Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve / [Buda] / [A Magyar Királyi Egyetem betűivel] / [1843]
A. A' bűntettekről és büntetésekről
27 Ha bűntette a’ teljes bevégzés után legalább öt évig fel nem fedeztetvén az alatt magát minden tekintetben fedhetetlenűl viselte, ’s az okozott kárt is a’lehetőséi ct31D meg ten tét te. Ha midőn a' törvényszegést elkövette, oily igen részeg volt, hogy e’ miatt teljes eszmélettel nem bírt, és szokásán kívül, és csak szándéktalanúl részegedett me" • mert ha a’ részegeskedés már egvébkint i.; szokása, vagy czélzatosan és° egyenesen’ azért élt szeszes italokkal, hogy magát a' bűntettre még inkább felingerelje, a’ részegség a' beszámítást enyhíteni nem fogja.— 84. §. Őrültség, betegség, tompaelműség, melly még azon fokon ugyan nincsen , hogy a’ 73-ik § szerint minden beszámítást megszűntessen, de még is oil van , hogy a’ törvényszegőnek józan belátását megzavarta, továbbá ollyan erőszak vagy fenyegetés, vagy szükség, melly a 73-dik §-ban kijelelt feltételeknek meg nem felel ugyan, a’ törvényszegőnek elhatározására azonban még is tetemes befolyással volt; végre az önvédelem , ha az egészen vétlen ugyan nem volt, de legalább némileg menthető, a’ beszámítást szintén enyhítik. 85. $. A’ büntető törvények rendeletének nem tudása, senkit a’büntetés alól fel nem ment. 86. $. Midőn valaki ugyanazon bíró előtt több különféle törvényszegések miatt, mellyekért megbüntetve még nem volt, áll közkeresel alatt; minden bebizonyított ’s még me« nem büntetett törvényszegései a' büntetésre nézve összefoglaltatnak, ’s azon büntetés, mellyet az általa elkövetett törvényszegéseknek legnagyobbikára, ha annál egyebet cl nem követett volna, mondana ki a’ bíró, megsúlyosítatik még kétharmadával azon büntetéseknek, mellyek többi törvényszegéseire egyenkint volnának kimérendők. Az ekképen megsuly osítatott büntetés azonban meg nem haladhatja kétszeres mértékét azon legnagyobb ídeigleni büntetésnek, mellyet a’ törvény ollynemű bűntettekre rendelt, minő a’ megítélt bűntettek leesúlyosbika volt, sőt ha ezen kétszeres mérték huszonnégy évi rabságnál is többre menő, — az összes büntetés huszonnégy évi rabságban lészen megállapítandó. 87. §. Ha azonban a’ bűntettesnek legsúlyosabb vétke ollynemű volt, mellyre legnagyobb büntetésül holtig tarló rabságot rendel a’ törvény, közkereset alatti egyéb törvényszegései külön nem büntettethetvén, terhelő körülmények gyanánt fognak felvétetni. 88. §. A’ fentebbi S6-ik §-nak szabályai szerint biintettetik az is, ki ugyanazon nemű törvényszegésnek többszöri elkövetéséért áll közkeresel alatt. 89. §. Midőn a’ fentebbi 86. és'88-ik $$-ban körülírt eset olly bűntetteknél fordul elő, mellyekre nézve a’ bűntettek egyes nemeiről szólló törvények,az említett szakaszok rendeletétől eltérő külön szabályt állapítottak meg, azon külön szabály szerint fog a’ lettesnek büntetése kimeretni. 7
