1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

C. A' börtön-rendszerről

131. §. Az elzárt vádlottaknak szóló, vagy ezektől másokhoz irt leveleket a' főigazgató feltöretlenül, mindenkor az illető bűnvizsgáló birónak adja át —• továbbá, az elzárt vádlott szóbeli izeneteinek (azzal kihez tétetnek) közlése is — csak az illető bűnvizsgáló bírónak engedőimével történhetik.

132. §. A’ fogházi igazgató, az elzárt vádlottnak kívánságára egyedül olly hazai és külföldi hírlapok, folyóiratok és könvvek olvasását engedheti meg, mellyekben az elzárt vádlottnak vagy bűntársainak, személyeik és tenyeikrc nézve, távolról is, semmi megjegyzés, vagy értesítésül szolgálható történeti elbeszélés, vagy vitatkozás nem foglaltatik; sőt, semmi könyvet, vagy bár mit is, miben valami behajtott lap tentával, plajbásszal, vagy más eszközzel irt — aláhúzott — vagy akár mikép megjegyzett sorok, szavak, vagy számok találkoznak; az elzárt vádlottnak kezeihez jutni soha meg nem engedend — mágába értetvén: hogy az olvasni megengedendő hírlapok, folyóiratok és könyvek , mindenkor az elzárt vádlottnak saját költségein — ’s akkép is egyedül a’ fogházi igazgató által lesznek megszerzendők,

133. §. Miután a’ magány kamrájában elzárt rabra nézve, azon három napok, mellyek alatt, az Y-ik fejezet 46-ik §-ában foglalt rendelet szerint a' rab, teljesen magára hagyatik, eltelnek; a’ börtöni illető lelkészt rendelje a’ rabhoz, ’s ezt, maga a’ börtön igazgató is, csak hamar látogassa meg, ’s mindketten szelid, de hathatós előadással tegyék a’ rabot figyelmetessé arra: hogy a’ polgári általa megbántott törvények megszegésének mi sanyarú eredményei háromlottak reá; e’ felett érzékenyen intsék a’ rabot arra is: hogy azontúl, életét jóban foglalva, a’ rosszaságával, személyére és nevére vont erkölcsi és polgári szennyet lemosni határozottan törekedjék.

134. §. Ugyan akkor adja tudtára a’ börtönigazgató a’ rabnak egyszersmind azt is: hogy rabsága egész ideje alatt, arról, hogy börtönkamrája falain kívül mi történik a’ világi köz életben, se szóval, se Írásban, semmi tudósítást nem kaphat, ’s ő tőle is, onnét semmi ki nem juthat.

135. §. A’ rabnak szóló, ’s bebörtönöztetése ideje alatt érkezendő levelek, a’ börtön igazgató által fel— töretlenül félre teendők, ’s neki, csak kiszabadulásakor átadandók. Hogy ha azonban

Családi vagy más nagy fontosságú érdekek, azt látszanának okvetlenül kívánni, hogy valamelly állapotról, a' börtönben lezárt rab, kiszabadulása előtt is értesítessék, ’s rendelkezhessék; ’s ennek elmulasztása reá, annál inkább pedig ártatlan szülőire, házastársára, gyermekeire vagy illető polgártársaira kétségtelenül tetemesebb, ’s későbbre maradva, talán nem is orvosolható kárt és romlást hárítani; illy rendkívüli esetekben az azokról értesítve lévő börtön igazgató, az illető törvényszéknek tegyen jelentést, ’s annak rendeletétől várjon, ’s ha akkor törvényszéki rendes ülések épen nem tartatnának, a’ rendelkezés pedig slirgetőleg szükséges lenne, a’ börtön-igazgató a’ törvényszéki elnöknek tévén jelentést, ezzel értekezik, ’s egvütt határoz; mind ketten azonban bár mit határoznak és cselekesznek is e’ tárgyban , arról a’ törvényszéknek közelebbi ülésében, múlhatlanúl körülményes jelentést tegyenek; a’ rabnak ne talán megengedendő értesítése és rendelkezése teljesülését pedig a’ börtönigazgató minden szükséges óvásokkal úgy hajtassa végre, hogy a’ közben is a’ törvénynyel megállapított rendszernek elvei és szabályai ne sérüljenek.

