1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 198. ülés

17 tett, most ismét majdnem szórni szóra - kivévén a’ botozást, és a’ nemnemes személyeknek meg említését - ősének e|s6 Felsége elibe juttatni kívánják; de ugy latszik, hogy meg felejtkeztek a’ Rendek arról, hogy sok panaszokra 0SlWlyir'­­nézve, mellyekre a Fő-RR a' múlt hongyülés folyama alatt észrevételeket tettek, azon észrevételek a’ Rendek által már elfogadva is vol»ak, 's ennek kimutatására, minthogy a’ mostani izenetben az 1836-ik törvényjavaslat szóról szóra felolvasva volt, azt most ismételni szükségesnek nem tartván, a’ mélt. Fö-RR engedelmével csak azon változásokat fogom érinteni, mellyeket a’ mélt. Fö-RR az 1840-ki országgyűlésen javaslatba hozni méltóz­­tatlak : — nevezetesen a' törvény bevezetésére nézve a’ Fö-RR azt javasolták, (nem akarván az egész szerkezetet felolvasni) hogy nem csak az 1523: 13 törvényczikkre, hanem ’Sigmond Király II. Decretuma 20-ik t. ez. is tör­ténjék hivatkozás. — Az első §-ra nézve a’ FRR ezen kifejezés után „törvénytelen“ eltulajdonított kívántak tenni, ebben akkor a' RR megegyezlek, és mind a’ mellett ezen szót a’ mostani törvényjavaslatból kihagyták. A’ 2-ik §-ra nézve a büntetés mérséklését hágják azon időre, midőn a’ büntető törvénykönyv vizsgálat alá fog vétetni;— erre is akkor reá állottak a’ RR, és ezen utóbbi észrevétel méltányolva is van a’ mostani törvényjavaslatban és igy erről tovább szót tenni nem akarok; — a’ 3-ik §-ra szinte volt némi megjegyzésük a’ Fö-RRnek. Jelesen be kívánták iktatni ezen szavakat: Tfenmaradtán a' meg nem elégedett félnek a’ törvény értelme szerint való fellyebb­­ritelu — Erre nézve a' Rendek most semmi érintést nem tesznek; miután pedig a’ Rendek ebben már a' múlt országgyűlésen meg egyeztek, azt tartom, méltányos, hogy köz megegyezés alapján az e’törvényben megérintessék. Mi a 4-ik §-t illeti, szinte volt észrevétele a’ Fö-RRnek (felolvassa) erről szinte említés nincs a’ mostani törvény­­javaslatban , noha ezt szinte elfogadták. Ezeken kívül egy lényeges észrevétel volt mindjárt még a’ törvénynek bevezetésében, hol a" kutatásról volt szó; itt a’ Fő-Rendek a’ kutatás szó elibe ezen kifejezést magány ház kuta­tás kívánták betétetni. Ebben a’ RR meg nem egyeztek,valamint szinte meg nem egyeztek abban is, hogy ’Sigmond Király II—ik decr. 20-ik törvényezikke ismét idéztessék. Azon bővebb és igen alapos okoskodásokat, mellyekre alapították a’Fö-RR a'múlt országgyűlésen ezen két pontra nézve tett észrevételeiket felhozni annyival kevésbbé szük­séges, mert a’ RR sem hoznak fel ez ellen semmi uj okoskodást. Hogy a’ mélt. Fö-RR a’ KK és RR utolsó izene­­teire kimeritöleg nem feleltek, azt megismerem; mert végeszakadván már az országgyűlésnek a’ mélt. Fő-RR csak szóval izenték vissza a’ KK és RR-nek, hogy továbbá is azon észrevételeikre nézve elöbbeni véleményük mellett megmaradván, felszóllilják a’Rket, szíveskednének azokat elfogadni, és mind’Sigmond Király 2ik Decr. 20ik törvényezikk megemlítését, mind pedig ezen szónak ház betéteiét hozzájárulással elfogadni; — hogy pedig csak szóval történt a’ viszontizenet, az onnan eredt: mert a’ KK és RR utolsó izenete május Ilik napján jött át, az országgyűlésnek pedig mindjárt egy napra utánna, t. i. 12én vége szakadt. Miután tehát sem a’jelen izenetben, sem pedig a’ múlt orszagyyülésen jött utolsó izenetben a’ Rendek a’ Főrendeknek észrevételeit okoskodásaik állal ki nem forgatták erősségeikből, véleményem