1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 163. ülés
CliXIIl ülés Fő-RR. naplója Június 19-én 1844. 389 nete. B. Mesznil I ictor: — Mennyivel magasabb eszmém a’ vallásról: annyival inkább irtózom minden külső eszkő-Vallás tárgyázöktöl, mellyekkel a’ kebelnek ezen gyengéd és nemes növénye erőszakosan illettetik: ’s ezért mély meggyó- SÍ.Vi“ok*’ ződésem, bogy a’ vallás nymbusának senki nem ártott annyit, ’s a’ terjedő indilTercntismus ’s vallástalanság fele-á,mcnete1’vá' lelterhétsenki olly nagy mértékben magán nem viseli, mint azok, kik a’ proselylismus, a’ lélekvásárlás hálóját ke-rroicstan*otizeikben hordozzák. Örökké halljuk a’ venerabilis clerus szájából, hogy az egyház senkit nem erötet, senkit erő-"*akgba°rVbérovel elfogni ’s fogva tartani nem akar; ’s még is ki volt, ki a’ reversálisokat ezen törvénytelen ’s erkölcstelen lé- R"*«*3 irin‘«’ lekvadászati fegyvereket körömszakadtig ótalmazta? Ki az, ki stádiumról stádiumra küszködik azok fentarlása mellett? ’s midőn ezen főméltdságú táblának felvilágosodott többsége a’ reversálisok erkölcstelenségét megbélyegzé is az által, hogy azokat jövöndöre eltöröltetni engedé, most ismét ahhoz ragaszkodik, hogy legalább a’ múltra nézve tartassanak meg ’s a’ veszett fejszének legalább nyele maradjon kezeikben? — Én nem látom át, hogyan lehet azt, a'mi „jövend őr ei“ eltörlés által törvénytelennek vagy legalább ártalmasnak ismerteteti el, „a’ múltra nézve“ fentarlani akarni ?—Én ugyan a’ reversalisokat törvényteleneknek tartom, mert azt hiszem, hogy a’ pacificatiókkal, mellyek az 1791-difei törvény alapjai, ’s maga ezen törvénynek igaz értelmével ellenkeznek; de ha datonon concesso törvénytelenek nem volnának is, nem feladása-e a’törvény hozásnak, hogy a’ bár törvényben gyökerezett roszal kiirtsa ’s megszüntesse?—lía p. o. valamelly erkölcstelen törvény megengedte volna egykor a’ tolvajságol, ’s későbben ezen törvény engedve a’józanabb szellemnek eltöröltetnék: valljon ugyanazon józan szellem, melly jövendőre a’ tol— vajságot ellillá, nem kivánná-e azt is. hogy az előbbi törvény állal megengedett tolvajság utján erkölcstelenül szerzett vagyon az igaz tulajdonosoknak visszaadassék??—Nem akarok ismételni semmit azon sokszor elmondott okok közöl, mellyek engem meggyőztek, hogy a’ reversálisok természetelleniek, ’s a’ status czéljaival ellenkezők; hanem ugyan azon logicánál fogva, melly a‘ reversálisokat jövendőre megtiltandóknak parancsolja, azokat múltra is érvénytelenillelni kívánom — minden következéseikkel együtt. — Valóban nem olly iszonyú távolság van már erre nézve a’ két tábla között, hogy azt kiegyenlíteni ne lehetne egy kis jóakarattal, ’s azon tudatom okozta lelkesülésscl, hogy ha végre a’ kedélyzavaró vallásos bajok rendbehozattak, — azonnal szabadabb tér nyílik az egyesült erőknek a’ haza egyéb szükségeiről gondoskodni; — nem csudálom, ha a’ főméltóságu tábla akkor, midőn p. o. birtokviszonyokról, vagy más eílélékről van szó, a’ nemzet képviselői ellenében hoszasabb harczot küzd saját érdekei mellett; de midőn egy ollyan elvnek, mellyet e’tábla is kárhozatosnak elismert, múltra is leendő elvetése ’s megszüntetése forog csak szóban: akkor nem tudok találni elegendő okot, hogy e’ miatt az egyesülési hátráltatni kelljen a’ kevés számnak akkor, midőn a’nemzet képviselőinek általános, vagy „cs akn e m“ általános szózata kiván valamit. Ezeknél a’ nézeteimnél fogva pártolom a’ f. KK és RR izenetét, és a’ reversalisokat mulra nézve is eltöröltetni kívánom. Lonocics József, Csanádi püspök: — Mindazt, mit a’ múltban kiadott reversálisok védelmére, ’s fentartása — vagy