1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 127. ülés
65 íni kihágástól, semmi korteskedéslől. Midőn egy kisebb városban 50, nagyobb városban 300 képviselő válaszlatik, nem nagyobb-e a/, agitatio, mintha követ választatik? És, minthogy a’ m. Fö-RR a’ képviselők választásánál az agitatiotól még sem félnek, biztosan hiszem: mikép a’ kövelválasztás megszorításának oka nem az agitaliotóli félelem. Mainapon két indítvány tétetett; a’ keltő közli különbséget nem ott találom, hogy a’ számra nézve különböző utat követnek a’mllgos indítványozó urak; hanem inkább ott, hogy gróf Széchen Antal indítványa szerint (XXMI ülés Fö-RR. naplója Márczlus 21-én 1844. Sz. kir. városok rendezése. ü mélt. indítványát. Felhozatotl ugyan, mikép b. Eötvös József ő mélt. némelly elméleti és nem gyakorlati ellenvetéseket tett gr. Széchen indítványára; én tehát — ha sikerül — nehány gyakorlati ellenvetéseket kívánok felhozni. Az egyik az, melly tegnapelőtt ellenünk felhozatott, t. i. hogy nem lehet a’ követválasztást az öszves polgárságra bízni, mert más választaná a’ követet, és más adná az utasítást, és más bírna visszahívhatási joggal, — pedig természetesen csak az hívhatja vissza a’követet ki öt választotta. Ezen ellenvetés ellenünk felhozalván, megczároltathatott, mert ha igaz is, hogy azon választó testület mint tanácskozó soha sem működvén, ’s mint illyen, öszve sem jővén soha, utasítást nem adhat; de ebből csak az következett volna, hogy a’ városi követek utasítást nem kaptak volna. De hogy fog most állani a’ dolog? — megválasztja az összes választók testületé, t.i. a’ képviselők és megbízottak a követet, utasítással azonban csak a’ megbízottak testületé, melly egyedül kormányozó testület, látja el a követet és ez el is lathatja, mert, mivel részszeiint ez választotta, joga utasítást adni, s mivel tanácskozásra öszve jön. módja ezt tenni hasonlóképen van. Ila már a’ követ utasítását meg nem tartja, a’ megbízottak egyedül nem hívhatják vissza a’ követet, mert ők egyedül nem, hanem a’ képviselők is választották a’ követet és igy könnyen megtörténhetik hogy a’ megbízottak azon oknál fogva, mert a’követ az általuk adott utasítást meg nem tartotta, ennek visszahívása iránt polgárgyülés tartását eszközölvén, ezen szavazásra kerülvén a' dolog, a’ képviselők nem fogják visszahívni az utasítását meg nem tartó követet, — ugyhiszem ez talán gyakorlati észrevétel. Második észrevételem az, hogy ha csakugyan számra kell menni, és e’ tekintetben a’ tisztviselők száma vétetnék fel, mellyhez aránylag fognak a' képviselők választatni, szerintem — ha gyakorlatilag vesszük a’ dolgot — annak néha rósz következése is lehet; tudjuk hogy a' tisztviselők számát néha szaporítani szükséges — de nem tudom a’ m. Fö-RR ennek elhatározását egyenesen a' kir. városokra akarják-e bízni a’ fő felügyelésnek kirekesztésével? de azt hiszem alkalmasint a’ fő felügyelést kirekeszteni ebből sem lehet; de ebből az következhetik: hogy midőn szükség lenne ugyan a’ tisztviselők szaporítására, mivel azonban a' kormány úgy látja, hogy ránézve a’ képviselők számának szaporítása nem kellemeles, nemkívánatos, nem fogja engedni a' tisztviselők számát szaporítani. Egyébiránt észrevételeimet nem azért tettem — megvallom — mint ha a’ discussiok mostani stádiumában reménylettem volna többséget