1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 200. ülés
27 első osztályára. nák. Már ismét gyakorlati szempontból tekintve, ha vegyesülésben az ország rendei összejönek, itt vannak a’ me- 2-ik válasza, gyei, városi, káplalanbeli követek, ’s az absentiumok, és meglehet, hogy a’ várt utasítások többsége ellenére is F4re“de""*k' a’város követeinek ’s a’ többi kiállóknak szavuk utasitáskint, kívánt koronaőrnek nevét nem hangoztatván, talán *'sére,mek nem fogják a’ Is. KK és RR azt igényleni, hogy az illyetén választás szavazat által döntessék el, mert már'akkor elöállana ama szükség, hogy a’ szavazatoknak egymásiránti viszonyai és aránya határoztassék meg; de az illy dolgokba való bocsátkozást, mint az országos választmány is javasolja, helyén és idején most nenTlátván, ezen kívánatnak felterjesztését szükségtelennek tartom, hanem az országos választmány véleményét pártolva, kérem a’ ni éli. Fö-RRket, abban megnyugodni méltóztassanak. Gr. Pálffy József: — Méltóztassanak határozni, mint tetszik, de úgy vélem, hogy a’ RR kívánsága megáll, miután a' RR kívánsága nem az, hogy izenetek utján történjék a’ választás, hanem hogy közöltetvén a’ megyékkel a’ candidatio, a’ megye jogával élve positiv utasítást adhasson , hogy a’ követ a’ vegyesülésben kire szavazzon, és ez igen helyes, mert most kik által választatnak azon országos hivatalok felkiáltás utján? ollyanok által, kiknek ahhoz joguk sincs, sőt azon lármában azt sem tudhatni, kinek van többsége, és igy okvetlenül szükségesnek tartom, hogy oda törekedjünk, mikép az választassék meg, ki mellett a’többség nyilatkozik, nehogy ismét ügy történjék, — mint a’ m. FRR emlékezni fognak — hogy valaki koronaőrnek neveztetett ki, ki melletta’ többség nem volt, és ekkor olly zavar támadt, hogy kénytelenek voltak az ország rendei a’ Nádort megkérni, hogy nevezze ki azon hivatalnokot mert szavazni nem akartak ; annálfogva kívánom, hogy a’ candidatio közöltessék a’ megyékkel, hogy utasítást adhassanak követeiknek, hogy annak következtében a’választás a’megyék szellemében a’követek részéről történjék. Elnök: — A’ dologhoz nem szólok, hanem előadását az előttem szólott mélt. urnák hallgatással nem mellőzhetem, miszerint azt mondá, hogy ollyas valaki választatott a’ koronaőr! hivatalra, kinek többsége nem volt. Ez, azt tartom, az egyetemes ország rendéinek méltósága ellen van, mert felteszem bár kiről, hogy lett volna annyi férfias bátorsága, ha a’ választásra nézve észrevétele lett volna, ekkor nyomban felszólalt volna. Azt pedig, mit az ország rendei egyszer végeztek, később kérdés alá venni, és azt mondani, hogy a’ törvényesen választottnak többsége nem volt, nem lehet. Budics József, bácsmegyei főispán: — Mint mélt. gróf PállTy József ur mondá, hogy neki mindegy, akár mikép határozzanak a’ Fö-RR, úgy én is igénytelen véleményemet előadván, nem bánom, akár mikint határozzanak a’ mélt. Fö-RR; és csak azt jegyzem meg,hogy gyakorlatilag vévén ezen kérdést, nézeteit nem pártolhatom, mert ha például Péter vagy Pál korona őrnek kijelöltetnék, bejövén a’ terembe, B megye ezen többséggel kiáltja az övét, a’ többi városi, káplalanbeli, és jelennemié vök követei mást kiáltanak, ’s teszem ismét ha felkiáltásokból a’ többséget kivenni nem lehetne, vagy az talán a’ megyei utasítások