1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 255. ülés

138

CCLV ülés Fő-RR naplója October 28-án 1844.

Rendi izénél resztül vinni, mert az alsó táblának utasítása ellen van azon eszme, az a’ megjegyzésem: hogy akkor mindig kel” ük8ei>cí"^ene a’ ,ek- FK és RR nézetei mellett szólanunk; a’ mi pedig hogy nem kötelességünk, világosan bizonyítja épen »janim iránt. azon (agja ezen táblának, ki ezen okot felhozta, f. i. mélt. gróf Majlálh János ur. A’ beszedés és kezelés, valamint a’ summára nézve is fentartom voksom előterjesztését.

Lányi Imre, unghi főispán: — Én is abból az elvből indulok ki, hogy ki egy hazában lakik ’s annak jótéteményeit élvezi, annak java előmozdításához, ’s szükségei fedezéséhez, minden igyekezetével, ’s tehetségével járulni köteles; de még ehhez hozzá adom azt is, hogy el nem ismerhetek sem praerogalivát, sem akármi nemű aristocratai jogot, mellv a’ nemzet akármelly részét ezen kötelesség alól feloldozhatná. Ez lévén meggyözettetésem , és látván hazám tespedését, és sok számos szükségeit, régen az vala kivánatoin, hogy egy olly hétforrásról gondoskodjék valahára nemzetem, mellyböl a’ haza szükségeit fedezni lehessen. Midőn tehát ezen kivánatomat olly fundus publicus által, mellynek eszméje most akar felállittatni, elérhetőnek reméllem: nem lehet, hogy ezt a’ legnagyobb örömmel ne fogadjam. Miképen lehessen ezt életbe hozni? terjedelmesen előadták mélt. gróf Széchen Antal és gróf Széchenyi István urak; ne hogy tehát azokat, miket ö méltóságok előterjesztettek, ismételjem, csak rövideden oda nyilatkozom: hogy tiszt, ő mltságok véleményükhöz járulok.

Gr. Zichy Domokos, veszprémi megyés püspök: — A’ tapasztalás mutatja: hogy az adózók a’ hadi pénztárba temérdekkel tartoznak, mivel annak fizetésére szegénységük miatt képtelenek: miért is én nagyobb és elviselhetetlen uj terhet rájok vetni nem kívánván, a’ fizetéstől őket megkiinélendöknek vélem. Ezen argumentumra ugyan az volt a’ felelet: hogy a’ közös fizetés által a’ jobbágy meg nem terheltetik, mivel ö rája is ezen uj intézkedések után haszon háromlik, és ezen uj fizetés által az ö jobb léte is előmozdittatik, minél fogva a’ fizetés neki könnyebben fog esni; de ezen felelet engem legalább legkevésbé sem győz meg. Nem akarom ugyan feszegetni, mennyire fog a’ jobbágyra ezen uj fizetések után haszon háromolni: de annyi bizonyos, hogy ezen haszon, melly a’ legjobb esetben is csak több évek után remélhető, az azonnali fizetésre, mert fizetni tüstint fog kelleni, ötét képessé nem teendi; és azért én a’ subsidiumra, mint ezt ö excellentiája a’ főlovászmester ur indítványozta, szavazok; a’ summára nézve, valamint gróf Batthyányi Lajos akkorra, midőn a’ kezelés el lészen határozva, fentartom szavazatomat.

