1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 236. ülés
CCXXXVI ülés Fő-HR naplója October 3-án 1844. 327 mondást hozom fel „a’ki mást beakar piszkolni, magát mártja piszokba“ — igy mélt. gróf Széchen Antal ur inditvá- 7-ik rendi i« nyához járulok. Gr. Andrássy György, sdrosi főispán: — Mélt. gróf Teleky László ur szokott ékesszólásával ezen tábla többségének két irányát méllóztatott felfogni; azt mondá, miután a’ kormánynak törvényelleni lépését takargatjuk, csatlakozzunk a' magyar udvari cancelláriához, vagy hogy ha a’ nemzet és kormány között az összes akarat ellen állunk, bizonyosan a’ nemzet akarata bennünket el fog törülni. Mi az elsőt illeti: én legalább most a’ kormánynak törvénytelen lépését nem tudom, és Ígérem, hogy azokat részemről takargatni soha nem fogom, ha valaha ollyanok a' kormány részéről tétetnének, és úgy gondolom, hogy a’ főrendi tábla is a’ törvénytelenséget valamint eddig nem takargatta, úgy ezentúl sem fogja azt tenni. Mi azt illeti : hogy a’ cancelláriához csatlakozzunk, azt hiszem, bizonyosan a’ cancellaria is fel fogja tudni fogni állását, és megvagyok győződve, hogyha olly eset fordul elő, mellyben törvén} telenség fekszik, az udvari cancellaria eleget tesz kötelességének, ’s azt fogja mondani: felséges uram ! ezt tenni nem lehet, tenni nem szabad: és igy,hogy e’ részben állásunk olly igen lörvényelleni volna, ha a’ cancelláriához csatlakoznánk, felfogni nem tudom. Ö méltóságának azon két megkülönböztetett nézetére azt válaszolom. hogy ö méltósága egy harmadik különbséget nem fogott fel, t. i. hogy a’ nemzet akarata némellykor hibás is ; példát hozok fel: ö méltósága ámbár, tisztelem szép eszét és tiszta hazafiságát, de azt el nem ismerem, hogy az, mit ö méltósága javasol, az a’ haza javára szolgáljon, ’s azt még szigorú proba alá kívánom vétetni, valljon helyes -e vagy sem? mindezeknél fogva midőn az mondatik, eresszük fel a’ dolgot, majd ö felsége megfogja mondani véleményét, tévedésben látom azon méll. urakat, kik azt mondják, mert itt nem véleményről, hanem kívánatról vagy is akaratról van szó, mert midőn ö felsége kiadja k. leiratát, nem véleményez, hanem akaratát jelenti ki, és midőn az ország rendei felírnak, szinte nem véleményökef jelentik ki, mint a’ törvényhozás tényezői. Ezen nézeteknél fogva, miután csak nem régen hallottuk mélt. gróf Széchenyi István úrtól ezen mondást: „nunquam retro“, azt hiszem magam is, hogy ovatosabbaknak kell lenni a’ tárgy felterjesztésében, mert ez ellenünk fog fordittatni,’s az ezután tartandó or.-zággyüléseken azt fogják mondani: ezt és ezt felírtátok, most visszalépni nem lehet, ha már meggyőződésünk ellen volna is. Egyébiránt miután látom, hogy szegény hazánkban nem annjira uj törvényekre van szükségünk, mint a’ létező törvények szigorú betöltésére, én egészen mélt. gróf Széchen Antal ur vélekedéséhez járulok. B. Miske Imre: — A’ vitatkozás mostani stúdiumában csak voksolásra szorítom véleményemet, miután főfelügyelőt akarok, pedig nem pusztán nevét a’ főfelügyelőnek kívánom törvénybe igtalni; hanem jogokkal felruházott főfelügyelőnek felállítását szükségesnek tartom , ’s igy mélt. gróf Széchen Antal indítványát pártolom. Marich David, győri főispán: — En a’ főfelügyelőnek hatáskört kívánok adni azon módon, mint azt mélt. gróf Széchen Antal előadta, ’s indítványát pártolom. Gr. Károlyi