1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 151. ülés
CL1 ülés Fö-RR. naplója Majus 20-án 1844. 345 bői elengedni a’ bányavámol, és akkor csak ugyan áll az, mit Sáros megye tisztelt főispánja ö méltósága előadott,Bányatörvény, hogy akkor veszteségének megmutatásáéi felhozza mind azon az érczásásról és olvasztásról tartott költség könyveket, és mind számba veszi azon költségeket, mellyek szükségesek voltak arra: hogy valami eladható portékát teremtsen elő, mert előbb haszonról szó nem lehet; és ez áll, ez úgy van. De máskint fog állani a’ dolog, ha egyszer törvény lesz, mert az, mi most kegyelem utján kéretik, meg is tagadtathatik. De ezen törvény hozatala után egyszerűen követelni fogja minden bányabirlokos, ki veszteséggel dolgozott, a bányavámnak elengendését; és épen azért kell a’ kincstár részére nagyobb biztosíték. Vegyük fel, hogy ha kényszerittelik a' kincstár természetben felvenni azon érczköböl a’ tizedet a’ bánya színhelyén, ha a" bányapolgárnak lesz kára: a’ mellett bizonyosan a’ kincstárnak is kára lesz, mert ez is szinte fel fogja dolgoztatni a’ tizedrészét, mint a’ bányapolgár a’ megmaradott °/l0 részét, és a’ kincstárnak épen ollyan, sőt még nagyobb kára lesz a’ maga része mellett, mint a’ bányapolgárnak; — hogyan lehet azután követelni egyszerűen azt, hogy a’ kincstár, ki maga is kárt szenvedett, még azon kívül adja vissza azt, mit a’törvény neki ajánlott és adott? és igy a' kir. kincstár kétszeresen károsittassék? Ezért azt vélem, hogy ha törvényről van szó: a’ kincstár részéről is a' bizositás szükséges; és azért elöbbeni vélekedésemhez ragaszkodom. B. Eötvös József: — Visszamegyek arra, mit Nádor ő fensége a’ mai tanácskozás alkalmával mondani méltóztatott, t. i. hogy a’ bányatörvény kivételi törvény, és hogy benne igen sok olly tárgy van, mellyel egyetlen egy szempontból megítélni nem lehet; és hogy miután a’ bányászat az egész országnak annyira érdekében fekszik, a’ bányászatnál bizonyos concessiók tétele szükséges, ollyanok, mellyek más industrialéknál nem volnának talán czélszerüek. És azt tartom, erről van itt a’ kérdés; kétségen kívül eddig a’ kir. kincstár ha látta, hogy valamelly bányabirlokos kárral dolgozik, ö felsége kegyelméből elengedte az urburát; ez kegyelem volt ö felségétől; de mi, kik nevelni akarjuk Magyarországban a’ bányászatot, kik azt hiszszük, hogy ha az, mi eddig ö felsége állal kegyelemből tétetett, törvény állal fog kimondatni, a’ bányászat általa gyarapodni fog. Igen helyesen okoskodunk, ha azt mondjuk, hogy az, mi eddig tisztán kegyelem volt, positiv jogkint mondassák ki. Ez tehát az első; mert azt akarjuk, hogy minél több ember adja magát a’ bányászatra, és minél több ember fektesse tőkéjét a’ bányákba. Már most ha azt teszszük, mit Nyílra megye tisztelt főispánja indítványozott: felfogásom szerint a’ bányászatnak inkább ártottunk, mint használtunk; mert ö nagyméltósága maga is azt mondá, hogy azon esetben, ha a’ bányászat kárral jár, ö felsége eddig kegyelméből elengedte a’ bányavámot, — tehát a’ bányásznak azon valószínűsége volt, hogy ha kárral fog dolgozni, ö felsége a’ bányavámot el fogja engedni; már pedig most, ha azt mondjuk: „csak azon költségek fognak beszámittatni, mellyek az érez kihozására fordittaltak“, — meg lehetünk győződve arról, hogy a’ bányászattól sokan vissza fognak riadni. De miután reménylhetjük, hogy ö felsége vagyis inkább a’ kincstár, ha kitünendik, hogy