1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 237. ülés
338 CCXXXVII ülés Fő-RR. naplója October 4-én 1844. Rendűiénél pedig a’ gazdálkodási rendszer rendben nincs, az igen világos az egyetemnek mostani helyzetéből; világos ugyanis, tamtasés'gai-ho?y a’ jövedelmek nem fordittatnak oda, hova kellenek: miután tehát az egyetemnek helyezete olly szomoritó, dáikodási mikép akadhatnak fel a’ mélt. Fö-RR azon, hogy e részben ő felsége az országgyűléssel adatokat közöljön? ószina^orsiággyu-tén megvallva, meg nem foghatom. Egyébiránt, miután nem hiszem, miszerint véleményem e’ tárgyban több— jegntdse'iránt séget nyerjen, gr. Péchy Emánuel — mint ahhoz legközelebb álló — indítványához járulok. Gr. Viewy Jléder: — A’ KK és RR nem akarnak egyebet, mint adatokat, és véleményem szerint nem csak szükséges, hanem jogukban is áll a' RRnek az adatok kérése, és igy meggyőződésem szerint a' felírás mellett szavazok; de minthogy arra alkalmasint többséget nem nyerendek, inkább gr. Péchy Emánuel mellett szavazok, azon feltétellel, miszerint kívánom és hiszem, hogy ö felsége illy általános felírás következtében a’ magyar népnevelést nem azon alapra fogja állítani, mint azt most a’ német tartományokban teszi, hol látjuk, hogy mindenütt a1 Jesuiták kezébe kerül a’ népnevelés; ha ez volna általános felírásunk eredménye: akkor inkább a’mostani hiányos rendszer mellett maradok. Gr. Batthyányi Lajos: — Ámbár egész kiterjedésben kívántam volna a’ RR felírását ö Felsége elibe terjeszteni: de nem léven reményem, hogy ezen kívánságom többséget nyerend, én is gr. Péchy Emánuel indítványához járulok („Mindnyájan!“). Nádor ő cs. kir. fensége: — Azt tartom, ne folytassuk tovább a’tanácskozást, miután mind két részről a’ mélt. Fö-RR gr. Péchy Emánuel javaslata mellett nyilatkoznak („Helyes!“). Ehhezképest fog tehát a’ RRhez küldendő válaszizenet feltétetni. Miután ezen tanácskozás alkalmával egy igen nagy fontosságú tárgyat hozott fel gr. Andrássy Károly ur, miszerint a’ népnevelést tekintve, abban látszik nagy hiány lenni, hogy a’ proletariusok száma szaporittatik, és ennek következtében sokan olly életmódra adják magukat, melly a’ hon javára nem szolgál: ö méltóságának ezen észrevétele igen alapos; de a’ dolgon már segítve van azon lényeges változtatások által, mellyek ö Felsége részéről a’ nevelés dolgában tétettek. Ugyanis mielőtt a’ nevelés tárgyában ezen változások tétettek volna, azon hiány tapasztaltatott, miszerint a’tanulmányok időszakának folyama alatt annak, ki iparéletre szánta magát, azon iskolákon kellett keresztülmenni, mellyeken keresztülmentek azok, kik magukat tudományos műveltségre és political pályára szánni akarták; erre nézve ö Felsége legközelebb intézkedéseket tett, mi által a1 bajon segítve van; most ugyanis a’ tanulmányoknak két külön intézete nyittatott, miszerint azok, kik az elemi iskolákban magukat az anyagi és müipari életre kimüveltetni akarják, ezt lehelik a’ nélkül, hogy kötelesek volnának a’ többi iskolákra és gymnasiumokra is átmenni, mert az elemiskolákból egyenesen a’ reál-iskolákra történik az átmenet; és igy nem lesz szükség, hogy illy egyének, mint eddig, a’tanulmányokat ott folytassák, hol hiányos isméreleket nyervén, a’ honra ártalmasabbak voltak, mint ha semmi tanítást, vagy oktatást nem nyertek volna. A’ másik része a’ tanítási rendszernek jelenleg munkálat alatt