kivívni; én azzal most már nem igen gondolok elfogadtatik-e előadásom vagy sem: sőt még azt sem bánom, ha gróf Széchen Antal indítványához méltózlalnék ö cs. kir. Föhgnek számítani szavazatomat, mert ezen indítvány által még jobban bebonyolódván a’ dolog, reményiem, még inkább elfogjuk érni, hogy tegnapi szándékunktól nem fogunk későbben elüttetni. Gr. Zichy Otto: — Az eddigi vitának következtében — a’ mint látom — a’városi polgárság öt részre osztatnék föl; 1 —sö osztályba tartoznak, kik semmi joggal sem bírnak, — kik törvényen kívül állanak, — ’s kik bár mit mondjon a’conservativ párt, jogaiktól megvannak fosztva; 2-ik osztályba tartoznak, kik joggal bírnak; de Istenem! — milly jog csak képviselőket, ’s azokat is a’ legraegszoritottabb census mellett választhatni, de tisztviselők követek és bírák közvetlen választásából kizáratni!?; 3-ik osztályba tartoznak a’ képviselők, de milly képviselet ez, midőn sem a’közgyűléseken, sem az administratioban részt nem vehetnek, — csak megbízottak által!?; — 4-ik osztályba tartoznának a’ megbízottak, — ’s ezek olly lények, hogy az ember világosan definiálni és hova sorozni nem is tudhatja; végre az 5-ik osztályba tartoznak a’ tisztviselők; ’s hogy a' magistratus milly zártkör, azt mindenki jól tudja! — És ezek után nyílt homlokkal kérdem a’ mltgos urakat: független polgári rendet alapitotlak-e? ez lesz-e azon nép, melly az industriát, miiipart, kereskedést méltólag képviselendi? — ez lesz-e azon nép, melly átalános nemzeti egyesülésünknek eggyé forrásunknak első tényezője? — Kénytelen vagyok megvallani, hogy a casták systkemáját sehol sem léptették éleibe a’ mélt. urak annyira, mint e’ munkálatban. — Én nagyon hiszem, hogy gróf Apponyi és Széchen a’ polgárok jogait minél szukebb körre kívánják szorítani, mert az ö polilicajuk a jogok kiterjesztésében veszedelmes rémképet lát. Szerelném a’ mltgos uraknak más nemzetek példáját fölmutatni, kiknél a’ jogoknak megszorítása nemzeti veszélyt, kiterjesztése pedig nemzeti erőt és boldogságot szült. Ne méltóztassanak a’ megyékben létező agitatiót — talán a’ városoknál bekövetkezendő — agitatioknak zsinórmértékéül venni: mert a’ megyékben a’ hierarchia és bureaucratia szokták űzni veszélyes játékukat; de a’ városokban egészen máskép van; itt a’ műipar, kereskedés, szóval az industria a’ külön érdekeket egyesíti, és igy egyesülve az öszves polgárságnak moralis erejét is képezi, a’ városok localis érdekeiket a’ trón érdekével eggyé kapcsolják, s a’ legveszélyesebb körülményekben is a’ közjó elősegítésére egyesülnek. Láttuk ennek példáját a forradalmak hazájában, láttuk Spányolországban, midőn Barcellona Esparterónak ármánykodása ellen egyesült. — Ha mind ezek után a’ mllgos urak a’ szerintük felállított ’s a’ városokban bekövetkező zavaroknak zsinórmértékéül a megyékben agitatiót akarják venni, ’s azért a’ polgári jogokat megszorítani: akkor valóban nem tudok mást mondani, minthogy méltóságtok a’ dolgot nem jól fogták fel. Gr. Péchy Emánuel: — Azt hiszem, hogy azon kérdéseknek tömkelegéből, mellyek a’ két szőnyegen levő indítványok előadása következtében a’ tanácskozási szőnyegre görditeltek csak ugyan valahára ki kell bonla koznunk; ezt pedig azt tartom legkönnyebben érhetjük el, ha azon irányt követjük, mellyel fenséges Fó-fíli. Napló VI. köt. 17