és indítványom a’sócsempészkedési bíráskodást illető részén ezen Rendi kenetnek az: hogy a’ Tettes KK és RR felszólittassanak arra, miszerint az általuk javaslóit törvényezik­­ket, valamint már a’ mult országgyűlésen mind a’ két tábla által elfogadott módosításokhoz egész kiterjedésükben alkalmazni, úgy szinte ’Sigmond Király Ildik Decretuma 20ik czikkére való hivatkozást, és a’ magán kutatásnál a’ ház kifejezésnek a’ törvényjavaslatban való felvételét elfogadni, és igy e’ részben is a’ mgos Fő-Rendekkel egye­sülni szíveskedjenek; tekintetbe vévén tudniillik mindazon alapos indokokat, mellyeket a’ mlgos Fő-Rendek a’ mult országgyűlés alkalmával kifejtettek. Ez, magát a’ törvényjavaslatot illetőleg, indítványom. 3Ii az alsó Vereczkei sóliszlség ellen indított, és itt érintett pernek megszüntetését illeti: a’ Fö-RR már a’ mult alkalommal hivatkoztak ö Felségének legfelsőbb felügyelési jogára , ’s azt találtak, hogy a’ dologban sérelem nincs. Azomban a’ RR to­vábbá is a’ mellett maradtak, hogy az valósággal súhos sérelem, és felszóllilják a’ mgos Fő-Rket, hogy annak felterjesztésében megegyezni méltóztassanak, azt állitván, miszerint ö Felségének felügyelési joga ennyire nem terjedhet. Én ellenben azt látom, hogy itt ö Felsége felügyelési jogát alaposan gyakorolta, mert ö Felsége sum­mus iustiliarius regni, és tőle mint ollyantól a' perekre nézve az illy es befolyást megtagadni épen nem lehet, ’s e’ tekintetben ragaszkodom azon elvekhez, mellyeket a’ nagy méltóságú Fő-Rendek minden alkalommal álhatato— san vitattak; de továbbá tekintvén a’ kérdéses pernek természetét is, miután itt olly perről van szó, mellyben a’ bíráskodás eddig legalább mindig a’királyi Kincstárhoz tartozott, anny ival inkább jogszerüleg semmisité meg ö Fel­sége a’ kérdésben forgó, a’ maga illetőségétől elvont pert; és igy e’ tekintetben továbbá sem látok sérelmet, és kérem a’ mlgos Fö-Rket, méltóztassanak elöbbeni határozatuknál e’ részben is maradni. A égtére jelen izenetükben a* tekintetes KK és RR felelöleg a’ mgos Fő-Rendeknek a’ harminczadi kihágásokra nézve nyilvánított nézeteire, azt mondják, hogy ők bizonyos esetekben a’ kincstárnak bíráskodási jogát harminczadi kihágások tekintetében open nem tagadják, és a’ Sérelmek és kitánatok ísö osztályának \3dik pontjában előforduló bizonyos larbenblumen Mendl ’sidónak esetében ott látják a’sérelmet, hogy a’ Kincstár bíráskodási jogának korlátain túl lépett. Miután ezen eset csak átalánosságban van felhozva, azt miben hágta légyen a’ királyi udvari kamara biráskodási jogát fel­fogni részemről ezen átalános elöadáshól nem tudom; és igy álván a’ dolog, annak sérelmes voltát kimondani nem lehet. Miután tehát egy részről maguk a’ RR elismerik azt, hogy a’ mélt. k. udvari Kamara a harminczadi kihágá sokra nézve jogszerüleg és törvényen alapult gyakorlat szerint gyakorolja bíráskodását; más részről pedig az, hogy a’ kamara áthágta volna bíráskodásának körét, ki nem világlik, — továbbá is véleményem az: hogy a mélt. Fő-Rendek e’ részben is maradjanak elöbbeni azon vélekedésüknél, hogy e’ tekintetben szinte sérelmet fenforogni nem látnak. (Közhelyeslés). Nádor ő cs. kir. fensége: — Ugy látszik, hogy a’ mélt. Fö-RR elfogadják ö nagy mlgának előadását. A’ 20-ik pont. Gr. Cziráky János: — Egyetértek én a’ t. KK és RRkel, és egyetértettem már akkor, midőn először volt Fő-Rendi Napló VI. köt. f A CXCMII ülés Fő-RR. naplója Augustus 16-án 1844.

Next

/
Thumbnails
Contents