van, és nem sokára be fog végeztetni; minek következménye az lesz, hogy az úgy nevezett kötelező tudományok — „studia obligativa“ — és mint a’ német mondja: Brolwissenschaft tanítására nézve intézkedések tétetnek, a’ többi tanulmányokra nézve pedig cursusok állíttatnak a’ pesti egyetemnél, hogy mindenki kívánsága szerint magát a’ tudományok bár milly nemében kiképezhesse; és ha ezen intézkedések életbefognak lépni, azt tartom, sok részben eleje fog vétetni azoknak, miket a1 mai ülésben kijelentetni hallottam (Tetszés). Zarka János orszáqbirói itélömester olvassa izenetét a’ t. KKnak és RRnek a’ gyorsírásnak az egyetemben a’gyorsírás " tanítása iránt tanítása tárgyában, ’s ugyan-e tárgybani felirási javaslatot. azeben.tCm" Gr. Batthyányi Lajos: — A’ gyorsírásnak általánosan országszerte sok alkalommali használhalását mindenki el fogja ismerni: igy tehát ezt elmellözve, talán az is tagadhatlan lesz: hogy a’ rendes és az országgyűlési napló vitelére nélkülözhetlen segédeszköz a’ gyorsírás kiképzése, és a’ gyorsírás gyakorlati ismeretével kiképzett egyénéknek szaporítása. Ezen czélnak elérésére a’ RR egy tanodának felállítását tervezték. Sajnálva kell kijelentenem, hogy e’ tekintetben a’ RRkel kezet nem foghatok. Én azon gyakorlati képességnek szilárdítására és kiképzésére nem tartom czélszerü eszköznek azt, hogy tanodában adassék elő olly dolog, mellynek elveit egy pár előadás következtében mindenki magának sajátjává teheti, de mellynek kiképzése egyedül gyakorlattól, éspedig folytonos gyakorlattól függ: ha tehát ezen eszközhöz járulnánk, azt tartom, czélt nem érnénk; és igy inkább arra vélném a’RRet felszólitandóknak, miszerint egy törvényezikket tervezzenek, mellyben az legyen kimondva: mikép a1 gyorsírás országos institutio által lesz biztosítva olly módon, hogy minden országgyűlésen ennyi és ennyi gyorsíró mindegyik táblánál alkalmaztatást és helyet fog találni, ha azon feltételeknek és kellékeknek megfelel, mellyek illy egyénnek haszonvehetésére megkivántatnak. Mi a’ fizetést illeti: ez iránt a’ RRet fel kellene szólítani, hogy belátásuk szerint ezen tárgyat vagy kapcsolatba tegyék a’ most tanácskozásban levő financiális munkálattal, vagy pedig, hogyha ennek eredménye kétségesnek látszanék, az országos pénztárból assignáltatnának a’ költségek. Véleményem tehát abban központosul, hogy az ügy sikerének érdekében kívánnunk kell, miszerint a’ gyorsírás biztosíttassák az által t. i., hogy törvény által mondassák ki, miszerint minden országgyűlésen ezentúl ennyi és ennyi egyén fog alkalmaztatást találni (Közhelyeslés). B. Majthényi Antal, liptói főispán: — Magára az eszmére nézve kifogásom nincs, csakhogy világosabban akarnám tudni a’ mélt. Fö-RR szándékát; mert arra törvényes szükség nincs, hogy gyorsírók legyenek ezentúl az országgyűlésen, ez talán nem is tárgya a’ törvényhozásnak, én az illyesmit törvénykönyvbe valónak nem látom; és jgy ha a’ mélt. gróf eszméje oda megy ki, hogy az egyének az állal öszlönöztessenek, hogy előmozdítást kapjanak, arra nézve inkább ö felségét kellene megkérni; vagy ha pénztárunk lesz, abból kellene o' fizetést assignálni. Gr. Batthyányi Lajos: — Felvilágosításul bátor vagyok előadni, miszerint azt tartom felterjesztendönek ö felségéhez intézendő felírásban: miszerint minthogy az országgyűlési testület azt végezte, hogy a naplók inneniül Rendi iie.iet
