1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 153. ülés
CLIII ülés Fö-RR. naplója Majus 22-én 1844. 343 A’ 151 §-ra nézve: 2-ikfőrendi Lonorics József, Csanádi megyés püspök: — A’ „pap“ kitételre azon észrevételem van, hogy itt nem csak teiesitcse a* catholicus, hanem protestáns lelkészek is értetnek: következéskép ezen kitételt „egyházi személy“ kitétellel kivan- kirendelése1 nám kicserélni (Közhelyeslés). iránt. Az izenetnek többi részére észrevétel nem volt. Nádor ő cs. kir. fensége: — Tessék nagyságodnak az izenetet a’ tekintetes KK és RRhez átvinni ’s velők közleni — Ezután Kelemen János kir. személynöki ilélömester olvassa a’ magyar bányatörvény 90. §-át, mellyre nézve Bányatörvény, észrevétel nem volt. A’ 91 §-ra nézve: B. Mednyünszky Alajos, nyitrai főispán: — Miután megegyezlek a’ mélt. Fö-RR abban, hogy a’ 82 § hagyassák ki: ezen §-ban a’ kir. kincstári erdők nem emliltethetnek meg, mert ezekre a’ rendelkezés semmi esetre ki nem terjesztethetett. Mi a’ bányavárosi erdőket illeti: e’ tekintetben a’ szerkezet érdemileg megmaradhat, noha nem léteznek bányavárosi erdészhivatalok, mert azok a’ kincstárnak hivatalai: ’s igy e’ részben azon módosítás volna teendő, hogy „az erdészi hivatal“ helyett „kir. kincstári erdészi hivatal“ tétessék. A' 92 §-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 93 §-ra nézve : B. Mednyünszky Alajos, nyitrai főispán: — Kénytelen vagyok azon észrevételt tenni, hogy itt a’ fiscalis urodalmak kihagyandók volnának, mert azok iránt nem rendelkezhetik a’ törvény; — egyébiránt a’ bányavárosi erdőkre nézve jó és czélszerii az intézkedés, ’s azt megtartani kívánom (Közhelyeslés). A’ 94 §-ra nézve: B. Mednyünszky Alajos, nyitrai főispán: — Azon észrevételem van ezen §-ra, hogy a’ kir. kincstár higanyt Magyarországban nem termeszt: kövelkezésképen igen súlyos és terhelő a’ kir. kincstárra nézve volna, ha azt, mit maga készpénzen vesz, gyártási áron köteles lenne átengedni a’ bányászoknak; puskaporról nem szólok, miután ez úgy szólván kizárólag a’ kincstár által készíttetik; de a’ higanyra nézve az általam előadott oknál fogva kérem a’ mélt. Fö-RRet, hogy ezen megterheltetését a’ kir. kincstárra ruházni ne méltózfassananak annyival inkább: mert a’ kincstár maga kénytelen a’ higanynak mázsáját 228 p. forinton fizetni, és azután kisebb áron köteles volna azt a’ bányászoknak oda adni (Közhelyeslés). A’ 95 96 és 97 §§-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 98 §-ra nézve: B. Perényi János: — Az első résznek végzete után bátor vagyok némelly hazánkat illető észrevételeket előterjeszteni, — t. i. ha e’jelen hányajogi javaslat illyformán, a’ mint a’ t. KK és RR által szerkesztve vala, csak negyven év elölt történt és törvényes erőt nyert volna; ha továbbá a’ nemzeti bányák művelésére csak tizedik része fordittatott volna is az arany és ezüst ama tömérdek mennyiségének, melly a’ felséges kormány által a’ hajdani franczia háborúk alatt Magyarországokból kivitetett a’ nélkül, hogy későbben csak egy csekély része viszszahozatott volna, — melly tovább nagyaink által külországokban, ifthonn pedig a’tisztujitásokra és közgyűlési lakomákra, nem különben sorsjátékokra a’ Ludoviceumnak igen korai építésére drága és pompás miseruhákra, az esztergami föszékes egyház túlzó pompájára, túlzó számú szent misék bizonyos pénztaksa szerinti olvasására, és végtére külföldi bor, vas, vászony, selyem, pamut és gyapjú készítményekre, szintúgy bor, dohány, czukor, kávé és egyéb luxus- és divat gyárakra pazaroltatotl: akkor mondom soha se süljedtünk volna abba a’súlyos helyzetbe, mellybe honunkat azon fennevezett okok miatt a’ papiros pénznek képzelt szüksége, mód nélküli elterjedése, és innen szükségkép eredt leszálütlalása ejtette, úgy annyira, hogy mostanában sem arany, sem ezüst pénzünk nem lévén, kényteleniftetünk bankjegyekért a’ külföldhöz folyamodni; hitelünk pedig ott sem lévén, pénz nélkül itlhonn az uzsorásoknak hatalma alatt nyomorgunk. Ellenben ha negyven esztendőtől fogva az égnek emelkedő érczteli hegyeinket más országoknak példájára eléggé munkáltuk volna: bizonyára annyi pénz tömegünk gyűlt volna össze, hogy jelenkorban minden jegypénz nélkül (Olaszországnak példájára) és minden külföldi tözséreskedés nélkül dicső nemzeti bankunk lehetne, mellynek létesitésétöl pedig, és egyedül az egész országnak jelen és jövendői élelmi mozgalma, nemzeti üdvössége és ereje és valódi szabadsága függ; mivel ellenkező esetben, ha t. i. nemzeti bank, vagy földbirtokra kölcsönző intézet nélkül maradnánk: okvetlenül maholnap a'nemzetnek nagyobb része a’ zsidóknak és külföldi uzsorásoknak örök rabja Ieend, és minden jó és szép munkálataink és üdvös terveink mindannyi pia desideriakká válandnának. Innen is származó és érezhető a’ szegény sorsú nemesnek megvesztegetése, — innen eredő a’vadászat hivatalok után: mert minden balsorssal küszködő honfi úgy életét megjobbítani véli; de mivel a’ hivatalok az árnyékhoz hasonlók, és többnyire csak pártfogás, vagy atyafisági utón megkaphatok: azért ritka is az az egyén, a’ ki csupán csak kérelmi levélre ajánlás nélkül hivatalt, vagy valami más jogot magának szerezni képes volna. — Tanácsosabb tehát mindenkinek a’honfiak közt, kit t. i. a'balsors elért, vagy maga tűzhelyén nyugodtan fátumát eltűrni, vagy pedig ha faluma kiállhatlan, a’felséges kormányhoz kiköltözés végett (az americai erdőkbe, hol még 500 millió embernek helye Ieend, és hol a’ családok kevés pénzzel elélhetnek) folyamodni. Ezeket fájdalmasan elörebocsátván, a’ mi már e’jelen bányászati tárgyát illeti: mindenek előtt kívánom, hogy 1-ször: a’ régi magukkal ellenkező apró rézpénzek Magyarországban beváltatván — jó újakkal cseréltessenek fel; — 2-or: hogy a’ felséges kormány a’ kir. kincstár és nagyaink a’ nemzeti bányák művelésére és előmozdítására minden módokat és alkalmat nyújtsanak;—3-or: hogy a’bányászok, a’kik maguknak érdemeket szerezni fognak, országos megdicsérést és megjutalmaztalásl nyerjenek; — 4-er: hogy a’ bányászok 86 *
