1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 248. ülés

CCXLVIII ülés Fő-RR. naplója October 18-án 1844. 37 leütést tesz, hogy bárki rövid időre eltávozik az országgyűlésről, azoknak olvasásából magának tökéletes tudó-2-ikrendiiie mányt szerezhet az országgyűlési tárgyak folyamáról. Ezt mondom épen csak összehasonlításból, annak megmula-ncl a “abaii tására, hogy miilyenek voltak akkor a’ körülmények, midőn először megpendittetett ezen kérdés, és miilyenek ‘J most. Ennélfogva midőn az mondalik, hogy a’ jelen körülmények ollyanok, hogy azokat többé tűrni nem lehet, azt véltem volna, hogy a’ dolog roszabbra változott, mint azelőtt volt, holott ezt nem látom. Azt hallám felho­zatni, hogy azok, mik az ujságok állal előadatnak, félszeg tudósítások, és nem mások, mint falsumok, ’s igen csudálatos, hogy egy részről mélt. gróf Zichy Ödön ur panaszkodott, hogy az aristocraticus nézeteket nem veszik be az újságokba, más részről pedig mélt. gróf Teleky László ellenkező értelemben panaszkodik, hogy csak épen aristocraticus nézetek vétetnek fel; ’s igy azt vélem, hogy ez épen jele annak, hogy az ujságok igen részrehaj­­latlanul adják elő azokat, mellyek történtek, minthogy az A.és B. rész nem elégszik meg az újsággal. Megvallom, hogy azok után, miket a’ mostani gyakorlat — és tapasztalásból felhoztam, részemről legalább nem látok okot arra, hogy a’ mélt. Fö-RR azon elvektől elálljanak , mellyeket akkor állítottak fel, mikor méltán lehetett volna köve­telni, hogy nagyobb nyilvánosság legyen az országgyűlési tanácskozásokra nézve, akkor méltányosabb volt a’ pa­nasz; de megváltozván a’ körülmények, a’mostaniak arra okot nem szolgáltatnak. — Méll. gróf Teleky László ugyanazzal vádol, hogy némellyek csupa formaság szempontjából kívánják ismét elhalasztani az országgyűlési szabadujság kérdését a’ szabad sajtó kérdésének felvételéig; ez mindenkinek individuális felfogásától függ; én nem formaságból teszem ezt, hanem azon meggyőződésemből, melly már sokszor megemlittetett, hogy t. i. a’ szabad­­újság a’ szabad sajtónak legmagasabb fokozata, és hogy a’ politicánál nem a’ legfelsőbb fokozatnál, hanem lép­csőnket és igy alulról kell kezdeni. Szinte úgy nem oszthatom azon vélekedését mélt. gróf Teleky Lászlónak, hogy az országgyűlési újság az első lépés, mellyet a’szabadujság tárgyában tenni kell, mert a’ sznbadujságok között az országgyűlési szabadujságot tekintem a’ legfelsőbb fokozatnak. Nem tudom magamat megnyugtatni a’ felöl, hogy az időszaki sajtó állását el lehetne különözni a’ sajtószabadság tárgyától; meg vagyok ezenkívül győződve arról is, hogy ha az országgyűlés folyama alatt a’ szabadujság megengedtetik, annak az országgyűlés utáni meg­szorítása nem képzelhető. Ha pedig áll mélt. gróf Teleky László urnák azon állítása, hogy az újságokban a’ tanács­kozásoknak és történteknek előadása félszeg és az ujságok elferdítve adják elő a’ tanácskozásokat, épen ezen hiba megtörténnék az országgyűlés után azokra nézve is, mik a’ törvényhatóságokban történnek, ha csak a’ mélt. gróf nem akar épen csak az országgyűlési tanácskozásokban fontosságot helyeztetni, és azokban, mellyek országgyű­lésen kívül történnek, semmi fontosságot nem talál: ha tehát falsumokat tapasztalunk, az egész rendszernek meg kell változnia, és ezt nem lehet egy országgyűlési újság, hanem egy általános rendelkezés állal elérni. Lgy látom, hogy a’KK és RR jelenleg abból merítik okoskodásaikat, hogy az országgyűlésnek feladata a’ közvéleménynek