többségével meg nem egyeznék, noha a’ szavazásnak esete fenforoghatna, kérdem: lehetne-e ezt szavazatok útján eldönteni, a’ nélkül, miszerint azoknak aránya meg ne határoztalnék — hogy mennyi illeti a’ városi, káptalanbeli, ’s a’ jelennemlévök követeit, mennyi egyátalában az ország nagyait, főispánokat, püspököket, és az országgyűlésnek egyéb tagjait? — és azért nem óhajtóm ezen kérdést tárgyalfatni, minthogy az országgyűlés rendezve nem lévén, itt azt kiszemelöleg elővenni nem akarnám, és azért pártolom az országos választmány véleményét. B. Orczy Lörincz: — Azt tartom, hogy az eddigi szokás és törvény az volt, miszerint az országgyűlés választja azon országos hivatalnokokat, nem pedig a’ megyék; ha csupán 52 voks által választatnának azon hivatalnokok, akkor igazsága volna gróf PálíFy József urnák; de miután nekem és másoknak is van joguk, azt a’ megyék állal elvétetni nem engedjük, és háromszáz szavazat közt száz megyei szavazat semmit nem tesz; itt a’ választási jog személyes jog, ’s mig az országgyűlés el nem rendeztetik, a’ régi szokásnál kívánok maradni,’s igy az országos választmány véleményét pártolom. Gr. Pálffy József: — Milly következetesség az, hogy a’ m. Fö-RR a’ RRket az utasítástól elkívánják zárni, ezt a’ Fö-RR Ítéletére bízom, ez olly valami, mit állítani nem mernék, de kérdem: ki akar valakit kizárni a szavazattól, hisz én senkit nem akarok megfosztani az országgyűlési szavazattól, hanem csak arról van szó, hogy minő országos hivatalnok választása forog fen? a’ dolognak természete kívánja, hogy az, ki valakit az országgyűlésre küld, az országgyűlésnek minden teendőiben résztvehessen, és miután választási jogot a’ követek nem önszemélyökben, hanem a’ megyék nevében űzik, a’ dolog természete kívánja, hogy ne űzzék azt a megyék tudta nélkül, az pedig máskint nem történhetik, mint sem ha a’ candidatio a’ megyékkel közöltetik, hogy utasítást adhassanak, és igy mikép adhatta az országos választmány azon véleményt, hogy ezen kérdést az országgyűlés rendezésére kell elhalasztani, meg nem foghatom, miután a’ RR mást nem kívánnak, minthogy azon helyzetben legyenek, mikép ne a’követek önszeméiyökben, hanem magok a’ megyék a álasszák azon országos hivatalnokot, mit a’ dolog természete és az igazság egyformán megkíván, azért a’ RR kívánságát pártolom. B. Orczy Lörincz: — Több századokig fenállolt Magyarország a’ nélkül, hogy utasítás által választatnék a a’ koronaőr és nádor; de különben is, ha a’ megyei választásokat tekintem, ha megbízottamat a megyei tisztválasztásra küldöm, nem mondom, hogy ez, vagy amaz legyen esküdt, vagy szolgabiró, hanem reábizom, hogy válasszon, tetszésekint; de nem is lehet előre utasítást adni, mert nem tudom, hogy kit candidál a főispán, 800 éve hogy áll az alkotmány, ’s eddig nem volt olly választásaz országgyűlésen, hogy előbb a megyék kihallgattattak, volna, mely szokást továbbá is fentartani kívánván, az országos választmány véleményét pártolom (Helyes). A’ 126 —127—ik §-ra észrevétel nem volt. Olvastatik a’ 128—ik §. Elnök: — Csak eddig küldötték át a’ tegnapi ülésből a' RR a’ sérelmek és kivánatokra nézve tett észrevételeiket, és igy a’ 128—ik ponttól kezdve a’ sérelmek tárgyalása jövő ülésre marad. Egyébiránt azon főrendi választ-CC ülés Fö-RR. naplója Augustus 19-én 1844.
