1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 248. ülés

2-ik rendi izi'

net a' szabadújság iránt.

■ mondám — mindig meg fog történni, habár országgyűlési szabadujság fogna is létezni, hogy a’ szerkesztő azon ’előadásokat mindig a’ maga szellemében fogja adni, — az mindenütt a’ kerek világon úgy van, akár legyen szabadsajtó, vagy országgyűlési szabadujság, akár nem. Továbbá gr. Teleky László ö mltga azért kívánná az országgyűlési szabadujságot, hogy arra a’ megyéknek lehessen hivatkozni; erre azt felelem: hogy a’ megyék kivonatra nem hivatkozhatnak, mert az illy újság nem hiteles; ha előadásra hivatkozni akarnak: akkor itt a’ napló. Arról lehet a’ kérdés, hogy a’ napló minő állásban van, és hogy a’ naplón hogyan lehessen segíteni, hogy sebesen jelenhessen meg? és valójában lehet a’ dolgon segíteni úgy, hogy lehetséges legyen, hogy minden harmadnapra kijőjön, ezt kívánni lehet, és ha ez kivitetik, akkor az országgyűlési szabadujság szükségleien. Vegyük tekintetbe, hogy az országgyűlési szabadujság sok nehézséggel jár, mert voltak ülések, mellyek a’ naplóban 4 —5 —6 —7 sőt 8 ivet foglalnak el ; szeretném látni azon más újságot, melly egy postán annyi ivet elküldene a’ nélkül, hogy az előfizetők meg ne ijednének azon költségtől, mellybe az nekik kerülne; ’s igy azoknak számára, kiknek Iegitimatióra szükségük van, szükséges, hogy a’ naplók jövőben sebesebben jelenjenek meg, ’s ezt kivinni nem lehet a’ nélkül, hogy az iránt valami rendelkezés nem történnék, — ez tisztán disciplinaris dolog, és a’ táblának rendelkezésköréhez tartozik, és ha e’ tárgyban valamit lehelne indítványozni, tán az volna czélszerü, hogy részletesen is legyenek érdekesebb ülések megkaphatók; de erre is törvényes intézkedés nem szükséges, mert ezt a’ m. Fö-RR és az elnök elrendelhetik a’ nélkül, hogy akárki abba avatkozzék; és igy a’ szabadujság kivihetlen lévén, ha egész kiterjedésben közöltetni kívántainak azok, melljek az országgyűlésen történtek; ha pedig kivonatban közöltéinek, akkor szükségtelen lévén az országgyűlési szabadujság, elöbbeni véleményem mellett tovább is maradok. Ezen gyakorlati felvilágosítást kívántam adni fentebbi véleményemhez.

Nádor ö cs.kir. fensége: — ügy vélem, hogy tárgyalásaink mostani stádiumában tartózkodnunk kell illy kiterjedésben! felvilágositásoktól; mert ha ezen dologra annyi időt fordítunk, még inkább megerősödöm eddigi meggyőződésemben, hogy igen czélszerü volt, hogy eddig a’ szabadujság tárgyát nem vétettem fel.

