1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 126. ülés
■ CXXA í ülés Fő-RR. naplója Márczius 20-án 1844. 45 bizonyosan nyugatabban lebet a’ status ez esetben, mint ha a’ tek. RR. mostani javaslata megyen törvénybe; mind Sí. kir ezeknél fogva tegnapelötti előadásomat ismétlem, és a’ közvetlen választás mellett újabban nyilatkozom. "'‘l . varosok rendezése. Gr. Pálffy József: — Minélinkább gondolkodom e’ tárgy felelt, annál fontosabbnak tartom: annál fogva bocsánatot kérek, hogy abban még egyszer felszólalok; de úgy hiszem inkább most tartóztatom tanácskozását a’ mélt. Fö- RRnek, midőn olly fontos kérdésről van szó; mert ha ezen kérdésen egyszer keresztül estink, és az lesz határozva, hogy a’ polgárok a’ követválasztásban közvetlen részt nem veendnek; Ígérem a’ mélt. Fö-RRnek azt. hogy én legelább részemről e’ munkának további tárgyalását felszólalásom által akadályoztatni nem fogom, miután akkor az egész munkát a’ m. Fö-RR úgy is csak maguknak készítették, és annak semmikép jövendője nincs. Az én véleményemet tegnapelőtt több tisztelt urak kimerítették: b. Eötvös József, b. Venkheim Béla, és ma b. Vaj Miklós; annál fogva e’ részben véleményemet többé elő nem adom. De hallottam némelly észrevételeket, mellyeket egyáltalában hallgatással el nem mellőzhetek. Az mondatott ugyan is Pozsega megye főispánja ö nm. által: hogy semminemű jogtól meg nem foszlatnak a’ polgárok, miután a’ polgárok eddig politikai jogok gyakorlatában nem voltak, sem követeket nem választottak; de azt vélem méltóságos Fö-RR!: hogy nem csak akkor fosztunk valakit valamitől, midőn valaminek birtokában van azt tőle elvévén; de akkor is, midőn neki nem adjuk azt, mi öt illeti, e’ szerint azt hiszem, ezen néző pontból kell kimennünk; ’s ha a’ városokat tekintetbe vesszük régi törvényeink világosan azt mondják, hogy a’ város „est unitas civjum“ és ezen alapul 1608-ik t. ez., melly a’ városoknak szavati jogot ad, és pedig azért, mert a’ város unitas civium és a’ városi követek polgárok képviselői; már pedig kérdem a’ mélt. Fö-RRet: képviselik-e most a’ városok a’ polgárokat, midőn a’ választó polgárság választja a’ követeket? — azt tartom nem!: mert midőn valaki valakit választ, hogy az válaszza képviselőjét, és e’ részben merek egy példával szolgálni^ Valamint az ország Nádora az ország Rendei által választatik, és igy fel kell tenni, hogy a’ nemzetnek hozzá bizodalma van; de midőn a’Nádor kinevezi az alnádort, ebből nem következik az, hogy a’ nemzetnek az alnádorhoz is bizodalommal volna (köztetszés a’ jobb oldalról); és ezen példa bizonyítja, hogy a’ követ is nem a’ polgárságot képviseli, miután azt más választja. Azt hallottam, hogy kevesebb emberjobban megtudja bírálni, hogy ez vagy amaz olly tulajdonságokkal bir-e, mellyek a' követségre megkívántainak?; — azt tartom, hogy ez nem áll, mert a’ tapasztalás ellenkezőt bizonyít, mert kérdem a’ m. Fö-RRet: a’ mostani várasoknak követeit kik választják? — egy kevesebb emberekből álló testület!; és kérdezem: milly capacitásokat találunk a’ városi követek közölt?; — tekintsük a’ megyei követeket, hol számos nemesség járul a’ választáshoz, és kérdem: nem nagyobb-e a’ capacitás?; ezek olly tények, mellyeket a’ mélt. Fö-RR nem tagadhatnak. Elő volt adva továbbá, hogy a’ most megállapított qualiíicatio mellett leendő polgárok a’ polgárság öszvegét nem egyedül fogják tenni, hanem ahhoz tartozandnak még ollyanok is, kik az előtt polgári jogokkal felruházva voltak; — ha