1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 234. ülés
CCXXX1II ülés Fő-RR naplója October 1-én 1844. 305 vánatossá leszik, e’helyen bővebben fejlegelni annyival kevésbbé tarlóm szükségesnek, minthogy azon alkalommal A'«időkiránti midőn a’ bányászati törvényjavaslat tárgyalás alá került, a’ mélt. Fö-RR a’ zsidókat a’ bányaműveléstől, és ha jóllörvé“yiavM* emlékezem, ha nem világosan is legalább implicite a’ bánya várösokbani lakhatástól is eltiltani méltóztaltak. E’ tekintetben tehát alázatos indítványom az volna, hogy a’ m. Fö-RR az 1840: 29 t. ez. rendeletét továbbá is megtartani ’s ez iránt a’ t. KK és RRnek hozzájárulásukat felhívni méllóztassanak. Gr. Andrássy Károly: — Ha jól értettem az előttem szólott mltgos grófot, ő méltóságának nem az általános czikkre, hanem csak az 1 §-ra volt észrevétele. Gr. Almdssy Móricz: — Én mind a’ mellett azon kérdést tettem: fogjuk-e a’ törvényjavaslatot szakaszonkint tárgyalni vagy sem? úgy hiszem, hogy nem kell szakaszonkint tárgyalni, és csak általános észrevételemet kívántam megtenni, a’ nélkül azonban, hogy miután az egyesség megvan, a’dolgot vitatás tárgyáva tenni kívántam volna. — Gr. Andrássy Károly: — Megegyezem én is az elöltem szólott gr. Almassy Móricz ö nagyméltóságával: mert arra sok okok vannak, hogy a’ bányavárosokban a’ zsidók ne lakhassanak, mert meg vagyok győződve, hogy a’ zsidók a’ bányavárosoknak csak ártalmára lesznek. Egyébiránt azt hiszem, hogy a’ §-nak másik része időelőtti; az elv áll, hogy csak akkor fog megszűnni a’ zsidó néposzlálynak ártalmassága, ba amalgamizaltatik a’ hazában lakó többi néposztályokkal; de nem találom helyesnek, hogy ezen elvet kimondjuk, mielőtt nevelés által az amalgamizalás megtörtént volna. Azt tartom, ha egyszer a’ zsidók ollyan polgárok lesznek, mint a’ többiek, és a’ most levő akadályok megszűnnek, meg lehet engedni a’ zsidóknak a’ lakást akárhol, akkor ez kár nélkül történhetik, de most idöelötti. De azon intézkedések, mellyek a’ tanításról és egyebekről ezen törvényjavaslatban foglaltatnak, ismét oda vezetnek, mit már többször előhoztam, miszerint egy uj statust teremtünk, ezt pedig teljességgel jónak nem találom. B. Wenkheim Béla: — Nem vettem észre, hogy el volna határozva az által, hogy gr. Forgách Antal ö méltósága indítványt tett a’ törvényjavaslatnak szakaszonkinti tárgyalás alá nem vétele iránt, mert úgy értettem az indítványt, miszerint két részre osztotta a’ törvényjavaslatot; az egyik része az, melly kirekesztőig a’ zsidóknak anyagi jobblétét tárgyazza, másik része pedig a’ szellemi oldalát foglalja magában. A’ szellemi részét, melly az iskolák- és nevelésről szól, idöelöttinek tartom, mert a’ törvényhozásnak általánosan kötelességében áll a’ népnevelésről rendelkezni, és nem tartom helyesnek, hogy külön és kirekesztőig csak zsidókról rendelkezzék. Mi a’ törvényjavaslat anyagi részéről szóló szakaszait illeti, azt pontonkint kívánom felvétetni, és e’ részben röviden kinyilatkoztatom, miszerint azok közé tartozom, kik a’ zsidók emancipatiója terén nagy óvatossággal kívánnak előre menni, ’s egyáltalában a’ zsidók állapotára nézve mint philantropicus nézetből nem indulok ki, mert előttem legszentebb a’nemzetiség