irányt adni; mindazáltal mikép akarják ezt elérni? ’s kérdem: ha a’ mélt. Fö-RR a’ szabadujság eszméjét elfo­gadják, valljon úgy fogadják-e el, hogy valamennyi újság, melly országgyűlési tárgyakat közöl, szabad legyen, vagy bizonyos repressiv szabályok alatt álljon ? vagy hogy az hiteles országgyűlési szabadujság legyen ? Akár­melyiket fogadnák el a’ mélt. Fö-RR, nem hiszem, hogy olly újságot lehetne felállítani, melly a’ tanácskozáso­kat egész kiíerjedésökben előadná, hanem alkalmasint kivonatok fognak készülni, a’ kivonatok pedig mindig annak fogják színét viselni, ki azokat készíti: — ennélfogva hiteles tudósítások, és ollyanok, mellyek által az ország­gyűlésnek valódi véleménye irányt adna az országnak, soha sem lesznek, ’s igy ezen czél eléretni nem fog. Mind ezeknek következtében mélt. gróf Péchy Emánuel Zemplén vármegye tisztelt föispáni helyettesének előadásához ragaszkodom. Gr. Almássy Móricz: — Azokat, mellyeket a’ fenforgó tárgyra megjegyezni kívántam volna, mélf. gróf Ap­­ponyi György tökéletesen kimerítette, ismétlésekbe pedig bocsátkozni nem kívánván, röviden oda szavazok, hogy mélt. gróf Péchy Emánuel ur indítványát pártolom. Gr. Pálffy József: — Nem sürgettem én a’ szabadujság felvételét annyiszor e’ táblánál 8 hónap alatt azért, mintha én a’ dologhoz hoszasan kívánnék szólani, mert mint látom és előre tudom, úgy is kisebbségben maradok; hanem azért sürgettem, mivel maga rendében nem találtam, hogy egy tárgy, melly — mint mondám — 8 hónapig e’ táblánál van, annyira elhalasztatik, hogy úgyszólván már továbbá lehetetlen, hogy egyesség e’ tárgy felett a két tábla között történhessék , és igen természetesnek találom a’ főrendi tábla többsége részéről, hogy ezen sürge­tésemet soha nem pártolta, mivel minden bizonynyal azon suppositumból indult ki, hogy az egyesség a’ két tábla között eléretni nem fog, ’s ennélfogva az országgyűlés utolsó napjára kívánta halasztani annak felvételét; és igy a dolog halasztását semmikép annyira ö cs. kir. Föherczegségének mint a’ főrendi tábla többségének tulajdonítom, melly nem sürgette, sőt helyeselte e’ tárgynak fel-nem-vételét, melly 8 hónapok óta a’ KKtól ésRRtől átküldetetl. Magára a’ tárgyra nézve röviden fogok szólani, és csak szavazatra szorítkozom, t. i. pártolva a KKésRR izenetet. De elöadattak némellyek, jelesen mélt. gróf Apponyi György által, mellyeket én hallgatással nem mellőzhetek el. Lgyanis kielégítve látszik lenni a’ mélt. ur azokkal, mik az újságokban elöadattak, ’s alkalmasint megvan elegedve ö méltósága tulajdon előadásaival, mellyek egész kiterjedésben szoktak a’ hírlapokban megjelenni, valamint szinte elvbarátinak előadásai is: következéskép igen természetesnek találom, hogy ö méltósága az újságnak ebbeli elren­dezésével tökéletesen megelégszik; de őszintén megvallom, hogy én nem egyezhetem meg e’ részben ö méltóságával. mert azt vélem, hogy az igazság nem csak egyoldalú lehel, hanem annak két része van, hogy t. i. mindaz egjik, mind a’másik véleménye úgy adassák elő, mint az valójában történt. Nem hiszem, hogy Öméltósága magát mjslilicálni akarná, hogy t. i. az ujságok valójában előadnák mind azokat, mellyek itt elöadattak; mert azt tartom, ki a mos­tani újságot olvassa, azt fogja látni, hogy igen egyoldalulag adatnak elő az országgyűlési tanácskozások, t. i. az úgynevezett conservaliv pártnak részéről nem tudja az ember, mit akar conserválni? — az előadások egész kitér— Fő-Rendi Napló VII. köt. ^

Next

/
Thumbnails
Contents