ez áll, mit a’ mélt. gróf. Forgách Antal előadott: akkor kár tanácskozni ezen egész tárgy felett, mert ekkor csak — mint ö mlfga mondá — 15 év múlva fog a’ polgárság olly testűidet képezni, melly polgári qualificatióval bir; és akkor jobb volna inkább 15 év múlva tanácskozni ezen tárgyról, hogy kelljen a’ városoknak több szavazatot adni az országgyűlésen, kiknek csak akkor több szavazatot adni lehet, midőn a’ polgárság képviseltetni fog az országgyűlésen. Egyébiránt tegnapi véleményemnél továbbá is megmaradok. — B. Orczy Lörincz: — A’ városok elrendezésében fő czélja volt az országgyűlésnek az: hogy az ipar gyarapodjék, és a’ bátorság közrend, és közjóiét jobb alapra hozatlassék; és e’ tekintetből állapították meg a’ mélt. Fö- RR. a’ polgárokra nézve bizonyos qualificatiókat. De úgy hiszem, azon qualificatiók sem segítenek semmit, ha az megállipittatik, mit a’ KK. és RR. javasolnak, t. i. ha közpolgárság közvetlen választja az országgyűlési követeket: mert attól tartok, hogy itt is azon hibába esünk, mi a’ megyékben annyira elharapódzott. Tapasztaljuk ugyan is a’ megyékben, hogy a’ legszegényebb ember tiz helyen foglal földet, és egyet sem mivelhet jól, — négy marhára van szénája, és nyólezat tart, úgyhogy takarmány hiányában néha házának fedelét kénytelen oda adni marhájának és midőn aratás van, búza helyeit szalmát takarít. Hogy a’ korteskedést, mint az ország méltóságával úgyis megnem egyezőt, megyékből a’ városokba vigyük át: ezt nem helyeslem; de lehetlennek is látom annak kivitelét, — és e’ részben röviden csak annyit érintek, hogy ha nehány ezer választóknál a’voksok összeszedésére egy nap kell: hát ha 5—6 és 8000 választók lesznek, és a’ szavazatok több egyénekre fognak elágazni, mennyi idő, mennyi fáradság fog inegkivánlatni a’ voksok összeszedésére? — és bajos lesz olly egyéneket találni, kik illyen fáradságos munkát magokra vállalnának. Elöhozatott itt a’ megvesztegetés; én azonban úgy hiszem, hogy a’képviselő testülethez bizonyosan nehezebb lesz férni, mint a’ tömeghez, mellyel egy pohár borral, fökép, ha egy pár órákig unatkozik, könnyen el lehet csábítani; de annyival inkább kívánom a’ képviselő testület által a követek választását megtenni, minthogy azt óhajtóm: hogy ugyan azon testület válassza a’ követeket, melly őket, egyszersmind utasítással ellátja. Mind ezeknél fogva hosszas lenni nem akarván, röviden csak oda nyilatkozom miszerint gr. Zichy Ferencz ö mlfga indítványát pártolom. B. Ambrózy Lajos: — Legjobbnak tartom a’ közvetlen választás elvét, mert az alkotmányunk szellemével leginkább ugyanazonositható; hanem azon nézetnél fogva, mivel a’közvetlen választási jognak alkalmazását a kir. városokra nézve elég tanácsosnak nem tartom, azért ellene szavazok, és gr. Zichy lerencz ö mltga indítványát pártolom. De nem azért szavazok a’ közvetlen választás ellen, mintha rendőri tekintetben a közbálorságot egy illy választásnál fentartani nem lehelne; mert ha visszatekintek a’ városok históriájára, és az utolsó században a’ közértelmesség kifejlődésére, és az alkotmányos jogoknak milly korban történt gyakorlatára, és visszalekinlek azok számára, kik különösen résztvettek a’polgári jogok gyakorlatában: meg kell vallanom, hogy azon javítás azon jogok átadása, mellyekröl itt tanácskozunk, ’s mellyeknek nagy részében a' mélt. Fö-RR. megegyeztek, olly roppant és rendkívüli, miszerint legjobb akarattal is azt másnak, mint károsnak, nem tekinthetem. Fő-Rendi Napló IV. köt. 12