ügye, és ezen országban lakó magyar néposztálynak jobbléte, melly sok tekintetben szomorú állásban van, az izraelitáknak mind intelligenliája mind szorgalma által koczkáztatnék. Kívánom tehát, mint mondám, ezen részét a’ törvényjavaslatnak pontonkint felvétetni, mivel abban mégis foglaltatnak nehány olly czélszerü intézkedések, mellyeket most is el lehet fogadni, úgyszintén, mi a’ türelmi taksát illeti, mellynek neve már nem egészen jól hangzik, ez is ezen törvényjavaslatban előfordul, hol lulajdonkép nincs is arról szó, hogy az tökéletesen eltöröltessék, hanem csak annak megváltása forog fen; egyébiránt ha pontonkint nem vétetik a’ RR javaslata, kijelentem, hogy első részét pártolom. Nádor ö cs. kir. fensége: — ügy hiszem, hogy gróf Forgách Antal előterjesztése nem zárja ki a’ törvényjavaslat első részének külön tárgyalását, mert ö méltóságának előadása csak az volt, hogy azokra nézve, mellyekre 1840ben a’ két tábla közt az egyesség megvolt,fogadtassák el a’ törvényjavaslat; második részére pedig azt vélte, hogy miután a’ népnevelés tárgyát általánosan a’ maga egész kiterjedésében kell felvenni, nem volna helyes a’ zsidókról kiszemelöleg rendelkezni a’ nélkül, hogy az országnak többi lakosaira nézve nevelési intézkedések tör— vénnének és igy a’ t. javaslat 1-sö részének szakaszonkinti tárgyalásába kellene ereszkednünk (Helyes). Olvastatik az 1 §. Nádor ő cs. kir. fensége: — Mennyire emlékezem, ez már a’ múlt országgyűlés alkalmával a’ mélt. Fö-RR által elfogadva lévén, e’ részben nincs észrevétel (Helyes). Gr. Andrássy Károly. — A’ kérdés az: a’ bányavárosokra nézve ne kellessék-e kivételt tenni? Gr. Almdssy Móricz: — Figyelmeztetem a’ mélt. Fö-RRet, hogy igy ment fel szórul szóra a’ múlt országgyűlésen ezen törvényjavaslat; egyéni nézetem azonban az, hogy a’ bányavárosokra kivétel tétessék. B. Barkóczy László sz. fejércári püspök: — Azért , hogy igy ment fel a’ múlt országgyűlésről a’ törvényjavaslat, előttem nem elegendő ok arra, miszerint most is úgy terjesztessék fel a’ törvényjavaslat, mert ö felsége a’ múlt országgyűlésen k. k. leiratot adván ki, az által megváltozott a’ dolog, és igy ne hivatkozzunk a’ lelirásra, hanem inkább a’ törvényre: következéskép gróf Andrássy Károly ö méltósága előadását pártolom és kívánom, hogy a’ bányavárosokra nézve kivétel tétessék. Gr. Andrássy György sárosi főispán: — Előttem az, hogy az előbbi országgyűlésen a’ tábla mit irt fel, mit nem irt, zsinórmértéket nem szab, de ez esetben egyetértek azon méltóságos urakkal, kik azt mondják, hogy most sem kell tovább menni, mint akkor. Áll ugyanis tökéletesen az, mit gróf Almássy Móricz ő nméltósága mondott, miszerint a’ múlt országgyűlés szórul szóra igy terjesztette fel a* törvényjavaslatot, de azután ö felsége k. k. leiratában elmondalolt, mi a’ törvényben is ben van, hogy azon helyekből, honnan eddig kizárva voltak a’ zsidók, ezentúl is kirekesztve legyenek, és igy azt gondolnám, hogy a’ Fö-RRnek a’törvényhez kellene ragaszkodni. Hivatkozom nevezetesen Gömörmegyére, hol statutum által a’ zsidók a’ megyébeni lakástól ki vannak rekesztve, és a’ köznép nagyon meg van elégedve, hogy a’ zsidók nem laknak a’ megyében. Fő-Rendi Napló VI. köt. i é 77
