1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

1,5. Ütés írásai. Julius 5-én 1843.

lódások idején ’s akkor, midőn a' kormány tévedésből vagy kényszeritő szükségből, olly közigazgatási lépéseket tön, mcllyek a’ nemzet érdekével vagy óhajtásaival ellenkezők valanak.

Valamint tehát egy részről önfentartása miatt is köteles a közállomány büntetés alá vonni a valósággal elkövetett politikai bűntetteket, ugy más részről szorosan érdekében fekszik, épen ezen bűntettek eseteiben, minden lehető módon eltávoztál ni a népben támadható azon hiedelmet, hogy a’ büntető hatalom nem a’ sértett törvényeknek, hanem rsak a’ sértett személyeknek tekintetéből lépett fel a’ vádlott ellen, és hogy a’ büntetés boszú volt inkább mint az igazságnak szigorú kiszolgáltatása. Ezen hiedelemnek eltávoztatására pedig legbiztosabb, sőt egyedüli eszköz az, ha azon bíróság, melly az illy bűntettek felett Ítél, úgy alakittatik, hogy azt a’ nép a’ kormány eszközének soha ne tekinthesse, ’s már alakításánál fogva meg legyen győződve annak függetlenségéről. l)e épen ezen czélnak nem felel meg az országos Választmány többségének említett javaslata, sőt annak elérhetését egyáltalában lehetetlenné teszi. Mert ki fogja tagadni, hogy hazánkban is fordulhatnak elő olly esetek, mellyekbcn a’ kormánynak roszúl tett vagy roszúl érteti lépései mcgelégedetlenséget, sót ingerültséget okoznak; 's bogy illy körülmények között indulat és keserűség hevében olly valamire is könnyen fakadhat valaki, mit a’ kormány férfiai gyakran talán hibás lépéseiknek szigorúbb megrovása miatt felindulva, méltán vagy méltatlanul mint felségsértést hűtelenséget, vagy a’ király személyének szóvali megsértését kivannak büntetés alá vonatni. És ha ekkor az említett javaslat szerint mint a’ vádlottnak megítélése a' királyi Táblára lesz bízva, olly bíróság fogja gyakorolni az Ítélő hatalmat, mellynek tagjait a’ nemzet minden befolyása nélkül egyenesen a’ kormány nevezte ki; iilyen bíróság pedig, kivált olly esetekben, mell vek talán a' kormánynak helytelen közigazgatási lépéseiből származtak, ’s mellyekbcn a’ kormány önmegsértését látszik némileg megboszúlni, a’ nemzet általános bizodalmát bírni nem fogja; iilyen bíróságnak függetlenségén már alakítása miatt is kételkedni fognak a’ bon polgárai.

Tapasztalás szól ezen állításainak valósága mellett, és pedig önhazánknak keserű tapasztalása. Mert törvényeink szerint eddig is a’ királyi Tábla Ítélt a’ felségsértésnek és hűtelenségnek esetei felett, ’s ezen törvények gyakorlati alkalmazásának következései fájdalmas panaszok valának és a’ legsúlyosabb aggodalom, melly a’ nemzet nem csekély részében támadott. Bizodalmatlanság szállotta meg a’ polgárok kebelét az eljáró bíróságok iránt, ’s azoknak a’ kormánytóli teljes függetlenségét sokan hajlandók még ma is kétségbe vonni. Szóval, ha visszaemlékezünk mind azokra, miket a’ nemzetnek többsége a’ közelebb múlt idők eseményei felett képviselői által az országgyűlésen kijelentett, kételkednünk nem lehet, hogy a’ királyi Táblának ezen bűntettek feletti bíráskodása a’ nemzetnek nyugalmára jótékony hatással nem volt.

