Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve / [Buda] / [A Magyar Királyi Egyetem betűivel] / [1843]
A. A' bűntettekről és büntetésekről
33 119. §. Gvilkossági czélzattal elkövetett mérgezésnél azonban, a7 gyilkosság bevégezettnek tekintendő akkor is, ha a’ beadott méregtől halál ugyan nem következett, ha nem súlvos és veszedelmes betegség támadott. Ha pedig a' tettes gyilkossági czélzattal a’ mérget valakinek szándékosan csak ugyan beadta, de abból súlyos és veszedelmes betegség bármi oknál fogva nem következett, a bevégezésre rendelt legnagyobb büntetésnek két harmadáig biintettethetik. — ^ égre, ha a mérget még be sem adta, de a’ mérgezésnek elkövetését oHy cselekvéssel vagy mulasztással, melly szándékosan és egyenesen annak bevégezésére volt általa irányozva , már valósággal elkezdette, kísérletért biintettetik ’s büntetése a’ bevégezésre rendelt büntetésnek feléig terjedhet — 120. A’ ki valamellv kutat, vagy élelemszereket szándékosan és olly czélzatlal mérgez meg, hogy ez által többeknek halálát okozza, habár a’ megmérgezett víztől vagy élelemszerektől senkinek baja nem következett is, súlyosabb büntetés alá vonatik , — mint egyébkint a’ mérgezési kísérletért a' fentebbi 119-ik §. szerint büntetendő volna, ’s büntetése húsz évi rabságig terjedhet. — Ha pedig czélba vett 's elkezdett bűntettének végrehajtásában szándékán kívül meggátoltatott, mielőtt valami kutat vagy élelemszereket megmérgezett volna, kísérletért tíz évi rabságig biintettethetik — 121. §. Midőn gyilkosságnál vagy szándékos emberölésnél a’ czélba vett s elkovetdtt bűntettnek eredményes bevégzése csak azért nem sikerült, mert annak kivitelében a’ tettes hirtelenkedésből, tudatlanságból vagy tévedésből azon eszköz helyett, mellyet alkalmazni akart, s melly csakugyan czélszerü lett volna, más nem alkalmatos eszközt használt, a' kísérletről szólló 126-ik §. szerint biintettetik. 122. §. A’ ki nem szándékosan, hanem egyedül vétkes vigyázatlanságból fosztott meg valakit életétől, ha vigyázatlansága a 42-ik §. értelmében súlyosan vétkesnek tekintethetik, három évi rabságig , ha pedig vigyázatlansága a' 43-dik §. szerint kevésbbé vétkesnek tekintendő, három hónapi fogságig büntettethetik. 123. §. Vétkes vigyázatlanságból elkövetett emberölésért biintettetik az is, ki mást az által fosztott meg életétől: hogy azt gyilkossági vagy emberölési czélzat nélkül ugyan, de szándékosan megsértette, vagy megkínozta , büntetése azonban nyólcz évi rabságig terjedhet , ha a’ sértést vagy kínzást előre meggondolt ellökélléssel határozta el magában, ha pedig a’ sértést vágj' kínzást indúlatos felgerjedésben határozta el magában, s azt azonnal végre is hajtotta, négy évi rabság leend legnagyobb büntetése. 124. §. Orvosok, sebészek és szülészek azonban, kik valamelly kezökre bízott betegen gyógyítási czélbúl, ’s az orvosi szabályok által meghatározott esetekben követnek el olly sértéseket, vagy kínzásokat, mellvekből harmincz nap alatt halál következett, csak annyiban vonathatnak büntetés alá, a’ mennyiben orvosi eljárásuk esik vétkes vigyázátlansági beszámítás alá, de még akkor is csak a’ fentebbi 122-ik §. rendelete szerint fognak büntettetni. 9
