1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
tő. Ülés Inisui Julius ő-én 1843. Így cselekszik , ’s on valóságos érdekét is hibásan fogja fel: de ki fogja mégis tagadni, hogy illy esetek a’ nemzetek történeteikben épen nem ritkák? A' kormány által kinevezett bíróság tehát sokkal inkább ki van té\e azon veszélynek, hogy függetlenségét politikai tekinteteknek, ’s a’ kormány érdekének alárendelje, 's c’ miatt a’ polgárok bizodalmát elveszítse, mint azon bíróság, mellynck tagjait az összes törvényhozás választja. De ha az általunk javaslóit articularis bíróság elvesztené is valamelly egves esetben elkövetett hibája által a’ nemzet bizodalmát, ennek következései korántsem volnának oilv súlvosok és a’ közállományra nézve annyira veszélyesek, mint a’ mellyek a’ királyi Curia ellen támadható bizodalmallanságból származhatnának; mert az említett articularis bíróság minden országgyűlésen újra választatik, ’s akkor azon tagok, kik a’ közbizodalmát már nem birják, a’ biróság tagjai többé nem lesznek; és mivel a’ bizodalmatlanság nem magát az instituliót, hanem csak az egyes tagokat érdeklelle. 's nem a’ bíróság alakítása módjából, hanem az egyes tagok utóbbi vétkéből vagv hibájából származott: azon tagoknak kiléptével megszűnik a’ bizodalmatlanság oka is; a’ királyi Curia ellenben állandó biróság lévén, egészen újra soha egyszerre nem alakul, sőt bizodalmát vesztett egyes tagjait is felette nehéz elmozdítani, és így a’bizodalmatlanság, mellynck okai cl nem háríttatak, némileg magához az institutióhoz tapadván, éveken, sőt nemzedékeken keresztül megörökíti. — Figyelmet érdemel c’ részben azon körülmény is, hogy az említett articularis bíróságnak hatósági köre a’ fentebb kijelelt politikai bűntettek megítélésén kivid más perekre nem terjed; a’ királyi Curia ellenben minden cgvéb büntető és polgári perekben is, mint legfelsőbb biróság ítél: azon bizodalmatlanság tehát, mellv a’ politikai bűntettek feletti bíráskodás miatt támadott a’ királyi Curia iránt, könnyen átvitethetik annak minden egyéb bírósági eljárására; mert a’ mellv bíróságnak függetlenségén ’s igazságszeretetén egy esetben kételkednek a’ hon polgárai, az iránt a’ kozbizodalom más cselekben is könnyen ingadozni fog. És így a’politikai bűntettek feletti biráskodás, mellyet aggodalmas kétkedéssel, sőt néha méltatlan gyanúval is olly igen hajlandó kisérni a’ nép, büntető és polgári legfőbb itélőszékeinket teszi ki az általános bizodalomvesztés lehelő veszélyének, s azokat a’ polgárok köztiszteletétől megfosztja; ez pedig a’ közállományra nézve mindenkor felelte káros. De alkotmányos rendszerünknek szellemével is összehangzásban áll fentebbi javaslatunk. Őseink már a’ hajdankorban tudták méltánylani azon biztosságot, mellyet a’ bíróságok választás általi alakítása nyújt, ’s a’ bíróságok legnagyobb részére nézve fentartották magoknak a’ választási jogot. Honunknak első tisztviselője a’ Nádor, ki a’ legfőbb itélőszéknek elnöke, ’s kinek kezébe legtöbb bírói hatalmat tett le a’ törvény, választás által emeltetik magas hivatalára, választástól függnek a’ köztörvényhatóságoknak minden bíróságai, és a’ felségsértésnek és hűtelenségnek esetein kivid minden egyéb bűntettek felett választás által alakított itélőszékek gyakorolták eddig is az első biróságot; szóval, a’ választásnak elve keresztül van szőve törvénykezési rendszerünknek majd minden ágain. Mi pedig épen ezen alkotványos elvre alapítottuk javaslatunkat, ’s valóban nem is látjuk, mi okból kellene a’ választásnak elvét épen a’ politikai