1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 123. ülés
4 CXXIII ülés Fö-RR. naplója Márczius lti-án 1844. ÓV Páilfí'y József : — A’ tegnapi discussio elején feltettem magamban a’ polgári qualificatiohoz nem szólni, íokrendexö*. t e’ részben külön véleményein van, és a’ mélt. Fö-RR. tanácskozását azért tartóztatni nem kívántam; de miután a’ tegnapi discussio végén gr. Péchy Emánuel úr indítványa elfogadtatott, melly szerint annyi érték kívántatik még arra nézve, hogy valaki polgári jogokkal ruháztassék fel, miszerint a’ legnagyobb száma azoknak, kik eddig polgári joggal bírtak, ezen jogtól megúsztatnának, és így nincs többé arról szó, mikép biztosiltassék a’ törvényhozás és ország ?—mennyi értékkel birjonvalaki, hogy polgári jogokkal felruháztassék arra, hogy résztvehessen a’ törvényhozásban? ’s hogy a’ rendet, ipart és anyagi jólétet pártolni fogja, hanem inkább arról van szó: mikép azoknak száma kevesbittessék. kik polgári jogokkal bírtak, ’s inkább a’ polgári jogoknak és szabadságnak megszorításáról van skó _és igy egy pillanatig sem vonakodom véleményemet általánosan kimondani minden pontra nézve, mellyek olly szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy egyiket a’ másiktól elválasztani nem lehet. De előbb, mintsem egyes pontokra véleményemet előadnám, kénytelen vagyok egy megjegyzést tenni. — Már a’ minap kimondám azt: hogy a’ város felosztását népesség szerint, melly némikép alapelvül is szolgál a’ polgári qualificatio meghatározására. t. i. hogy azon osztályzat szerint különböző városokban különbféle értékeket kívánnak a’ mélt. Fö-RR. eiryes polgároktól, hogy polgári jogokkal felruháztassanak, őszintén megvallom: hogy ezen felosztást czélszerünek nem tartom; nem pedig először azért: mert nem találom, hogy a’ körülmények Magyarországban olly különbözők. séma’ viszonyok és az életmódnak tartása, — hogy különböző városokban különbféle értéket lehelne kívánni a’ polgároktól, mellyeknél fogva polgári jogokkal Hibáztassanak fel; de igazságosnak sem találom azért: mert midőn felteszi a’ törvényhozás egy polgárról azt, hogy ha egy helyen lakik, és bizonyos értéknek mennyiségével bir, hogy róla feltenni lehessen, hogy a’ rendet, csendet es anyagi jólétet is előmozdítani fogja, — és ha körülményei és viszonyai kívánják, hogy más helyre menjen, nem lehet feltenni, hogy a’ csendet, rendet és anyagi jóllétet ugyan annyi vagyonnal előmozdíthatni nem fogja: ezt sem a’ logicával sem az igazsággal megegyeztethetönek nem találom, azért a’ tek. KK. és RR. javaslatát pártolom egy kis változásssl, t. i. hol a’ t. KK. és RR. az első §-ban a’ tulajdonról szólanak, én a’ tulajdont nem említeném, mert ez az eszme sokkal tágabb értelemben vétethetik, mint sem akarnám, például egy □ ölnyi földet bírónak is tulajdona van, — én az illvet polgári jogokkal felruháztatni nem akarom: mert az illy proletáriusok sorába jő, ki elég biztosítékot nem nyújt arra, hogy a’ csendet, rendet, és a’ város anyagi jólétét előmozdítani fogja: de itt én e’ §-ban egyedül házat említenék: mert arról, ki házat bír, felteszem, hogy annyi értéke van, mennyivel a’ város csendét, rendét és anyagi jólétét elömozditani érdekében fekszik. Mi a’ 2-ik §-t illeti, t. i. a’ b) alatti pontot, hol ez van: „kik a’ város kerületén mint kézművesek, gyárosok, kereskedők három év óta állandóan laknak, tulajdon gyárral, műhellyel ’s illetőleg kereskedési teleppel bírnak, és az általuk folytatott keresettől egyenes adót fizetnek“ — a’ tek. KK. és RR. szerkezetét egészen elfogadnám; és csak ott, hol ez van: „kik a’ város köriiletén mint kézművesek“ — ezt mondanám: „kézműves mesterek.