De ha mind azok nem volnának is, mik a' királyi Tábla előtt lefolyt politikai bűnperekben eddig történtek: van még egy más körülmény is, melly miatt számos polgárok kebelét azon meggyőződés foglalta el, hogy a’ királyi Curiat, mint a’ kormány által kinevezett bíróságot, legalább azon kérdésekre nézve, mcllyek a’ kormányt közelebbről érdeklik, teljesen függetlennek mindenkor tartani nem lehet. — Ugyanis a’ magányosak pénzbeli viszonyai felett már barminczkét esztendő óta nem törvény szerint, hanem azon felsőbb rendeletek szerint Ítél a’ királyi Curia, mcllyek 1811 —ik évben törvény nélkül, sőt egyenesen törvény ellen kiadattak; ezen rendeleteket pedig az egész haza országgyülésileg törvényteleneknek nyilvánította , ’s azok ellen a’ királyi Curia maga is többszöri felírások által ismételve fölszólalt. Harminczkét esztendő óta fcnálló 's a’ mai napig szakadatlanul folytatott példa van tehát arra, hogy volt és van eset, mcllyben a’ királyi Curia törvénv télén felsőbb rendeletek ellenében sem a’ törvényt, sem önmeggyőződését nem vala képes függetlenül fentartani; iilyen példa után pedig mi természetesebb mint azon következtetés, hogy a’ mi e’ részben a’ magányosak pénzviszonyaira nézve megtörtént, az jövendőben más kérdéseknél is megtörténhetik; ’s lehetnek körülmények, mellyekbcn ezen bíróságok függetlensége a’ kormánynak törvénytől eltérő akaratján ismét megtörik.

11a tehát a’ törvényhozás meg akarja szüntetni a’ nemzetnek minden aggodalmát, el akar oszlatni minden kételkedést, 's az itélöszékek iránti bizodalmát biztos alapra kívánja állítani: a' politikai bűntetteknek eseteiben sem a’ bűnvizsgálatnak teljesítését, sem a’ bíráskodást kormány kinevezéstől függő itélőszékre nem bízhatja, hanem ezen bűntettekre nézve is választás által alakított bíróságokat kell felállítania.

Tekintve pedig hazánknak alkotmányos állását és fcnálló rendszerünket, mi alólirottak e’ részben legczélszerübbnek vélnénk e’ következő javaslatot:

Választassák minden országgy űlésen az összes törvénv hozás által egy külön articularis bíróság, melly számosabb tagokból, például negyvenből álljon, olly világos határozattal, hogy a’ közelebbi országgyűlés befejezéséig, midőn tudniillik a’ törvényhozás által hasonló módon itmét új bíróság választatik, a’ felségsértésnek, hűtelenségnek és a király személye elleni szóbeli sértéseknek minden előforduló eseteiben, mind a’ perfogás felett, mind pedig azon kérdés felett, hogy a’ vádlott valósággal bűnös-e? a’ vádbeli bűntettre nézve ezen bíróság gyakorolja az itelő hatalmat. Az ekképen választott negyven tag közül jeleljen ki a’ törvénv hozás kilencz tagot, kik minden esetben csak a perbefogás kérdése felelt fognak Ítélni. Meg lévén illy módon a’ törvényhozás által alapítva a’ biróság, ha olly eset adja magát elő, mellynek megítélése a’ fentebbiek szerint ezen biróság elejébe tartozik, a’ királyi fiskusnak feljelentésére ő felségének rendelete állal az említett biróság tagjai közül három tag a’ bűntettnek megvizsgálása végett azonnal ki log küldetni, ’s ezek együtt teljesítik a’ bűnvizsgálatot, ’s elhatározzák mind azon kérdéseket, mcllyek a’ bűnvizsgalatnál magokat előadhatják. Bevégeztetvén pedig az elővizsgálat, azon tagok, kiket a’ törvény perbefogási bíróságnak kijelelt, Pestre haladék nélkül összehivatnak. Ezen perbefogási biróság tagjai magok közül elnököt választanak, 's a fen— forgő esetben épen azon eljárással és azon szabályok szerint döntik el a’ perbefogás kérdését, mcllyek általában min-I'.fi (260—261)