1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 237. ülés
332 CCXXXVII ülés Fö-RR. naplója October 4-én 1844. Ilrabovszliy alapítvány iránt nincs főrendi észrevétel. Rendi izenet az egyetemi tanítás és gazdálkodási rendszernek az országgyűlés elibe terjesztése iránt. Az izenelnek többi részeire nézve észrevétel nem volt. Nádor ö cs. kir. fensége: — Tessék, itélörnesler ur! a mai határozat értelmében a’ viszonizenelct feltenni, ’s azt a' közelebbi ülésben előadni. Zarka János, országbírói itélörnesler: — Olvassa izenetét a’ t. KKnak és RRnek a’ Ilrabovszky-féle alapit— .vány kiczikkelyeztetése tárgyában. Olvastatik a’ felírás és törvényjavaslat ugyan-e tárgyban, mellyekre nézve észrevétel nem volt. Nádor ő cs. kir. fensége: — Az itélörnesler ur szóval fogja kijelenteni a’ t. RRnek, hogy a’ mélt. Fö-RR az izenetel elfogadván, a’ felírás- és törvényjavaslathoz is tökéletesen járulnak. Ugyanazon itélörnesler olvassa izenetét a’ t. KKnak és RRnek az egyetemi tanítás- és gazdálkodási rendszernek az országgyűlés elibe leendő terjesztése tárgyában. Ocskag Antal, kassai megyés püspök: — A’ t. KK és RR a’ felolvasott izenetben és általuk javaslóit felírásban azon kivánatot nyilvánítják, hogy ö felsége kéressék meg: méltóztassék megrendelni azt, hogy az egyetemi tanítási rendszernek és annak jövedelme kezelési módjának mibenlétét tárgyazó adatok még ez országgyűlés elibe czélszerű intézkedés végeit terjesztessenek. Ezen kívánatét a’ t. KKnak és RRnek én részemről nem pártolhatom, már azon okoknál fogva sem, mellyeket azon alkalommal voltam bátor előterjeszteni, midőn szerencsém volt az alapítványokra nézve, mellyek a’Helytartótanács felügyelése alatt állanak, indítványt tenni, melly indítványomat a’ mélt. Fö-RR el is fogadni méltóztaltak. Már azon alkalommal az alapítványok között az egyetemi fundust is megemlítettem, és figyelmeztettem a’ mélt. Fö-RRet az alapítványoknak az alapítók szándéka szerinti rendeltetésük mellett fenlartásának szentségére, és honi törvényekkel is bizonyítottam — t. i. az 1715: 24, 1723: 70, 1790: 23 törvényczikkekkel — azt: hogy valamint más alapítványokra, úgy az egyetemre nézve is a’ fel— ügyelési jog ö felségét illeti, és hogy ezen felügyelési jogot ö felsége a’ Helytartótanács utján a’ törvények értelménél fogva az országgyűlés közbejötté és befolyása nélkül mindenkor gyakorlottá és gyakorolja. Az akkor előadott okokra tehát hivatkozva, és az akkor mondottakhoz ragaszkodva, a’ t. KK és RR javaslatát el nem fogadhatom. Egyébiránt azon észrevételemet nem mellőzhetem el, hogy az egyetemi alapítvány nem közállományi — a’ mint állittatik — vagyonból, hanem catholicus alapítványokból keletkezett, jelesen az egyetem dicső alkotójának Pázmán Péternek, Lósy és más esztergomi érsekeknek, több egyházi személyeknek és világi catholicus egyéneknek alapítványaiból és későbbi időkben a’turóczi prépostság javainak egy részéből, a’ pécsváradi, földvári és három szlécsi apátságok javaiból gyarapittaték: az egyetem fundusa tehát mint a’ catholica főiskola alapítványa tekintendő, mit az alapítók állal szabályzott rendeltetésétől elvonni, sem az iránt olly módon intézkedni nem lehet, melly által az egyetemnek mint cath. fötanitóintézelnek rendeltetése megszűnnék, és habár az egyetem állapota nem a’ legtökéletesebb is, mert minden emberi intézetnek vannak hiányai, de mégis nem olly aggasztó, mint