137. §. Ha az elzárt vádlottak, foglyok vagy rabok egyike vagy másika, bár mikor is, nyílt vagy zárt alakú végrendeletet tenni szándékoznék, vagy ha (szinte bár mikor is) házasságon kívül született egy vagy több gyermekeit, házasság által törvényesíteni kívánná mind két esetekben köteles a’ fogházi igazgató minden halogatás nélkül, módot és segedelmet nyújtani arra, hogy azon elzárt vádlott, fogoly vagy rab végrendelet készítésbeli szándékát, vagy házasság általi gyermek törvényesítésbeli kivánatát a’ polgári és egyházi törvények által megszabott módok és szertartások teljesítésök mellett, valósággal végre is hajthassa.

138. §. Az olly végrendeleteknek innepélyesítése, valamint a’ házassági összeesketés egész ideje alatt is azonban, a’ börtöni tiszti személyzet egyik tagjánák, vagy (hol olly személyzet a’ kisebb törvényhatóságoknál nem találkoznék) egy köztisztviselőnek maga mellé vételével, a’ börtön igazgató állandóúl jelen lenni ’s minden rendetlenségek elhárítására gondosan felügyelni tartozik; egyszersmind tudtára adja az illető elzárt vádlottnak, fogolynak, vagy rabnak azt is: hogy megkészítendő végrendeletét, a’ fogház falain kívül, bár kihez is kikiildenie semmi esetre nem lehet, hanem azon tőle átveendő végrendelet, egykori szabadon bocsátása, vagy időközben történhető halálának bekövetkezéséig, köz gondviselés végett, a’ törvényhatóság levéltárába tétetik.

139. §. Az elzárt vádlottak, foglyok vagy raboknak időközben történendő meghalálozásokat a’ fogházi igazgató, az illető törvényszéknek nyomon bejelenteni, ’s arról a’ meghaltaknak családját, vagy rokonikat is, a’ szokott halotti hiteles bizonyítványnak megküldésével értesíteni tartozik; ha pedig az értesítendő család vagy rokonok, a’ törvényhatóság keblén kívül laknának, azon halotti bizonyítványokat illető helyre léendő elküldés végett, a’ törvényszéknek nyújtja be.

140. §. Midőn a’ Il-ik fejezet alatti 20—ik §-ban foglalt rendelet szerint, az elhunyt vádlott, fogoly vagy rab holt teste, saját családja vagy atyafiai által eltakarítatni megengedtetik; annak elhúnytáról (ha csak abban mód, idő és lehetőség van) az illető családot vagy rokonokat az igazgató tüstént értésítse, az elhúnyt vádlottat, foglyot vagy rabot a’ fogházi halottas kamarába 24 óráig téríttesse ki; ’s bekivánván akkor a’ halál kétségtelen voltáról, a’ kiterített testet szorosan megvizsgálandó fogházi orvosnak határozott foglalatú, ’s hivatalos naplójában bejegyezve, iratai között megtartandó — bizonyítványát, a’ holt testet, eltakaríttatás végett, az illető feleknek adja ki; magában értetvén, hogy a’ megholt vádlottak, foglyok vagy rabok családjaik vagy rokonaikhoz olly esetekben intézendő igazgatói híradásnak, a’ holt testek átvétele, elvitele és temetése költségeit, a’ fogházi koz pénztár soha sem, hanem mindig és általánosan a’ megholtnak hátrahagyott tömege, vagy családja és atyaüai lesznek kötelesek viselni.

15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 179 (:{()3__305)

45 *