1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
C. A' börtön-rendszerről
lő. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. b) másodszori esetben pedig; ha ki\ált megszökésbeli (bár különben első eseti) előkészületeihez, több rabokkali ÖsszeszÖvetkezés — őr megvesztegetés is járult, 's az Üsszeszövetkezés fő tagja ő volt; vagy ha valamelly rab , előkészületek tételével czélzolt de meggátolt szökésért, már az előtt is fenyíttetclt —szinte setét kamarában, legfelebb harmincz napokig tartandó elzáratással, ’s egyszersmind elzáratásának egész ideje alatt kenyéren és vizen tartással, ’s ágyának elvonásával; nem különben, az a.) pont alatti esetben két; a’ b.) pont alatti esetben pedig négy napok alatti koplalással is fenyílessék. 97. §. Ha olly rabok is találkoznának, kik megszökésükre többszöri ismétléssel tésznek előkészületeket — 's abbeli elhatározott szándékuk kivételében meg nem hunyászkodva vakmerósködnek; vagy épen dühüsküdve, börtön kamarájok falai s zárjai kitörésükre testi erőt és rontó eszközöket is használni mérészlenek — azok ellen óvó eszközök gyanánt, oilv ellenerő és módok is használtassanak, mellyek őket a’ nem árthatás és meg nem szökhetés állapotjára juttassák; javulásuk biztos tapasztalása esetére azonban, az olly óvási ellenerő és módok további alkalmaztatása — szüntessék meg. 98. §. Minden történhető bal magyarázatok eltávoztatása végett nyilván megjegyeztetik: hogy a’ börtön fegyelmi bíróság Ítéleteiben határozattan kijelelendő napok alatt nem a' rabokra törvényes itélőszékek által mért raboskodási időnek, annyi napokkali meghosszabbítása — hanem egyedül az értetik, hogy a’ törvényes bíróságok által megszabott rabságuk idejéből, annyi napok alatt fog a’ raboknak büntetése — főtt ételük részletes elvonásával —■ ágyok nem használhatásával — setét kamarában záratással — kenyéren vizen tartással — vagy koplalással is sanyaritatni. 99. §. A’ kerületi börtön fegyelem gyakorlata körében, a’ raboknak egyedül a’ felebbi §§-okban foglalt kihágásaik tartozván; az általok elkövethető vérengezési, gyilkossági vétkekről, ’s nagyobb betudás alá eső minden más roszaságokról; hogy azok iránt a’ bűnvizsgálat elrendeltethessék ’s a’ tény felett Ítélet hozathassék, az igazgatóság azon törvényhatóságtörvényszékének— mellynek keblében fekszik, a’ kerületi börtön —haladék nélkül hivatalos jelentést tenni tartozik ; — Ezen felül 100. §. Még azon esetben is, ha a’ rab fegyelmi kihágást, kerületi börtönbeli rabsága idejének vég szakában vagy annak épen utolsó napján követ el, mihelyest, a’ törvényes bíróság által reá rovott rabság idejének lefolyta miatt, fegyelmi büntetését többé nem egészlen — vagy épen ki nem állhatna — büntetés alá vonatás végett a’ rab a’ helybeli rendes biróságnak átadandó; ’s az eleibe állítandó lesz. 101. §. A’ kerületi börtönökben három tagokból, úgymint a’ fő- és al igazgatókból, ’s a’ tollvivőből alkotandó biróság fogja a’ börtön fegyelmet gyakorlani; ha pedig közűlök egyik vagy másik gátoltatnék, vagy épen egyikük lenne a' vádlott rab által megsértett egyén — annak helye az intézeti pénztárnokkal töltessék be ; kik is mindnyájan , ha különben megyei felesketett táblabírák még nem volnának, hivatalukbani iktatásuk alkalmával az ország törvényköny vében foglalt bírói esküt előre tegyék le. 102. §. Az eljárás sommás legyen, ’s akkép teljesítessék, hogy a’fegyelmi bíróság a’feljelentett vád iránt, nyomon tegyen vizsgálatot, a’ vádlott rabot voltakép hallgassa ki, ’s meghallván egyszersmind a’dologról tanúvallást tehető egyéneket, és ezeket a’ mennyiben szükséges a’ vádlott rabbal szembesítvén is — a’ dolgot, a’ szavazatok többségén alapulandó Ítélettel határozza el, — Ítéletét azonnal hirdesse ki, az igazgatóság pedig azon Ítéletet, haladás nélkül hajtassa végre. 103. §. Mielőtt a’ fegyelmi bíróság, Ítéletet hozna, a’ vádlott rabot a' kerületi börtön orvosa által mindenkor gondosan vizsgáltassa meg; 's annak az iránt lelkiesméretesen adandó jelentésére — hogy t. i. a’ vádlott rabnak, ágya hasznalatátóli megfosztása — több kevesebb napokig, csupán kenyéren vizen tartása — vagy teljes koplaltatása — egésségének bizonyos romlást okozand-e’ vagy nem? a’ büntetési sanyaritás megszabásában —az Ítélet hozáskor köteles figyelemmel legy en; — sőt 104. §. Nyilván meghatározta!ik az is: hogy a’ koplalás két nap egymás után soha se rovassák a’ rabra; a’ hosszabb ideig tartó setét kamarábani elzárás pedig úgy hajtassák végre: hogy példáúl, a’ harmincz napi sötétségre ítélt rab, a’tizedik nap lefolyása után pár napra, rendes kamarácskájába vitessék vissza, ’s büntetése azután ismét folytattassék. 105. §. A’ fegyelmi egész eljárás lefolyt rendéről állandóul különös jegyzőkönyv vitessék és az ítélet is ugyan oda irassék be; ’s az akkép vitetendő jegyzőkönyv, általános felolvastatása és meghitelesítése után az eljáró bíróság mind három tagjainak nevök aláírásával is erősítessék meg. 106. §. A’ bürtöni rendet 's utasításaikban foglalt kötelességeiket megszegő kerületi bürtoni őrök és cselédek azon cselekvési, vagy mulasztási kihágásaik is, mellyek megfenyttést érdemlők ugyan, annak azonban, hogy (kivált kihágási első esetben) a’ kihágó egyén, a’ szolgálatból azonnal és múlhatlanúl csapassák el — az igazgatóság valódi okát és helyét még nem látja — a' börtüni fegyelem alá eső kihágások közé lesznek számílaudók, s azokat a’ főigazgató maga vizsgálja és Ítéli meg. 107. §. Az illy nemű kihágásokra; fokozatukhoz képest, a’ főigazgató legfelebb nyólez napokig tartandó elzáratást Ítélhet — ’s az elzárást csupán kenyéren és vizen való éléssel, ‘s az ágynak elvonásával is sanyarithatja; — azonban 108. §. Mind ezekről is a’ felebbi 105. §-ban megszabott módon, az intézeti tollvivő által különös jegyzőkönyvet vitet, ’s az eljárásnak abban iktatandó rendét, úgy az általa kimondott Ítéleteket is aláirja, s mind ezen, mind pedig az említett 105. §—Íveli rendelet szerint vitetendő börtön fegyelmi jegyzőkönyvek, a kerületi börtönök véletlen és nyilvánosan történendő szabályos megvizsgálásaik alkalmával mulattassanak elő, ’s szorosan vizsgáltassanak meg, ’s a’ ne talán tapasztalandó hibák és fogyatkozások orvoslásáról, hathatós rendelések tétessenek. I70 (297—299)