Gr. Haller Sándor: — Feleslegesnek tartom azokra, mellyeket hallottam, felelni, ’s igy csak röviden fogok a’ tárgyhoz szólani, miután úgy is minden perez drága, és azon kell lennünk, hogy minél előbb a’ tárgyak vitatásán keresztülmehessünk; de annyit mégis bátor vagyok a" m. Fö-RR előtt nyilvánítani, hogy a’ sajtóbilincsek sok szomorú eseményeket idéznek elő: ezt a’ historia eléggé tanusitja, és tudjuk, hogy a’ forradalmakat a’ nemzetnél nem a’ sajtószabadság, hanem annak ellenkezője eszközölte. Nem állhatom meg mind e’ mellett, hogy néhányakra, mellyeket ma felhozatni hallottam, némelly megjegyzéseket ne tegyek. Mélt. gr. Cziráky János ur azt mondá, hogy ö sem volt megelégedve a’ sajtóval, mert arislocraticus szellemben igen kevés czikkek jelentek meg, és ezek is nagy ügygyei bajjal. Erre csak azt felelem, hogy valójában most több czikkek aristocralicus szellemben jelennek meg, — miért? mert sok pénzbe kerül azon czikkeknek Írása. Tudjuk továbbá, hogy oily férfi, kit a’ haza annyira tisztelt, és kinek czikkeit annyi örömmel és lelkesedéssel olvastuk, most nem ir — mindnyájunk fájdalmára és meg lehet, hogy ez is oka annak, hogy most arislocraticus szellemben iratnak annyi czikkek. Állásunk és helyzetünk az országgyűlésen igen bajos, mert az újságokban félszeg tudósítások jönnek ki, mellyekböl nem tudjuk, hogy ki mit mondott? tudjuk, hogy az, mi itt gjorsiró, vagy hírlapok közlései által készíttetik, nem a" hírlapok szerkesztőihez küldetik, hanem egyenesen a’ censurához, és itt teszik először arra az imprimatur!, ’s igy küldetik az országgyűlési tudósítás a’ szerkesztőséghez; de bajos a" megyéknek állása is; tudjuk, hogy gyakran a’ követek utasításaikat kissé félremagyarázzák, sokszor nem épen azt mondják, mi az utasításban van, vagy félreértik az utasítást, szóval: ollyast mondanak, mi a’ megye szellemével össze nem fér; a’ megyékben pedig nem tudják, hogy ki mondotta a’ beszédet? és alig tudjuk kitalálni — néhány szónokot kivéve, kinek előadási modorát ismerjük — ki mit mondott? e’ szerint igen kellemetlen helyzetben állunk; de miután az idő drága, és látom, hogy még többen akarnak szólani, felhagyok minden további fejtegetésekkel, ’s csak röviden a’ t. KK és RR pártolása mellett nyilatkozom.

Gr. Széchen Antal: — E’ tárgyra nézve meggyőződésem mindig az volt, hogy az országgyűlési szabadujság iránti intézkedés egyáltalában el nem válaszlathatik azon általános intézkedésektől, mellyek a’ sajtó kérdését illetőleg fenállanak, és ezen meggyőződésemben még inkább erősített meg a’ tek. KK és RRnek azon irányzata, melly mellett ők nem annyira az országgyűlési tudósítások könnyebb és jutányosabb áron megszerezhetéséröl, hanem egész kiterjedésben olly valamiről intézkedni kívánnak, mi a’ szabad sajtó mozgása legfőbb fokozatának tekintethetik: egészen egyel érlek tehát gr. Apponyi György ö méltóságával abban, hogy a’ m. Fö-RRnek ebbeli véleménye nem formaságon, hanem a’ dolog lényegén alapul. A’ mai tanácskozásnak lefolyta alatt azok részéről, kik a’ szabadujság mellett felszólaltak, olly elvek penditteltek meg, mellyek a’ sajtó kérdésének általános eldöntésével öszszeköltetésben vannak, ’s eddigi meggyőződésemet még inkább szilárdították. Nem tagadom ugyan, hogy a' sajtóra nézve a’legalkalmasabb mód, és annak felszabadítására abban létezik, ha részletes intézkedések történnének: de e’ részletes intézkedéseket nem úgy érthetem, hogy azoknak elfogadása által minden további részletes intézkedések feleslegesek volnának; mert ha ez történnék, akkor a' részletes intézkedésnek csak színe áliand lel, és ezen szin alatt a’ sajtókérdésröl egész kiterjedésben és általánosságban intézkedendűnk. Ezen szempontból indulva ki, miután a’ t. KK és RR a’ maguk nézetének támogatására ismét azon okoskodásokra hivatkoznak, mellyeket első alkalommal felhoztak, miután azok nem annyit az országgyűlési szabadujság megállapítására szolgálnak, és nem abból vannak merítve, hogy a’ szabadujságot a’ szabad sajtó kérdésének elintézése nélkül éleibe léptetni lehet, hanem azon általános nézeten alapulnak, mellyek a’ szabad sajtó mellett felhozalnak: épen a t. KK és RR okoskodásai uj támaszul szolgálhatnak reánk nézve arra, hogy a’ szabadujságnak megállapításában minden további intézkedés nélkül meg ne egyezzünk. Nem akarom egyáltalában mondani azt, hogy mind azon rendelkezések, mellyek

40 CCXLVIII ülés Fö-RR naplója October 18-án 1844.