1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 152. ülés
352 CLII ülés Fő-RR. naplója Majus 21-én 1844. B ínyatörvény. ségesnek larlok: mert ha a’ kir tábla osztályokra felosztatik, és mindannyiszor annyi egyénekkel fog szaporittalni, _I|(rj. a7 egész kir. tábla csak elkülönözött szak-osztályokból fog állani. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Ha jól fogtam fel nyitrai főispán előadását: ö n. méltósága csak épen az előadóra nézve kívánja, hogy szakértő ember legyen a’ táblánál, meri fel lehet tenni, hogy annyi iigyszcretlel fognak bírni, mikép azon complicalt bányászati tudományt magokévá tegyék, és megtudják Ítélni menynyire van igazsága az illető félnek? És igy azt hiszem: hogy az előadónak voksa nem mindig fog megállani, t. i. ha igazságon nem alapszik. Nem lehetek azonban egy véleményben gr. Zichy Henrik ö méltóságával; mert ha bár csak 4 per fordul is elő minden évben: mégis több családok egész vagyona és léte fiigg azoktól: és igy szomorú lenne azoknak sorsát egy — két emberre bízni, azért e’ tekintetben a’ szerkezetet megtartatni kívánom. Rimely Mihály, szenlmártoni főapát: — Úgy látom, hogy a’ KK és HR azt óhajtják, hogy mind a’ kir. mind a’ 7 személyes táblánál különös szakosztály rendeltessék, miután a’ felebbvitt bányai perek nem olly számosak. hogy azok elfoglalhassák azon különös szakot egész év alatt. Én azt vélném: hogy egy különös szak ne rendellessék a' bányászati perekre nézve, hanem a’ kir. vagy 7 személyes táblától, ha ügyes perek jönek elő, rendeltessék ki a'jelenvaló tagok közöl egy bíróság, melly azon perben Ítéljen; de különös szak ne legyen. B. Merényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Úgy vélem, meg lehet nyugodni a’ KKésRR szerkezetében azzal, mit kincstár elnök ö nagyméltósága az előadóra nézve mondott. A’ KK és RR nem úgy értik a’ dolgot, hogy 7 taggal szaporittassék meg a’ kir. tábla; hanem hogy a’ mostani tagok közöl jeleltessék ki, ki a’ bányászati szakhoz tartozzék; mert igen bajos lenne az elnöknek egyik sessiotúl a’ másikig rendelkezni; sőt azon morális hatása sem volna a’ bíróságnak, ha különös állandó szakosztálybeli bíróság nem Ítélne; — és igy azt hiszem: hogy ha a’ kir. tábla jelenlegi tagjaiból bizonyos szakosztály fog kinevezletni, Ielkiisméretnél fogva kényszerítve fogja magát érezni a’bányászati tárgyban kiművelni, és magának abban annyi tudományt szerezni, hogy bírói tisztét teljesíthesse: ’s igy a’ t. RR szerkezetét báró Mednyánszky ö n. méltósága módosítása hozzáadásával elfogadom. A’ 61 §-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 62 §-ra nézve: B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán:—Csak azt jegyzem meg, hogy ha az, mi itt az ügyvédekről mondatik, t. i. hogy a’ szokott ügyvédi vizsgálaton kívül a’ kir. táblai bányaosztály által a’ bányatörvénvkönyvből megvizsgáltassanak , és abbeli jártasságukról bizonyságlevelet elömutassanak, — a’bányabirákra nézve is értetik : akkor a’ szerkezetben megnyugszom. Én úgy látom, hogy a’ KK és RR azon rendelkezést csak az ügyvédekre s/.orittották; én pedig úgy hiszem, hogy a’ bírákra és jegyzőkre nézve is igen kívánatos volna, hogy ők diplomaticusok legyenek: mert azoktól függ inkább az emberek sorsa, mint az ügyvédektől, mert azok fognak Ítélni nem az ügyvédek. Ócskái Antal, kassai megyés püspök: — Elfogadhatónak vélem, mint igen czélszerüt, ö n. méltósága indítványát. A’ 63 és 64 §§-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 65 §-ra nézve: B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán:— Itt egy változás terveztetik, mellyel el nem fogadhatok. Mind előbb keletkezett törvények, mind Miksa király törvényei is azoknak következtében a’ kir. rendelések, és pedig törvényes rendelések következtében eddig a’ bányapolgár tisztek és altisztek, kik bányászattal foglalatoskodtak, egyenesen a’ bányabiró alatt állottak, és a’ bányászati törvényszék által ítéltettek el. — Ez privilegium fori volt, melly törvényeken alapult és csak röviden egy pennavonással einem törülhető. Mindazáltal, hogy valami történjék a’ dologban, hogy mind azon súrlódások, mellyeknek az 1747-iki articularis királyi rendelet végetvelni képes nem volt, szüntessenek meg, én czélszeriinek vélném egy középutat választani, melly szerint egy részről a’ királyi kincstár engedjen, más részről mind az ne követeltessék, mi itt a’ tekintetes RR állal emlitleték; először: már annak, hogy a’ tekintetes RR kiveszik itt a’ bánya polgári hatóság alól a’ birtokokra nézve az altiszteket és szolgákat, de a’ tiszteket nem, — nem látom okát, — fökép ollyakat, kik, mint számtalanszor történik, épen csak fizetések mellett vannak, és kiknek semmi polgári birtokuk nincsen. Mindenek előtt kívánom tehát itt a’ tiszteket is betétetni. Elismerik a’ t. RR az altiszteknek idevaló igtatását; mi arra mutat, hogy a’ tisztek is hasonló esetekben lehetnek ide igtalandók. A’ 2-ik kívánságom az: hogy a’ munkások alárendellessenek a’ bányabiróságoknak családuk — és cselédeikre nézve is — fökép azon esetekben, ha nekik semmi ingatlan birtokuk nincsen. Azokra nézve, kiknek csak ingó vagyonuk van, nem latom okát: miért kellene őket a’ polgári törvényhatóság alá rendelni; mert bizonyosan reájuk nézve sokkal kedvezőbb, ha minden tartózkodás nélkül lionn Ítéletet kapnak, mintha talán hoszasabb utón nekik kellene követelni azt, miért bírói segítségre szorultak. Ezen oknál fogva lehetne talán elválasztani a’ bírói hatóságot ezen föeszme szerint, hogy mind az, mi a’ polgári birtokot illeti, kirekesztöleg a’ polgári hatóság alá essék, a’ mi pedig vagy a’ bányai birtokot, vagy olly személyeket illet, kiknek csak ingó vagyonuk van, és nem nemesek, — ez mind a’ bányatörvényszék alá essék kivéve azon eseteket, mellyeket kiveszőn a' világos törvény, például: a’ halalmaskodási eseteket, kártételeket és büntető, fenyitö törvény alá eső eseteket, mellyek egyenesen megítélendők a’ polgári hatóság által, — mint most is történik. Ennélfogva bátor volnék azon javaslatot tenni, hogy o’ szavak ebben a’ §-ban vétessenek fel: ,,a’ bányabirtokosok polgári állapotra való tekintet nélkül egyedül bányabirtokukra a’ kir. kincstár, vagy bányapolgári tisztek, altisztek, szolgák vagy munkások családostul együtt ingó vagyonukra, valamint, kivéve a’ halalmaskodási, kártétel és büntetlek eseteit, többi személyes ügyeikre nézve is, és a’ jelen törvényben kijelentett fegyelmi esetekben személyükre nézve is a bányabiróhatóság alatt állanak; minden egyéb tekintetben az illető polgári hatóság alá tartoznak**. Vég-
