1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 201. ülés

30

CCI iilés Fö-RR. naplója Augustus 21-én 1844.

Sérelmek '

osztálya.

galmazásához továbbá is állhatatosan ragaszkodunk.“ — Hármat mondanak itt az országos RR; 1-ször azt jelentik, hogy az egyházi javak jövedelmeit az ország védelmére, vagy más közhasznú egyházi, ’s világi intézkedésekre fordítni lehet, — a’ mi jogszerűség határai közt ’s a’ törvény értelmében tökéletesen áll. Mulatják ezt a’ nemesi felkelés ’s a’ bandérium iránt szóló törvények. Ugyde a’ törvények az insurrectio, bandérium és subsidiumokra nézve a’ nemesi javak’s jövedelmek iránt is rendelkeztek, a’ korona jószágaitól kezdve le az úrbéri telkekig, sőt rendelkeztek még arról is, hogy a’ nemesek felségsértés esetében birtokaikat veszítsék el. 2-or azt mondják, hogy az ország bármeliy rendének országgjülési végzeten kívül egyoldalúig behozott megrovalása az alkotmány és törvények szerint sérelem, melly kifejezés az egyházi rendet, birtokára nézve a’ többi RRkel tökéletesen aequiparálja, ’s elöbbeni észrevételemnek bizonyságául szolgál. 3-or kijelentik, hogy e’ sérelem orvoslásának szorgalmazásához úgy, a’ mint az 1825 és 1830. feliratokban felterjesztve volt, továbbá is ragaszkodnak. E' szerint az idézett 1835-ki feliratnak is ugyanaz a’ czélja, ugyanaz a’ szelleme, mint az 1825-dikének; már pedig ennek foglalatját imént volt előadni szerencsém. Minthogy tehát a’ t. RR a' borsodi kívánat tárgyalását ezúttal mellőzendőnek vélték, azzal a’ nagyméltóságu Fö-RR sem foglalatoskodhatnak;— ’s minthogy a’ t. RRa’ kívánat érdemére nézve, az említett sérelmekben 's feliratban kifejlett elvekhez ragaszkodnak, azokban, mint általuk is elfogadottakban, a’ nagyméltóságu Fö-RR is megnyugodhatnak. Minélfogva, véleményem szerint, e’ pontra nézve az lenne a’ t. RRnek válaszolandó: hogy az egyházirendnek sarkalatos törvényeink által biztosított birtok- ’s jövedelembeli jogai ugyanazon elöleges sérelmekben 's feliratban is, mellyekre a’ t. RR hivatkoznak, elismerve ’s védve lévén, a’ borsodniegyei előterjesztés tárgyalását a mélt. FÖ-RR azoknál fogva is, miket az idézett 1835 december 30-iki felirási javaslat alkalmával váltott izeneteikben kifejtettek, részükről is mellőzendőnek vélik.

Kopácsy József, herczeg-primás és esztergáim érsek: — Ha itt az egyházi rend jogainak biztosilását és védelmét említeni kell, feltaláltalik az azon viszonizenetekben is, mellyeket a’ mélt. Fö-RR az elöleges sérelmek 9. pontja iránt, 1835. december 30-kán készített felirati javaslat után a* t. KKIioz és RRhez intéztek; jónak látnám tehát, hogy ezen főrendi izenetekre is legyen hivatkozás.

Elnök: — Hivatkozás történhetik azon izenetre is. Egyébiránt úgy látom, hogy a’ mélt. Fö-RR közakarattal Csanádi püspök ö nagyméltóságának előadását elfogadják („Helyes!“).

A’ 129. 130. és 131. pontokra észrevétel nem volt.