az olvasztás alkalmával kár fog mutatkozni, elfogja kegyelméből engedni a’ bányavámot. Azt hiszem, előbb, hogysem ö nagyméltóságának azon előadását elfogadnék, az elöbbeni állapotot kellene megyhagyni, mert meg vagyok győződve, hogy ez törvény állal kimondva, a’ bányászatot növelni fogja Magyarországban; és miután ezt kívánatosnak tartom, a’ t. RR indítványát pártolom. B. Orczy Lőrinci: — Azt tartom, hogy legczélszeriibb volna ezentúl is ö felsége kegyelmére bizni a’ dolgot. Egyébiránt úgy hiszem, hogy a’ kincstár, midőn az érczköYet tartozik átvenni, azt egyszersmind elvitelni is kell, ez pedig sok költséggel jár, és ezen költségek mellett meglehet — hogy kára is van a’ kincstárnak: és igy Nyílra megye tisztelt főispánjának előadását méltányosnak tartom. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Engedelmet kérek, hogy annyiszor felszólalok; de ezt a’ tárgy fontossága miatt szükségesnek tartom; és az előttem felszólalt b. Orczy Lörincz ur ö méltóságának azon felvilágosítással tartozom, hogy az urburának alapja mindig az érczásvány volt; és igy midőn a’ t. RR ezen javaslatot tették, a’ históriai hasistól nem távoztak el. — Az eddig történt egyezkedéseknek is alapja mindig csak a’ bányavámnak természetbeni kivétele volt; de attól — Isten mentsen meg — hogy az által, hogy a’ tized természetben kiadatik, a’ többi kilencz-tizedre nézve ö felsége és a’ bányamüvelök közt minden viszonynak vége legyen. Ila azt tudnám, hogy ez következik ezen törvényből: akkor inkább az egészet tűzre vetném: mert én ö felségét a’ bányászat természetes és leghathatósabb védőjének tartom. Egyébiránt azon biztosíték, mellyet ö nagyméltósága nyitrai főispán ur kíván, megvan a’ t. KK és RR szerkezete mellett is: mert könyvekből fog bebizonyiltatni a’ calculus, bogy mikép dolgozott a’ bányamüvelö? ’S igy továbbá is a’ KK és RR szerkezetét pártolom. Gr. Zichy Henrik:— Nem akarhatja a’törvényhozás, hogy azon költségek, mellyek elmulasztásból, vagy helytelen művelésből származtak, és mellyek következtében haszon nem mutatkozott a’ bányaművelésben, hogy azok is a’ kincstárnak számíttassanak be. Illy esetekre törvényes provisiót kellene tenni; és e’ tekintetben egy harmadiknak kellene megítélni azt: hogy valljon azon kiadások szükségesek vollak-e, vagy sem? B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Annak igazságát mindenki elismerte, hogy ott, hol haszon nincs, urbura ne legyen; különbség csak az, hogy a’ KK és RR mindennemű költségeket kívánnak beszámittatni, — ö nagyméltósága nyitrai főispán ur azonban csak az illető költségeket. Én — mint előbb is mondám — a' KK és RR szerkezete mellett vagyok, mert a’ hasznot csak úgy lehet kisütni, ha mindennemű költségek beszámíttatnak. Gyakorlatilag veszem a’ dolgot, — p. o. valamelly bányapolgár mérési tétetett; és miután az már megtörtént, tapasztalták, hogy a’ mérés hiányos, — ekkor újabb mérést kell eszközölni; a’ tulajdonos pedig azon hiányos kimérés költségeit is tartozik vinni. Továbbá megtörténhetik azon eset, hogy a’ bányabirlokos egy ujonan feltalált gépet megszerez, azon remény fejében, hogy azzal annál több sikerrel fogja a’ bányászatot folytathatni; azonban a gyakorlatban kisül, hogy azon gép nem jó, és annak kívánt sikere nincs. Ha már illyes költségek a' bányaművelőnek nem számíttattak be: a’ status érdeke ellen cselekszünk: mert az állal a’ bányaművelésre minden ipart el- Fö-Rendi Napló IV. köt. 82
