1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

den perbefogási kérdésre nézve az országos Választmány javaslatában foglaltatnak; az általok kimondott ítélettől pedig felebbvitelnek semmi esetben helye nem leend. Ha már a’ perbefogási bíróság a’ vádlottnak perbefogását csakugyan elhatározta: összehivatnak az articularis bíróság többi tagjai, magok közül elnököt és jegyzőt választanak, a’ királyi fiskustól a’ vádlevelet és a’ vádnak bebizonyítására szolgáló próbákat átveszik, azokat a’ vádlottal közük, ’s neki elégséges határidőt tűznek ki, melly alatt védelmét elkészíthesse; egyszersmind pedig mind a’ királvi fiscust, mind a’ vádlottat felszólítják, hogy ha a’ bíróság valamelly tagjára nézve törvényes visszavetési jogukkal élni akarnak, a’ kitűzött határidőig írásban adják be az általok visszavetett tagoknak neveit. Ezen visszavetési jognál fogva a’ királvi fiscus is hat tagot, a’ vádlott is hat tagot visszavethet a’ bíróság tagjai közül a’ nélkül, hogv visszavetésének okát adni köteles volna; és ha még ezeken kívül valamelly tag ellen olly kifogás tétetnék, melly a’ büntető eljárásról készült választmányi javaslatnak 81-ik §. szerint törvényesnek tekintendő, azon tag sem fog a’ bíráskodásban részt vehetni. Az elnököt csak törvényes ok mellett lebet visszavetni, ’s akkor annak helyébe más elnököt fognak a’ bírósá" tagjai magok közül választani. Miután a’ visszavetés ekképen megtörtént, vagy a’ felek kijelentették, hogy visszavetési jogukkal élni nem akarnak, a’ tény kérdése felett Ítélő bíróság, az előbb már megválasztott elnökkel együtt, tizenkét tagból fog alakulni. Ha tehát a’ vissza nem vetett tagok száma az elnökön kívül tizenegynél többre menne, sorshúzás utján lészen elhatározandó, melly tagoknak kell a’ bíróságból kilépni, hogy az elnökkel együtt épen csak tizenkét tag maradjon. — Az igy alakított bíróság előtt teljes nyilvánossággal és szóbeli eljárással tárgyaltainak mind azok, mik egy részről a’ vádnak bebizonvítására, más részről a’ vádlott védelmére szolgálnak, ’s az egész eljárás a’ biróság egyik tagja által híven és pontosan jegyzőkönyvbe vezettetik, ’s mind a’ két fél tanúinak hitelesített vallomása is feljegyeztetik. A’ tárgvalásnak teljes bevégzése után a’ bíróság titkos ülésben ilél a’ felett, hogy a’ törvény értelmében bűnos-e a’ vádlott a’ vádbeli bűntettre nézve? ’s Ítéletétől semminemű felebbv itelnek sóba helye nem leend. A’ biróság tagjai egyéni meggyőződésüket követve Ítélnek, ’s arra bogy a’ „bűnös“ a’ vádlott ellen kimondassék, ezen esetekben is, valamint véleményünk szerint más bűntettek eseteiben, nyolez tagnak összehangzó szavazata szükséges. Ha illyen többség bűnösnek nem találta a’ vádlottat, az a’ királyi fiskusnak ellene mozdított vádja alól felmentetik, és ha le volt tartóztatva, szabadon eresztetik, magában értetődvén, hogy midőn a’ vádlott ellen az bizonyodik be, hogy tette, nem ugyan felségsértésnek, hűtelenségnek, vagy a’ király személye szóvali megsértésének, hanem más bűntettnek tekintendő, vagy midőn az ellene felhozott próbák arra mutatnak, hogy a’ vád alá vont cselekvésen kívül, egyéb, olly cselekvést is követett el, melly más bűntettet foglal magában, ezen bűntett miatt az illető bíróság előtt, törvényszabta módon más közkereset alá vétethetik. — Midőn ellenben a’ fellendített többség bűnösnek Ítélte a’ vádlottat a’ vádbeli bűntettre nézve, a’ törvény alkalmazása, mellyet a’ vádlott a’ beszámítás mértéke szerint mogérdemlett, a’ királyi Táblának adathatnék át, melly előtt szintén nyilvánossággal tárgyaltatnának mind azok, mik a’ beszámítás kérdését illetik; a’ királyi fiskus minden terhelő okokat, a’ vádlott vagy annak ügyvéde pedig a’ mentő vagy enyhítő okokat szóval is kifejtenék és Írásban is beadhatnák, ’s mind ezek bevégzése után, a’ királvi Tábla szokott mód szerint egyszerű szótöbbséggel egyedül a’ vádlottnak büntetése felett Ítéletet hozna, ezen Ítéletet pedig akár egyik, akár a’ másik fél a’ hétszemélyes Táblához felebbvihetné.