ostromlására ’s megszüntetésére felhozni lehetett, a’ már három országgyűlésen át tartó hoszas vitatkozásokban többnyire felhasználtatolt uj okokkal ez ügyben fellépni igen nehéz, ’s a’ fegy vertár alkalmasint már mind a' két részről ki van merítve. Fájdalom! hogy a’ t. RR jelen izenetük bevezetésében azt nyilatkoztatják: hogy kívánságuk támogatására felhozott okok a’ mélt. Fö-RR által még soha sem czáfollatlak meg. Vigasztaljuk azonban magunkat m. Fö-RR! — közönséges sorsa ez minden törvényhozói testületnek, hol a’ nagyobb kérdéseknél az egyik fél a’ másiknak okait mindig gyengéknek találja és magát okok állal meggyözettnek megvallani soha nem szokta. Jól festi e’ helyzetet azon két angol vallomása, kik közöl — mint olvasám — az egyik magáról azt vallá, hogy noha azon időben volt az angol parliamenlnek tagja, midőn abban egy Pitt, Fox, Burke, Scheridan hatalmas szava uralkodott, soha sem jött ki más véleménnyel e’ teremből, mint a’ mellyel abba bement. A’ másik pedig azt mondá, hogy 25 évig tartott parliamenti pályáján pártjához híven ragaszkodván minden fontosabb kérdésben állandóul meggyőződése ellen voksolt; egyszer szavazott meggyőződése szerint, akkor pedig nem volt igazsága. Ezen különös helyzetben vagyunk mi is (Köztetszés). A’t.RR nem tartják okaikat általunk megczáfolva, valamint mi sem a’ mieinket általuk. Hasztalan volna tehát részemről a’ t. RR izenetének bővebb czáfolatába ereszkedni, ’s igy csupán egykét észrevételt fogok felhozni nem annyira a’ t. RR meggyőzésére, mint inkább a’ mélt. Fö-RR elébbi határozatának igazolására (Halljuk). Nagy súlyt helyheztelnek a’ t. RR az 1792 dec. 21 kir. körlevélben, de semmit felséges II. Leopold királynak a’ reversálisok törvényes és szabadvolta iránt kiadott rendeletében. Midőn a’ mélt. Fö-RR múlt alkalommal az utóbbi kir. leiratra hivatkoztak, nem voltak, nem leheltek azon véleményben, mintha az 1791: 12 t. ez.ellenére joga volna ö felségének a’ törvényeket egyoldalulag magyarázni;— okoskodásuk — mint azt ö méltósága a’ kassai püspök érinté — úgy állott, hogy miután a’ vallásbeli törvényre nézve az 1790-iki országos RRö felségét II Leopold császárt és királyt arbiternek tevék azon ünnepélyes nyilatkozással, hogy az lész törvény, mit e’ részben ö felsége határozni fog, ’s hogy miután a’ kir. leirat szorul szóra törvénybe iglallatott, a’ törvényhozó fejedelem önszavainak értelmét legjobban tudhatta, ’s e’ különös esetben azokat ’s a' belölök készült vallásbeli törvényt authentice magyarázhatta is. A’ törvénynek valódi értelmét csak a’ törvényhozó és az usus határozhatja meg. Már pedig hogy az 1791 : 26 t. ez. a’ reversálisok melletti értelemben vétetett, azt az általam említett felséges törvényhozónak leirata, azt az állandó gyakorlat, a’törvényhatóságoknak magyarázata, mint azt a’ kassai püspök ö nagysága terjedelmesen előadta, — bebizonyítja. És igy ha áll is üdvezült I Ferencz jó urunknak 1792-iki körlevele, nem látom okát, miért nyomjon ez többet mint felséges atyjának említett magyarázó rendeleté? és miért nyomjon többet, mint mind azon későbbi számtalan kir. rendeletek, mcllyeket üdvözölt jó fejedelmünk a’ törvényre támaszkodva ’s hivatkozva a’ reversálisok mellett kiadott? — ha csak azt nem akarná valaki állítani, hogy a’ catholica egyház érdekében kiadott pár leirat is kevés, ellenben érdeke ellenére kiadott egyetlenegy is elég. Mi magyar tengermelléki kormányzó ö méltósága indítványát illeti: ez ugyanaz, melly e’ helyen már más alkalommal felhoznio!t és a’ többség által elmellöztetelt. Én azt ezúttal sem pártolom. Hogy a’ mélt. Fö-RR a' Fő-Hendi Napló / V. köt. 98