bűntettek felett Ítélő biróság alakításánál elmellőzni, holott azon biztosság, mit a’ biróság függetlenségére nézve a’ választás nyújthat, politikai bűntetteknél leginkább szükséges. A’ mi pedig azon eszmét illeti, hogv az általunk javaslóit biróság tagjai az összes törvényhozás által választassanak, arra nézve légyen elég megjegyezni, hogy az ekképen választott biróságok eddig sem voltak honunkban ismeretlenek. Ilégiebb időkben még az egyes polgárok magány ügyei felett is gyakran illyen biróságok ítéltek, az 1601-ik 33-dik tör— vényezikk pedig világos bizonyságul szolgál arra, hogy hajdan a’ királyi Táblához is választott az országgyűlése tagokat, de korunkban is illyen articularis biróságok ítélnek némelly tárgyak felelt, ’s alig van országgyűlés, mellyen valamelly articularis biróság alakítása vagy kiegészítése elő nem fordulna. Miért nem lehetne tehát a’ politikai bűntettek felett Ítélő biróságot is épen olly módon országgyűlési választás állal alakítani? Hazánk történetei 's régiebb törvényeink kétségtelen bizonyságot tesznek arról, hogy a’ polilikai bűntettek feletti bíráskodásból a’ nemzet hajdan kizárva nem volt. Világos törvényt alkottak őseink 1-464 esztendőben az iránt, hogy a’ hűtelenség esetei mindenkor az országgyűlésen Ítéltessenek meg, s ezen törvény későbben az 1480-dik észt. 46-ik, 1 -492—ik észt. 13-ik és 1 i93—ik észt. 3-dik törvényezikke által újra megerősíttetett. Nem a' fejedelem gyengesége miatt, nem az ország nagyjainak túlnyomó hatalma által keletkezett ezen törvény: Mátyásnak erőteljes uralkodása alatt alkottatott az, Mátyás pedig hatalmas karral fen tudta tantani a’ rendet, igazságot és a’ kirúlvi méltóság tekintetét, ’s ő alatta olly törvényt, mellv renddel, igazsággal és a’ királyi méltóság tekintetével meg nem fér, alkotni bizonyosan nem lehetett volna. Igaz, hogy a’ későbbi kor megsemmisítette az említett törvények rendeletét, igaz, hogy utóbb a’ fejedelem maga hatalmával nevezte ki minden egyes esetben azon bírákat, kik a felségsértésről vagy hűtelenségről vádlottak felett Ítéltek, és ezen birák is gyakran külföldiek valának; de ne felejtsük, hogy mind ezek a’ belső háborúknak véres viszontagságai között történtek, ne felejtsük, hogy közel két századon keresztül felbőszült pártok küzdöttek bonunkban a’ főbb hatalomért; illy körülmények között pedig a' politikai bűntettekről szóló törvényeket is gyakran eszközül használják egymás ellen a’ pártok, csak hogy önhatalmukat megerősíthessék; ’s a' hóhér pallosa is fegyver lesz a’ hatalmasb kezében, mellyel csak azért sújt, hogy az ellenpártot gyengíthesse. A’ mi tehát illy körülmények között történik, azt a’ nemzet békés állapotában sem úgy mint okszerű jogalapot, sem ugv mint a’ teendőknek mintáját felállítani nem lehet ; sőt a’pnint a’ nemzet normalis állapota ismét visszatér, mind azokat, mik egyedül a’ korállapot szüleményei valónak, okvetetleoül meg kell ismét változtatni. És csakugyan hazánkban is, miután a’ belső háborúk megszűntével a’ békesség ismét helyreállott, fokonkénti javítások történtek azon törvényeken, mellvek a’ felségsértésnek és hűtelenségnek bíróságára nézve azon belső háborúk idejében keletkeztek. Ugyan is megköttetvén 1711 —ik évben az ország belső nyugodalmát helyreállító Szathmári békesség, nem sokára az 1713-dik esztendei országgyűlésen törvény alkottatott, mellv világosan azt rendeli, hogy még a felségsértés cselei felett is magyar tanácsnokaival, 's nem idegenekkel Ítéljen ő felsége, és ha ő maga bíráskodni nem 1 ;,8 (2(»2—2(1-1)