Ezek lehetnének véleményünk szerint fővonásai az általunk javaslott articularis bíróság alakításának, és azon eljárásnak, melly az említett politikai bűntettek megítélésében jövendőre megállapítandó volna. Ezeken kívül megjegyezzük még azt, hogy azon tagok, kik a’ bűnvizsgálatot teljesítették, ugyanazon esetben sem a’ perbefogásnak, sem a’ tény kérdésének megítélésében részt nem vehetnek. A’ perbefogási biróság tagjainak ítélő hatalma pedig csak a’ perbefogés kérdésének eldöntésére terjedvén ki, senkit azok közül a’ tény kérdése feletti bíróságnál alkalmaztatni nem lehet; megjegyezzük továbbá még azt is, hogy mivel az egyik országgyűlésen megválasztott tagok közül a’ másik országgyűlésig többen elhalhatnak, vagy akkor midőn bíráskodás miatt összehivattak, törvényesen akadályoztatva meg nem jelenhetnek, ’s e' miatt meg nem történhetik, hogy valamelly egyes esetben, kivált ha a’ felek teljes mértékben használták visszavetési jogukat, nem marad fen annyi birósági tag, mennyi a’ biróság teljes számához múlhatatlanul szükséges, a’ törvényhozás akkor, midőn az articularis bíróságot megválasztja, válasszon egyszersmind helyetteseket, kikből a' hijány minden esetben pótoltassék.

Javaslatunk, mellyet fő vonásaiban itten előadtunk, az igazság és méltányosság elvein alapul; mert ha az összes törvényhozás választja az említett politikai bűntettek bíróságát, mind a’ fejedelemnek, mind a’ nemzetnek jogai, mind a’ kormánynak, mind a’ polgároknak érdekei egyiránt lesznek biztosítva, olly férfiak kezeibe tétetik le az ítélő hatalom, kikhez épen ezen választás által fejedelem és nemzet bizodalmát tanúsít, ’s az egyoldalúság gyanúja távol lesz az illyen bíróságtól.

Azt fogja talán mondani valaki, hogy az illyen bíróságnak tagjai sem lesznek mindenkor mentek a’ tévedéstől és egyéb emberi gyarlóságtól, ’s lehetnek esetek, mellyekben azok is elvesztik a’ polgárok bizodalmát. Igaz, hogy illy esetek lehetőségét a’ mi javaslatunk sem zárja ki egészen, de mégis több biztosságot nyújt azoknak gyakrabbi elófordulhatása ellen, mint az országos Választmány javaslata. Mert az összes törvényhozásnak, mellyben fejedelem és nemzet akarata egyesül, soha nem lehetnek a’ közállomány érdekétől eltérő külön érdekei, mellyeket a' biróság tagjainak megválasztásában egyoldalulag követhetne, ’s nem gondolhatok a’ politikai bűntetteknek olly esetei, mellyekben az összes törvényhozás politikai tekintetekből kívánhassa valamelly vádlottnak egyébkint talán nem egészen jogszerű elmarasztalását; szóval az összes törvényhozást a’ nemzet ellenében álló, vagy attól egészen különvált testületnek senki soha tekinteni nem fogja. — A’ kormány ellenben néha olly nézetekből is indulhat ki, ’s olly érdekekre figyelmezhet, miket a' nemzet magáénak nem ismer, a’ bíróság tagjainak kinevezését eszközül használhatja önhatalmának terjesztésére; ’s lehetnek esetek, mellyekben politikai nézeteinek a’ törvény rendeletét is feláldozza. Jogtalanul cselekszik ugyan akkor a- kormány, midőn

Ormii/iiiuill. Iratai. I. “M

Jő. Ülés írásai. Julius ő-en I84J. 157 (2(íl__2(»2)