1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 127. ülés
( \\ \ II Ülés Fö-RR. naplója Márczius 21-én 1844. 59 fogja mondani: „ezt akarom polgármesternek, ezt bírónak, márpedig azon emberek mást akarnak bírónak, Sz. mást polgármesternek. — tehát azon embereket kiteszem, és másokat teszek helyébe, ’s meglehet azok talán nem’ok oily fogják adniinistrálni a’ közdolgokat, hanem azok is majd belé tanulnak, és ha jóbiró és polgármester van sokat fogok nyerni.« — De ez még nem minden, mert erre valaki azt felelhetné hjah! lesz annyi józansága a’ polgárságnak, hogy az administrate nem fogja tökéletesen sacrificálni, sőt épen ellenkezőleg az lesz. hogy az administratio maradjon meg; mert a’ jó administratio hatással lesz a’ biró választására és a’ többi tisztviselőkre. — mert a’ polgárság azt fogja mondani: inkább hogy rósz administratiónak tegyem ki magamat, eltűröm, hogy a’ biró és polgármester ne legyen kedvem szerint választva; de méllóságos gróf Széchen Antal indítványa szerint a’ polgár, ha akarja is, nem érheti el ezen czélt, mert a’ méltóságos nr indítványa szerint a’ képviselő testület választatik minden 6 évben, és a’ megbízottak, azaz azok, kik az administratióra nem azok közül jelelletnek ki, — hanem azokból választatnak, kik legtöbb vokssal bírnak; már most az egész polgárság, hogy garanlirozhalja magát, hogy az kinek hatásával mint meghizoltal megelégedett volt eddig, hasonlókép meghízott fog maradni? megadja voksát, de meglehet ez a’ legtöbb voksokkal birók közé nem fog jutni, és igy az administrationális testület szükségkép fluctuatio alá kerülend: ezekért én gróf Széchen Antal indítványát épen oliy kevéssé pártolhatom, mint azon indítványokat, mellyeket a’ lek. RR. és némclly városi követek élőnkbe terjesztetlek; elvem az: hogy jó adminslratiónk csak akkor lehet, ha az administratiót a’ választástól tökéletesen elkülönözzük, és ha azon egyéneket, kik az administratióval megbizatnak, különösen az administratióhoz és csak administratióhoz választjuk. — Erre nézve én a’ képviselő testületet megtartván, mert praclicusabbaknak látszanak azon számok, mellyek a’ városi követek munkájában találtatnak, a’képviselő testületet össze akarnám állítani 300 mint legnagyobb, és 50 vagy 40 egyénből, mint legkisebb számból, és ez közvetlen a’ polgárság állal választatnék, és semmi mást nem tenne, mint azon kötelességeket teljesítené, mellyek a’közgyűlésre bízatnak, és mellyek a’ városok beladministratiójával összekötvék. A’ választást candidatio mellett és természet szerint mindennemű vigyázattal, nehogy kicsapongások történjenek, a’ polgárság öszvegére bíznám, — és azt hiszem, hogy minden kétségen kívül, ha a’ inéit. Fö-RR. ezen indítványomat elfogadnák, legalább mi annak fővonalát illeti: ezen indítvány bennünket sokkal közelébb vezetne azon czélhoz, mellyet magunknak kitűztünk, mintha a’ m. Fö-RR. bármellyiket fogadnák el ezen indítványok közül, és jelesen azt, mellyet m. gróf Széchen Antal telt. tír. De la Motte Károly: — Az előttem szólottái tökéletesen egyetértek abban, hogy az egyenes választási jog gyakorlata kétségen kívül sok jótéteményekkel járna, hogyha világosan kimondom — a’ corfeskedéssel ősze nem volna kötve, de az egyenes választás többnyire mindig mint az eddigi gyakorlat tanúsítja, össze van párosulva a’corleskedéssel, már pedig ha a’corteskedést korlátolni vagy megszüntetni lehetne, akkor kész volnék elfogadni b. Eötvös József űr indítványát; de miután a’ corteskedést mással nem is lehet