1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
lő. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 11‘) (11)8—201) megengedtélik 's az ügy, az eljáró rendőri liszthez újabb vizsgalat és itélethozás végett utasittalik, hacsak ez ellen nem té letett volna törvényes kifogás, mert illy énkor az ügy ellátása más rendőri lisztre bizatik. 85. §. A’ rendőri eljárás megújításának kérdésében hozott felebbvitelnek helye nincsen. Az országos Választmánynak, múlt 1841-dik évi December 10-kén tartott 111—ülésében a’ többség végzése oda mcllyek ön állásúak és minden más hatóságoktól függetlenek, egyszersmind az országgyűlésére megírna, ott követeik által jelen vágynak, ezen általános elv állal kijelelt körben a’ mondott városok egy általában nem tartoznak ; b) A’ többször említett városok mind eddig, egyedül kiváltság (privilégium) mellett gyakorolván büntető hatóságot — nincs elegendő ok, de szükség is arra: hogy közöttük és a’ büntető just szintén kiváltság mellett gyakorlott, kivált nagyobb községek között —• illy lényeges különbség tétessék — annyival inkább, mivel, ha a’ többségi végzés állana — úgy az országban egv olly egészen új ’s Arad, Eszék , Pécs ’s Felső-Bánya városaikból és a’ Szepességi XVI. városokból alakított polgári testület hozatnék létre, melly az eddig fcnálló polgári testületek közül, egy ikhez is valósággal nem tartoznék ; f) Nem állhat véleményünk szerint a’ többség által felhozott azon tekintet is: hogy olly testületeket, mint a’ mondott városok, saját büntető hatóságokból, mellyet királyi adomány levelek által törvényszerüleg nyertek; ’s hosszabb gyakorlással megszoktak, kirekeszteni nem lehet a’ nélkül; hogy az által zavar és elkeseredés ne okoztassék; — mert egy az, hogy igen hosszas gyakorlási megszokást közülök egyik sem — Arad városa pedig legkevesebbé követelhet — más pedig az, hogy a’ hosszas gyakorlati megszokásból ’s ennek megszüntetése miatti elkeseredésből merített ellenvetés az illető uradalmakra és kiváltságos községekre még méltóbban alkalmazandó lehetne — és ha a’ kiváltsági büntető hatóságok ezentuli megszűntetésnek ideje, helye és szüksége van — a’ megszűntetésnek valójában általánosnak, nem pedig részletesnek lennie kelletik, a’ közönséges törvény alóli minden részletes kivételek lévén igazán azok, mik a’ koz igazgatásban is zavart — másokban pedig kedvetlen érzeteket okoznak. járulván, hogy Arad, Eszék, Pécs városaik ’s a’ Szepességi XVI. városok büntető hatóságokat továbbá is tartsák meg; majd azon végzés az 1842-dik évi December 9-dikén tartott XXIX. ülésben Felső-Bánya városára is egyiránt kiterjesztetvén: mi álólirottak a’ többség végzésétől eltérő véleményünk okait, következőkben foglaljuk, úgymint: «) Általános elv gyanánt az lévén felállítva, hogy jövendőre csak olly hatóságok bírjanak büntető jussal, Költ Pesten Martius 8-kán 1843. Gr. Zichy Ödön m. k. B. Wenckheim Béla m. k. Gr. Pejacsevich János m. k. Zoltán János m. k. Zsedényi Eduard m. k. Bezerédy István m. k. Pulszky Eerencz m. k. Hertelendy Miksa m. k. Klauzál Gábor m. k. Palóczy László m. k. II. Eötvös József m. k. Olgyai Titus m. k. Foyhtüi János m. k. Beák Eerencz m. k. Pázmándy Dienes m. k. Dubraviczky Simon m. k. liiilon vélemény az esküdtszékek mellett. A bűnvádi eljárásnak megállapításában két egymástól lényegesen különböző elvből indúltak ki Európa törvényhozásai. Némellyek rendes és állandó bíróságokat állítottak fel, és azokra bízták a’ büntető igazság kiszolgáltatását; mások ellenben a’ közállomány érdekeinek, és a’ polgárok törvényes szabadságának biztosítására czélszerübbnek vélték, hogy a
