1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 246. ülés - 1844 / 247. ülés
CCXLVII ülés Fö-RR naplója October 16-án 1844. 21 lendenek: azl vagyok kénytelen nyilatkoztatni ki, hogy ez, mint Horvátországra nézve sérelmes, országgyűlési2-ikrendii*evitatkozás alá nem is kerülhet. Végre mi az 1790: 59 törvényczikket illeti, mellynek erejénél fogva Fiume és"et a Fmme Bukkari kerületeknek azon jog adatik, hogy ők nem csak hadi adót és országgyűlési ajánlatokat, hanem még saját rendeiL'1' szükségeikre is a’házi pénztár számára kivetéseket tehetnek, Bukkari kerület, mint Horvátországnak kiegészítő ir4"* része, országgyűlésen hadi adót nem ajánlhatott, de soha nem is ajánlott; mert az ő adója mindig Horvátország portáiba és adójába foglaltatott; Horvátországnak adója pedig az országgyűlésen a’ társországok követei által mindig általánosan ajánltatolt. E’ végből az idézeti 1790: 59 törvényczikk is sértetlenül meghagyandó. Ezeknek folytán tehát kérem a’ m. Fö-RRel, hogy e’ tárgyra nézve elöbbeni véleményük mellett megmaradni méltóztassanak (Közhelyeslés). Olvastatnak a’ 12—27. §-ok. Gr. Cziráky János: — Azon §-ok, mellyek a’ szabályokról és határozatokról szólanak, ugyanazok, mellyek a’ városi munkálatban előkerülnek, és ha emlékezetem nem csal, ott csak egyedül egy § iránt, melly az 59. szám alatt jelenkedik, nincs meg a'két tábla között az egyesség: miután tehát legújabban is, kevés nappal ezelőtt, a’ 7-ik választ küldötték a’ Fö-RR a’ RRhez a’ városi rendezés tárgyában, mellyben elöbbeni nézeteiknél megmaradlak, — itt is, ugyanazon indokoknál fogva elöbbeni nézeteikre hivatkozniok kellene („Helyes“!). A’ 28. 30. 38. 39. §-okra észrevétel nem volt. A’ 48. §-ra nézve: Kiss Pál, magyar lengermelléki kormányzó: — A’ patríciusoknak jogaira nézve a’ világos királyi privilégiumok szabályzók, hanem eddig az patríciusok azoknak következtében helyben nemeseknek tekintetlek; igénytelen véleményem szerint valamint a’ nemességnek jogai egyáltalában sértetlenül hagyattak, bizonyosan a’ patríciusok jogaira nézve is tekintettel és figyelemmel kell lenni. Azt mondják a’ RR, hogy a’ patríciusok kinevezése részint a’ kormányzó által megszorítás nélkül történik. Ez illy alakban nem áll; a’ kormányzó előadja a’ patriciusi tanácsnak azon általa méltóknak jelölt személyek neveit, de csak a’ kapitányság hozzájárultával történik a’ kinevezés. Azt mondják utóbb a’ t. KK és RR, hogy ez csaknem olly megszorítás volna, mint a’ miilyen a’ királyi városokban jelenleg is létezik. Ez bizonyosan nem megszorítás, de lényeges tágítás fog lenni: mert a'mélt. Fö-RR javaslata szerint a" polgári nem- patríciusok képviselői egyharmadrészben fognának a’ köztanácskozásokban részt venni. Egyébiránt a’ mélt. Fö-RR vezérelve ebben, mint más sok tárgyakban, az volt, hogy a’ polgári jogok gyakorlata fokonkint terjesztessék ki, és valamint a’mélt. Fő-RRnek ezen eszméje az illető kerületekben is méltánylásra talált: úgy én is határozottan mondhatom, hogy a’ mélt. Fö-RR intézkedését mindenkor kiterjesztésnek vélem. Mondatik továbbá az , hogy az értelmesség és képesség elvével meg nem egyeztethető a’ születésképességi elv! Hogy ez itt összeütközésben volna, egyáltalában nem látom át, sőt méltányosnak tartom, hogy ha egy részről a’ jog tágiltalik, más részről a’ fenálló