György, békési főispán: — Megvallom, hogy én elejétől fogva azon felügyelői eszmébe egyáltalában be nem egyezhetem, ’s midőn először szőnyegre jött, mindjárt gondolkoztam magamban, hogy ez bizonyosan az egyenetlenség almája fog lenni a’ két tábla közölt, és ime a’ sejditésem valósul, mert akár tekintsem azokat, mik a’ t. RRnél mondattak, akár visszaemlékezzem azokra, mik itt elöhozattak, sajnosán kellett tapasztalni, hogy ezen felügyelő eszme olly indulatos kifejezéseket varázsolt elő, mellyek a’ később higgaltabb vérrel meggondoltattak volna, némellyekelö nem hozatlak volna, ’s ha visszaemlékezünk, ugyanis azt fogjuk látni, hogy alig van valami, mi ezen tábla tagjai ellen nem mondattak volna, ’s azt hinné az ember, hogy tudja isten milly emberek közé lép az ember, ha ide jő, miután még azzal is védőitalunk, hogy forradalomra ingereljük a’ nemzetet. Tisztelet és becsület! de azt hiszem, hogy forradalomrai ingerülését e’ táblának talán nem lehet szemére hányni, és az mégis történt, és igy ezen főfelügyelői eszme által az egyenetlenség almája vettetett közibünk, mellynek végét érni valahára én is óhajtóm. Én a’ főfelügyelői eszmét általában az alkotmányos szellemmel megegyezőnek nem tartom , mert alkotmányunk szelleme az, hogy magunkat mentül egyszerűbben kormányozzuk, ’s ime itt előjön ismét egy uj eszme, melly 16, vagy 18 személyt varázsol elő; és ha az ember kérdezi: mi lesz dolga és haszna ezen egyéneknek, kik miatt a’ két tábla között hónapok óta annyi egyenetlenség, és ingerültség fejlődött ki? arra fakad az ember, mit mélt. gróf Andrássy Károly mondott, hogy sine cura féléket állítunk fel. A‘ múlt országgyűlésen a’ hivatalok szaporittattak, most ismét 16 vagy 18 hivatalokkal szaporítani akarjuk az administratiót; ezt helyesnek nem tartom, és azért én a’ felügyelőket behozni nem kívánom, ’s azt hiszem, hogy ha a’ Helytartótsnács a’ cenlralisaliónak eszméjét nem csak theoretice, hanem practice is beakarja hozni, nem fog szorulni a’ felügyelőkre, és a’ városokban képes lesz a’ rendet helyrehozni, ez egyéni véleményem; ’s minthogy semmiféle utasításom nincsen, a’ felügyelő iránti nézetemtől nem vagyok kénytelen elállani, mint a’ t. RR elállottak, hanem a’ felügyelők ellen most is szavazok. Egyébiránt miután látom, hogy ezen táblának csak néhány tagjai vannak vélekedésemen, kívánom, hogy ezen tárgy, nehogy megtudjuk ö felségének véleményét, hanem hogy megtudjuk, mit kíván, ö felségének felterjesztessék, ’s azért kívánom, hogy úgy mint van, menjen ezen tárgy mentül előbb ö felsége elibe, mert a’sokizenetváltásnak és alkudozásnak, melly megvallom — engedelmet kérek a’ kifejezésért — a’ zsidóskodáshoz hasonlít, barátja nem vagyok, és azért bár nem is kívánok abba ereszkedni, valljon a’ kormány érdekében van-e vagy sem, ha ezen 16 vagy 18 felügyelői hivatal felállittatik ? mert nem akarom hinni és feltenni a’ kormányról, bármennyire az arithmeticus calculust Liplémegye tisztelt főispánja kiszámította, hogy a’kormány lanyha embereket és tisztviselőket szenvedjen, legalább ha én kormány volnék, nem szenvedném, de úgy hiszem, hogy ö méltóságának ezen arithmeticus calculusa nem áll; azért mint mondám, kívánom: hogy ezen tárgy mentül előbb terjesztessék fel. Rudics József, bácsi főispán: — Távol legyen tőlem, hogy én a’ kormánynak dicséneket énekeljek, vagy 82 *