Gr. Teleky László: — Midőn ezen tárgy először szőnyegre került, mélt. gr. Zichy Ödön azon indítványt tette, hogy mindenek elölt az izenetnek azon része vétetnék tanácskozás alá, melly a’ kezelést túrgyazza. — Én is, mint mások, kik ezen oldalról felszólaltak, osztottam ezen vélekedést p.em csak azért, hogy a’ summára nézve, mellyel meg akarunk ajánlani, a’ kezelés nekünk némileg alapul szolgál, hanem főkép azért, mert mint többször kijelentetett, most egy állandó adózási’s pénzkezelési rendszernek behozataláról van szó—’s ennél fogva épen azért különösen jelenleg szükséges arra ügyelnünk, hogy a* reformi pólyán olly móddal haladjunk előre, ne hogy az elöhaladás alkotmányos jogaink pótolhatlan rovására történjék, mivel jelenleg, egy hoszas jövendőnek vetjük meg alapját; hanem úgy látom,hogy ezen kérdésre nézve m. gr. Széchen Antal nyilatkozata által mintegy elnöki jogot gyakorolt. Senkit sem akarok sérteni; de a’ dolog valóban úgy áll, hogy a’ m. gr. űr kijelentette az elöleges kérdés feletti vélekedését, és mielőtt megvárta volna, hogy mikép határozunk felette, a’summára nézve is megtette indítványát,— és igy azon elöleges kérdést: hogy valljon a’summát vegyük-e előbb tanácskozásaid, vagy a’kezelést? az ö enunciatiója által már eldöntöftnek tekintette. Én egyébiránt ezen nem igen búsulok, és könnyen megbocsátom ö mltgának, hogy épen most elnöki jogot tulajdonított magának: mert örömmel látom más részről, hogy épen e’ tárgyban az éli véleményem ö mltgának javaslatához igen közel áll. Ali magát a’ tárgyat illeti, úgy tartom: mivel honunk igen hátra maradt, és annak szükségei igen nagyok és számosak, sok pénzt kell befektetnünk az országba addig, mig ügyekezeteinknek láttatja fesz, azért hajlandó vagyok a’ lehelő legnagyobb summát megajánlani; továbbá, mert nem csak anyagi, de szellemi kifejlődésünket is figyelembe veszem, óhajtóm azt is, hogy ezen adózás által a’ nemesek és nemnemesek közötti közfal legalább egy részben lerontassék, és nemzetünk nagy nemzetié alakuljon át: tehát én közösen kívánok adózni nemzetünk szellemi, valamint közösen mentül többet fizetni nemzetünk anyagi érdekében és igy véleményem épen az ellenkezője azon gyönyörű anthologiának, mellyet mélt. b. Perényi László úr készített, mellybe ö mllsága az egyik indítványból bevette a’ legkisebb summát, t. i. az egy milliót, a’ másik indítványból pedig a’subsidium eszméjét. (Tetszés.) — Egyébiránt ha a’ közös teherviselésnek elve elfogadtatnék: akkor úgy, mint több előttem szólók kijelentették, bizonyosan kisebb summa ajánlásával is megfognék barátkozhatni; de ha nem fogadtatik el e’ közös teherviselésnek elve, már úgy minden esetre óhajtóm, hogy a’ lehető legnagyobb subsidium ajánltassék meg. — Mi az okokat illeti, mellyek a’ közös teherviselés elve ellen elöhozattak: azok nagyobb részt meg vannak czáfolva; és igy azok közül csupán csak némellyeket akarok említeni. Tétettek ugyanis ellenvetések a’ múltból országunk alkotmányából kiindulva; de azok nem állanak, mivel az eszme, mellyet most ki akarunk mondatni, nem uj. — Hisz többször viselt már a’ nemesség közös terhet a' nemnemesekkel együtt; ezt bizonyítja többek közt az 1638: 5. t. czikk is, mellyben ki van jelentve, hogy az ajánlott summának részét a’ nemesség viselendi. — Sokan a’ mélt. Fö-RR közül a’jelenből indultak ki, és felhozták egy részről: hogy a’ közös teherviselést nem indítványozták: tehát helyes volna, ha a’ közös teherviselésnek elvét a’ mélt. főrendi tábla kezdeményezné. — Én nem fogom fel: miért kelljen magunkat a’ RR indítványához kötni, és mi jogon kívánhatják ezt épen azok, kik ez előtt azt a‘ RR táblája iránti minden efféle dillerentiát állandóul ellenzettek volt.'' felhozták még azt is, hogy az alsóbb rendű nemesség között ezen elvnek még népszerűsége nincs. Csudálkozom, hogy azok, kik eddig minden közvélemény ellen határozottan léptek fel, és azt mondották: hogy minden embernek szabadon kell követni meggyőződését, daczolva bár a’ közvéleménynyel, mind a’ mellett is, hogy olly rendithetlen erős lel— küleltel’s jellemmel bírnak, mellynek különben a’meggyőződésen kívül egyéb támaszra szüksége nincs, mikint lehetnek most tekintettel arra, hogy a’ most vitatás alatt levő eszmének, mellynek helyességét, jogosságát egyéb-