül kerületi börtöni bár melly tisztségre vagy szolgálatra senki is fel nem vétethetik. 177. §. A’ főigazgató, olly teljes hatalmú kormányzó a’ kerületi bortoni egész intézetben, ki iránt a’ tiszti és eselédi személyzetbeli minden tag, kivétel nélkül, a' hivatalára, vagy szolgálatára tartozó állapotokban, teljes tisztelettel és pontos engedelmességgel viseltetni köteles, maga pedig a’ főigazgató, nem csak ön minden hivatalos tetteiről és rendeletéiről, hanem állálánosan : a) A’ rabokra ítélet által szabott büntetéseknek teljes mivóltukbani végrehajtásáról; b) a’ kerületi börtönben állandóul divatozni kellető rendnek, csendnek, bátorságnak és tisztaságnak fentartásáról; f) a’ rabok szabályos élelmezések, ruházások és dolgoztatások teljesüléséről 's vallási és erkölcsi oktatások clőviteléről, d) a’ kerületi bortoni pénz-, levél-, könyv-, ruha- és anyag-tárakról, e) a’ kerületi bortoni minden épületeknek épségben tartásokról; végre még f ) a' kerületi börtöni tiszti és eselédi személyzet tagjai elejékbe szabott kötelességeknek is, mindenki által gondosan teljesítésükről, szoros és egyenes felelőséggel tartozik. 178. §. A’ főigazgatóra hárított felelőségre nézve, mindazáltal következők szolgálnak magyarázatul, hogy t. i: rt) A' főigazgatói felelőség a’ kerületi börtöni tiszti és eselédi személyzet azon tagjaira nézve, kiket a’ igazgató maga nevezend ki, vagy fogadand, minden esetre közvetlen és általános maradand; ellenben b) A’ kerületi börtöni tiszti személyzet azon tagjaira nézve, kiket nem maga nevezend ki; őt a’ felelőség annyiban érdekli, a’ mennyiben felügyelési kötelességét a’ főigazgató elmulasztotta; c) Ha, és a’ mikor valamelly baj, vagy hiba eleve meg sem gátolhatott okokból, vagy puszta vaktörténetből állott elő, a’ főigazgatói felelőségnek helye nincs; végre d) A’ hibázó tiszt vagy cseléd tette, vagy elmulasztása miatti felelőség következtében, egyszersmind kárpótlással és elégtétellel is, a’ főigazgató tartozik ugyan; a’ kárt okozott egyén elleni magány kereset ’s viszont elégtétel szerzés azonban, a’ főigazgató részére szabadon fenhagyatik. 179. §. A' főigazgató hivatalában iktatáskor, a’ kerületi börtöni épületeket és minden azokban találtató holmikét, két egyenlő példányokban rendesen készítendő, ’s mind az átvevő főigazgató, mind pedig minden jelen voltak által aláírandó lelettár mellett veend, ’s hivatalbeli utódjákak is egykor szinte akkép adand át, ’s a’ megkészített lelettár példányainak egvike, mindenkor a’ kir. Helytartótanács levéltárába tétessék; másika pedig, a’ beiktatott főigazgató kezeinél hagyassák. 180. §. A' kormányzása alá bizott kerületi börtön állapotjait illető minden felső rendeletek, hivatalos levelek és jelentések, egyenesen a’ főigazgatóhoz intézteinek, az intézet részéröli feljelentéseket és hivatalos minden levelezéseket pedig, maga neve aláirása és hivatalos pecsétje alatt (meliyre az ország czimere, kerületére pedig magyar felírással, a’ helyéről és soros számáról nevezendő kerületi börtöni intézet neve lesz metszendő) az illető helyekre, postabér fizetéstől menten, szinte a’ főigazgató küldi el. 181. §. A’ főigazgató állandóul hivatala helyén, ’s kirendelt szállása épületében lakni tartozik, ’s onnét három napoknál tovább, a’ k. llelvtartótanácstól eleve kérendő és nyerendő cngedelem nélkül soha el nem távozhatik, sót, bár melly rövid időre távozzék is el hivatala helyéről, vagy szállásáról, az iránt az aligazgatót mind rendes helyettesét, idejekorán, ’s esetről esetre értesíteni kötelcztetik. 182. §. Ila a’ felügyelésére bizott kerületi börtönben, valamelly vakmerősködés kitörése miatt, a’ csend, rend és bátorság véletlenül olly mértékben zavartatnék meg, hogy azt a’ rendszerinti őrök erejével a’ főigazgató fentartani vagy helyreállítani képes nem volna; elegendő segéderő szolgáltatásra a’ közelebbi polgári, vagy (ha szükséges) katonai hatóságot is, azon főigazgató haladék nélkül, de mindenkor írásbeli megkereséssel, szólítsa fel, az általa megkeresendő úgy polgári, mint katonai hatóságok pedig hivatalos abbeli felszólításának tüstént eleget tenni tartozandanak. 183. §. A’ VII—ik fejezet alatti 99-ik§-nak értelmében a’ kerületi börtöni közszolgák, vagy rabok által elkövetendő vétségek, mennyiben azok a’ börtön fegyelem körén túl hágnak, polgári állapotrai tekintet nélkül, azon törvén} hatóság (tehát illetőleg azon sz. k. város) által fogván elitéltetni, mellynek keblében van a’ kerületi börtön, az olly vétségekről irántoki rendelkezés végett, a’ főigazgató azon illető törvényhatóságot késedelem nélkül értesíteni köteleztetik. 18i.§. Az illető törvényhatóságok elnökeiknek az iránt tudakozódó leveleikre, hogy a megjelentendő számú rabok befogadásukra, a’ kormányzása alá bizolt kerületi börtönben elegendő üres kamarák találkoznak-e? s ha akkoriban nem találkoznának, találkozni mikor fognak? a’ főigazgató haladék nélkül, 's azon idő és sor megtartásával válaszoljon, a’ milly idő és sor szerint érkeztek hozzá, elébb, vagy később az említett hivatalos tudakozódó levelek. 185. §. A’ kerületi börtönbe szállított rabok megérkezésök alkalmával, azoknak és holmiöknek átvételükről, a' rabokat kísérő és átadó törvényhatósági egyénnek hivatalos bizonyítványt a' főigazgató adjon; továbbá a rab, melly napon lett átvételét, ’s büntetés mivoltát, az illető törvényhatósági elnöktől vett hivatalos értesítések és bírói ítéletek értelmükben, valamint azt is, hogy az átvett rab, az ellene hozott Ítélet kihirdetésétől óta, kerületi börtönbe lett érkezéséig, már hány napokat töltött el? ’s azoknak beszámításukkal a’ rab mikor lesz majdan szabadon bocsátandó? külö-184 (313—315)