az a’ felírásban rajzoltalik; hosszas évek során nyert tudomásomnál fogva meggyőződtem arról, hogy a’ mennyiben hiányok vannak, azok iránt is czélszerű intézkedések történtek, és most is folyamatban vannak; de különben is az egyetem, a’ t. KK és RR nézete szerint, a’ tudományok minden ágainak gyülpontja lévén, az a’ többi tanitóinté— zetekkel olly szoros kapcsolatban áll, hogy az iránt kivételkép intézkedni nem is lehet; — de nem is lehet a’ törvényhozásnak feladata az, hogy itt az országgyűlésen arról intézkedjék, hogy az egyes tudományok mimódon taníttassanak, és a’ tanítás mód és rendszer mikép szabályoztassék. Volnának még e’ részben több észrevételeim is; de a’ jelen időpontban, midőn már az országgyűlési tanácskozásoknak minden pillanatai megszámitvák, azok előadását elmellözve, azon indítványt vagyok bátor a’ mélt. Fö-RR figyelmébe ajánlani: miszerint a’ t. KK és RR szólittassanak fel, hogy az egyetemi tárgyban közlött felirási javaslat szorgalmazásától elállani szíveskedjenek. Gr. Teleky László: — Nem akarok a’ tárgyban hoszasan és kimeritöleg szólani; hanem csupán csak azt akarom kijelenteni, hogy azon okoskodások, mellyeket kassai püspök ö mltga előttem használt, reám nézve teljességgel nem meggyőzök. Egyik oka ö méltóságának az volt: hogy ö felségének felügyelése a’ kir. egyetem iránt fen van tartva, és hogy ennélfogva nem volna helyén az országgyűlésnek beleszólani. Ez olly indok, melly sokat bizonyít, és egyaránt bizonyít minden más tárgyra nézve; és igy ha azon indok, hogy valami tárgy legfelsőbb fel— ügyelés alatt áll, az országgyűlés ellenörködésének kizárására elegendő volna, úgy az országgyűlés minden működési térét elvesztené, és többé semmibe sem volna beleszólása. Még azt mondá a’ kassai püspök ö mltga, vagy legalább az sült ki beszédéből: hogy ö mltga az egyetemet catholicus intézetnek tartja. Mi igen sokan az országban nem ezen meggyőződésen vagyunk: mert tudjuk, hogy protestáns tanítók is voltak ’s jelenleg is vannak az egyetemnél. Én részemről az egyetemet olly intézetnek tekintem, melly czéljának csak úgy felelhet meg, ha minden vallásbeli tekintet nélkül a’ hon összes inlelligentiájának gyülpontja leend. Ha ö mltga az egyetemei úgy akarja tekinteni, mint tisztán catholicus intézetet, és illy szempontból akarja azt emelni: ám lássa ö! én nem bánom; — minden esetre azt tartom, hogy az, mit ö mltga mondott, az egyelem tekintélyének, valamint az aziránti bizalomnak nevelésére jó befolyással nem lesz. Ocskag Antal, kassai megyés püspök: — Kötelesnek érzem magamat gr. Teleky László ö méltóságának felelni. Több törvényeket hoztam elő a’ múlt alkalommal, mellyek közül ö mltga csak egyre hivatkozott, jelesen az 1723: 70.törvényczikkre, hol világosan is van: „fundationum investigationem et cum exactione rationum, utrum fundationi satisfiat? investigationem sacra Regia Majestas sibi soli pro apostolico munere et suprema authoritate,“ — az alapítványok feletti felfügyelés tehát egyedül és kizárólag ö felségének, mint apostoli királynak, kinek jogai az országgyűlési testülettel nem közösek, fen vannak tartva. Ezzel meg van felelve mélt. gr. Teleky László első rendbeli észrevételére. Említette továbbá a’ mélt. gróf, miszerint azt mondám, hogy a magyar kir. egyetem catholicus alapítványokból keletkezett, és az mint catholicus fölanitóintézet tekintendő. Igenis! azt mondám, és hozzá