“ — A’ 3-ik pontot egészen elfogadnám. A’ 4-ik pontot kihagynám; és igy mind a’ három pontra, ’s e’ részben a’ polgári qualiíicatiora nézve véleményemet megmondottam. De most kérdem a’ mélt. Fö-RRet: hogy megállapodásuk állal nem szorittatnak-e szükebb korlátok közé a’ polgári jogok? és tanácsos-e azoknak számát megszorítani, kik polgári jogokkal eddig felruházva vannak? Azt tartom, meglehet szorítani azoknak számát, de csak akkor, midőn a’ szükség ezt megkívánja. Már kérdem: megkivánja-e a’ szükség, hogy gr. Péchy Emánuel indítványa szerint azoknak száma kisebbitlessék, kik eddig polgári jogokkal bírtak? — Azt vélem, nem!; 1-ször azért nem, mert kérdem: hogy azon rendetlenségeknek, mellyek eddig a’ városokban voltak, oka volt-e a’ polgárok száma? — oka volt-e az, hogy a’ proletáriusok polgári joggal felruházva voltak, vagy tán azok, kik polgári joggal felruházva vannak? — Azt gondolom, nem ez oka, hanem oka a’városi bureaucratia, melly eddig kizárólag gyakorolta a’ politicai jogokat, — és azokat, kik polgári jogokkal felruházva voltak, a’ polgári jogok gyakorlatában gátolta, — és azt vélem: feladatunk nem az, hogy ezen bureaucratiának befolyását gyarapitsuk; hanem az: hogy a’ polgárokat annak befolyásától megóvjuk, és a’ városokat ezen elemtől megszabadítsuk. Azt tartom, erre felügyelni kell, ’s ez fökötelessége a’ törvényhozásnak: de a’ kormánynak a’ felöl is gondoskodni kell, hogy nem csak physice, hanem hogy erkölcsileg is működhessenek a’ polgárok körükben, és ne gondolkozzék mindig csak a’ felöl, mikép kormányozhasson kéjelmesebben — ez vélekedésem. — Kiss Pál, magyar lengermelléki kormányzó: — Véleményem szerint itt egyátaljában a’törvényhozásnak nem az lehet czélja, a’jelen polgárok számát kevesiteni, hanem egyedül csak azokat, kik kellő tulajdonokkal bírnak, a’ polgári jogokban részesíteni. Ezen meggyőződésem annyira áll, hogy, mint utóbb külön intézkedés fog előfordulni azon polgárokról, kik eddig polgári jogokat gyakorolnak: azoknak bírásában is meg fognak maradni; és igy valamint egy részről a’ törvényhozás a’ polgárok számát nem akarja inegszaporitani: úgy más részről igenis méltó egyéneket csak ollyanokat ruházni föl polgári jogokkal, kik arra alkalmasok. Egy igen érdemes és tisztelt szónok azt mondá: hogy az illyetén intézkedés által sok olly egyének zárattatnának ki, kik elegendő kellékkel bírnak a’ polgári jogok gyakorlatára; de kérdem: mi azon képesség, melly szükséges a’polgári jogok gyakorlására? műveltség egyedül és józan értelem? — Véleményem szerint mindazoknál fogva, mellyeket gr. Péchy Emánuel ö mltga tegnap említett, mind pedig, mint egész Európában divatos, még maga ez nem elegendő, hanem kívántainak ezen kivül több kellékek, — és megvagyok győződve, hogy ha a’ f. KK. és RR. javaslata a’ b) pont alatt olly általánosságban, mint az itt áll, elfogadtatnék, hogy 1-ör a’ polgári jogok rendes gyakorlata — és a’ közrend és csend az által nehezen fogna elérelni, ’s meg vagyok győződve, hogy ha azon arányt veszszük, melly a’ megyei tanácskozások és ennekutána a’ városi rend között fog lenni, hogy abban egyáltalában semmi arány nem lesz: mert legyen szabad még egy szóval említenem, hogy az igen népes megyékben, hol számos nemesség van, középszám szerint öt és hatezer nemes jelenik meg a’ tisztválasztásokon; már pedig lesznek olly városok ’s nevezetesen ■