jogok tisztaságban fentartassanak. A’ KK és RR a’ patriciusi czimet ugyan meghagyatni kívánják, és a’ jelenleg létező patríciusoknak befolyását is fentartják; de ha ez igy volna, akkor a’ KK és RR magukkal némi ellenkezésbe jönének; mert a’ 7. § kezdetén nyilván mondják, hogy: „a’ végzésre nézve az eddigi szokás épen maradjon fen“; már pedig az eddigi szokás és az 1836: 19 t. ez. nyilván mondja, hogy: hat pátri— ciusi tanácsnok legyen ott közbiró, és legyen ilélöbiró“ : tehát hogy lehetne ezen törvény rendelését azzal öszszeegyezletni, ha a’ patríciusok hatása és befolyása megszüntetnék? Illy állásában a’ dolognak, igénytelen véleményem szerint a' mélt. Fö-RRnek elöbbeni nézeteiknél annyival inkább meg kellene maradniok, mert ha a’ föesztnére nézve, tudniillik, milly arányban gyakorolhassák a’ nempalriciusi képviselők a’ befolyást a’ közdolgokban ? — ha, mondom, ezen föeszmére nézve nem történik meg az egyezkedés, azt tartom, hogy a’részletekre nézve, akármennyi számmal legyenek ezek és amazok, és bármikint történjék a' választás módja, a’ többi ahhoz tartozó körülmények iránt lehet helyesen tanácskozni, és miután a' t. RR indokul azl hozták fel, hogy a1 tisztviselők egyedül a’ patriciusi tanácsosok közül választathatnak, a’ mélt. Fö-RR a’ hivatalviselhetésre nézve már az alapelvben megegyeztek, hogy t. i. a’ nemnemesek is viselhetnek hivatalt, e’ tekintetben, úgy vélem, ki lehetne az elöbbeni izenet fentartása mellett nyilvánítani: hogy a’mélt. Fö-RR abban, hogy nem patriciusi tanácsnokok is lehessenek köztisztviselők, megegyeznek (Közhelyeslés). A’ 49. §-ra nézve: Gr. Cziráky János: — Hogy bizonyos képességi kellékeknek felállítása a’ választásoknál szükséges, közönségesen elismertetett nem csak a’ Fö-RR, hanem a’ RR által is; itt azonban Fiume és Buccari kerületre nézve a RR hivatkoznak azokra, mellyek a’ Hajdú — é3 Jász-Kún kerületek rendezési munkálatában már a’ bö-RR által is megállapittattak; azonban azt tartom, hogy azon paritas, mellyet a’ KK és RR itt egy részről a többi kerületek, Buccari mint Fiume közt felállítanak, meg nem áll; itt leginkább azon viszonyok léteznek, mellyeket részint a szabad kir. városoknak, de ellérőleg a’ többi kerületek rendezésétől a’ X\ 1 szepesi városok rendezésében megállapítottunk , és mire talán a’ válaszizenetben most hivatkozni lehelne. A’ t. KK és RR utóbb váltott izenetökben a XVI szepesi városokra nézve elfogadták, hogy bizonyos képességi kellékek úgy állíttassanak fel, hogy minden városokra nézve, mind fekvő tulajdonra, mind kézművesekre, mind honoratiorokra nézve bizonyos summa, melljhez a’ választási képesség kötve legyen, megállapittassék: hogy ez a’ Jász-Kún és Hajdú kerületek rendezése alkalmával nem állapittaték meg, annak természetes oka volt az, hogy a’ Hajdú kerületben, minden mezővárosok ban és Jász kerületben minden falukban és helységekben eddig a’ választási jogot minden ember gyakorolta, és az itteni tisztviselőknek és elöljáróknak hatásköre kevesbbé terjedelmes lévén annál, mint egyes falukban és heljbégekben szokott lenni, minden kár nélkül megállapittathatott; azonban a’ tengernielléki városokra nézve mindenben párhuzamos vonalt felállítani a’ többi kerületekkel, nem hiszem, hogy Yalaki kár nélkül megállapitlalhatónak gon Fő-Rendi Napló VII. köt. ®