A’ 132. pontra nézve:

Elnök: — Ezen pontra nézve az az észrevételem, hogy miután a’RR itt Borsod megyének óvását közlik,ámbár ez nincsen szokásban, de miután megtörtént, azt tartom, jó volna röviden érinteni a’ viszonizenelben, hogy a' mélt. Fö-RR is hivatkoznak azon nézeteikre, mellyeket a’ tárgyra nézve a’ múlt országgyűlésen a’ t. RRkel közlötlek, és azokhoz továbbá is ragaszkodnak (Közhelyeslés).

A’ 133. pontra nézve:

Elnök: — Talán azt lehetne visszaizenni, minthogy maguk a’ t. RR nem látnak sérelmet a’ borsodmegyei előterjesztésben, — a' inéit. Fő-RRnek sincs tovább észrevételök.

A’ 136. pontra nézve észrevétel nem volt.

A’ 140. pontra nézve:

Gr. Almússy Móricz: — A’ jelen sérelmes előadásnak két része van: jelesen az első illeti bizonyos felsőbb jóváhagyással még el nem látott szabályok kinyomtatásának megtiltását; a’ másik pedig az ezen megtiltás által a’ sajtószabadságon állítólagosán ejtett sérelmet. Mi az elsőt illeti: hivatkozólag a’ mélt. Fö-RR által a’ stalutarius jog iránt, mind a’ szabad kir. városi, mind pedig a’jelen hongyülésen előfordult rendezések tárgyalása alkalmával kifejtett alapos nézeteikre, azt kell megjegyeznem, hogy minekutána az eddig fenálló törvényes gyakorlat szerint is bármi törvényhatóság állal alkotott szabályok csak akkor nyerhetnek érvényességet, midón azok felsőbb helybenhagyással és megerősítéssel ellátva vannak. Illyés szabályoknak a’ megerősítés előtti kinyomtatása szükségtelen, sőt minden haszon nélkül szűkölködő munka volna, miért is részemről a’ panaszlott kinyomtatási akadályoztatást sérelmesnek nem tartom, és ép oily kevéssé ismerhetem el azt, hogy a’ sajtószabadságon ez által sérelem ejtetett volna. Bölcsen méltóztatnak egyébiránt a’ mélt. Fö-RR emlékezni arról, hogy a’ t. KK és RR már ismételve felhivattak innen az iránt tett igéretöknek teljesítésére, miszerint a’ sajtószabadság iránt uj törvényt fognak javaslatba hozni. Mindezeknél fogva tehát úgy vélekedem, hogy a’ t. KK és RR felszólitandók volnának arra: miszerint az országos választmánynak e’ részben adott véleményét elfogadván, e’sérelemnek elinellözésében megegyezni szíveskedjenek.

Elnök: — Az országos választmánynak véleményét el lehet fogadni, melly a’ sajtószabadság tárgyára utasítja ezen kérdést.

A’ 141. — 155. pontokra nézve észrevétel nem volt.

Olvastatik a’ 156. pont és a’ t. RRnek arra tett észrevétele.

Gr. Kegletich Gábor, főlárnokmester: — Méltóztatnak emlékezni a’ mélt. Fö-RR a’ múlt országgyűlésen e’ tárgyban váltott több rendbeli izenetekre, mellyeknél fogva a’ KK és RR által vitatott elveket el nem fogadták. A’ KK és RR ezen pont alatti előadásukban hivatkozván a’ múlt országgyűlésen e’ részben felhozott eszmékre, uj előadásaikra, az akkoriban tervezett felírásnak ö felsége elibe leendő bocsátását sürgetik ugyan, jóllehet hogy maguk is elismerik, hogy azóta a’ körülmények változtak, mert a’ kérdéses három egyén, ki akkor hivatalától lel vala függesztve, abba visszahelyeztetett, és időközben uj tisztválasztás is történt. Megszüntetvén tehát az előbb létezett súrlódások, és — valamint köztudomásra van — az egyetértés helyreállván, — azon negyedik egyén pedig, kinek ujabbi alkalmazása elmaradottnak emlitletik, kiköltözködvén Bars vármegyéből, Komárom megyébe helyez-