képzelni, hogy lehetne korlátolni, mind az által ha épen a’ választási jogok mintegy fokozatosok legyenek, és ebből senki tökéletesen ki nem záratik, hogy t. i. az első alapját megvetvén az által, hogy az első fokozat t. i. a’ polgárok összesége választja a’ képviselőket, és ezen fokozat ismét tovább választ követ és tisztviselőket, de különben nem vagyok képes felfogni, hogy mikint lehelne a’ kérdést megegyeztetní, ha pedig ezt tenni nem lehet, bátor vagyok azt mondani, hogy az, mit a’ báró előhozott, és jótéteménynek kijelelt nem fog maradni jótétemény, ha az általános választásban a’ corteskedés uralkodik, és az a’ ki választ előadja magát, továbbá azt mondá a’ m. báró, hogy a’ választók érdekeit a’ többség érdekétől el nem választja, — ha már több pártra oszlik, teszem két pártra a’ választó község, valljon azon párt képviselve lesz-e, mclly elesik, hogyha a’ másik párt győz. Én tapasztalásból mondom, hogy az el fog nyomatni, továbbá az mondatott: hogy nagyobb bizodalom lesz azok iránt, kik általánosan választottak, — azt hiszem, hogy aziránt, ki corleskedés által választatott nincsen olly bizodalom, mint az iránt, ki a’ nélkül választatott. Továbbá az mondatott: hogy a’ választás megtiszteltetés, és kitüntetés, ez igaz, de megvallom, hogy magamat sokkal jobban kitünlettnek nézem azon választás által, midőn factio és megvesztegetés nélkül választattam. Még az is mondatott: hogy az átalános választás által czélszerübb egyén választatnék. Ez sem áll, mert egy modestus ember factiót nem képes tenni, és az illyen modestus ember, ki factiót nem tud lenni azért marad el hivatalából, mivel nem faclióskodolt, és lehet-e azt mondani, hogy az ki faclióskodolt jobb lesz? Én megvallom, hogy a’ corleskedés által megválasztott egyént soha nem tartom jobbnak, mint azt, ki factiót tenni nem képes. ^ égre az is mondatott: hogy a’ képviselők biztosítva lesznek, de a’ többség nem. Azt tartom, hogy a’ polgárság, midőn a’ képviselőket kiválasztja csak ugyan a’ kilünöbb egyéneket választja képviselőknek, és kérdem, ha ezen kitüntetett, és értelmesebb rész fog választani, valljon a’többség ezen jobbak által nem lesz-e szintúgy birtositva, mint pedig akkor, ha Isten tudja milly factiók által fog valaki választatni. Én tehát mind ezeknél fogva kéntelen lévén azt elösmerni, hogy bár minden embernek mentül nagyobb szabadsága legyen a’ világon, de midőn emberi társaságba jöttünk össze, minnyájan a’ szabadságból kötelesek valánk valamit feláldozni, mert a nélkül hogy szabadságunk ne korlálozlassék valóban lehetetlen társaságban élni, és ennél fogva a’ íokozati választásnak vagy is a’ képviseletnek lévén barátja, nem voksolhatok máskint mint gr. Széchen Antal ö mltga. Gr. Apponyi György: — Én gr. Széchen Antal ö mltga indítványára nézve, mellyet szokott bölcseségével kimerített volt, nem mondanék egyebet semmit, csak azt, egy párszóval pártolom; Miután mindazonáltal némelly ellenvetések történlek ezen indítvány ellen, azokra szorítom csak észrevételeimet. R. Eötvös Józsel ö mltga azt mondá: hogy az elvekre nézve gr. Széchen Antal úr indítványában egészen osztozik. Annyival inkább csudalom tehát, hogy ö mltga épen azon részét támadja meg az indítványnak, mellyet maga gr. Széchen Antal nem az indítvány lényegének nevez — sőt azt úgy javasolta, hogyha akár ki valamelly jobb módosítást javasolna e részben, t. i. a’ megbízottak mimódoni választására nézve, az indítványának ezen részétől szívesen eláll. B. Eötvös József kir. várórendezése. 15
