1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 151. ülés
342 CLI ülés Fő-RR. naplója Május 20-án 1844. Bányatörvény tizednél kisebb részekben megegyeznek a’ kincstárral, és a bányavám fejében, például a’ réztől többnyire i j.-det, a’ vastól V20-ad részt fizetnek, és igy mind a' két fél szabadon rendelkezhetik érezével és sem az egyik, sem a' másik nincs számtalan nehézségeknek kitéve. Mi pedig az arany és ezüst érczeket illeti: c’ részben egy kis könnyítést talán lehetne behozni, t. i. hogy a' szállítás a’ koholthoz ne számíttassák, ’s igy e’ részben a’ szállítás költsége a’ bányapolgárlól megnyeréssé!» : ezen egész bányavám valami módon készpénzzel megváltandó volna. — Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Ezen előadás leginkább jövendőre szól. Mi a’ dolognak törvényes oldalát illeti: Miksa törvényeiben világosan ki van téve, hogy a’ bányavám csupán érezböl természetben a’ bánya helyén szolgáltassák ki ’/„-ed részben; ha ezen hasistól eltávozunk , bizonyosan vége lesz a’ bányászatnak, — ezt előre jövendölöm. — A’ másik tekintet, melly itt fenforog, az, hogy semmi legkisebb szabállyal elhatározni nem lehel a’ dolgot, mert a’ mennyi a’ bánya, annyiféle a’ különböző körülmény, miszerint ha itt szabályt tennénk, egy részről a’ bányászatnak ártanánk, más részről a’ kincstárnak is. A’ dolog kedvezőbb állapotban van, ha a’ dolog alkura bocsállatik, mint ha itt szabály tétetik; drágábbak lesznek az erezek, a’ fa olcsóbb, és drága az ásvány; ’s igy arra kérem a’ Fö-RRet; hogy ezen hasistól, miszerint a’ bányavámot lizedrészben kiadni kell, elállani méltóztassanak („Helyes!“). A’ 13. §-ra észrevétel nem volt. A’ 14. §-ra nézve: < fí. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — A’ mint egy részről nem tagadhatom, hogy némi igazság fekszik azon kívánságban, miszerint a' zúz-, mos-, vagy iszapmiihek által tömitett érczköböl egyenlően a’ nyers érczkövel, mellyre még kevesebb munka és igy költség is fordiltatott-, ne vétessék, ’s igy erre nézve a' bányavám Ieszállittassék: úgy más részről annak egész egy harminczadrészre való leszállítása minden igazságos arányon túlmegy, és részemről el nem fogadható. — Kívánságom tehát oda megy, hogy a’ mélt. Fő-RR ezen tekintetben a' tiz és harmincz közt egy közép számot megállapítani méltóztassanak úgy, a’ mint ez p. o. a’ réznél most is divatban van, hogy bányavám fejében Yn rész lefizettetik. Egyébiránt ezen §-ra még egy más észrevételem van, t. i. hogy miután már megállapítlatott, hogy a’ bányavám csak természetben követellethetik, és midőn ez ellen felszólaltam, azon több rendű visszaélések- és csalárdságokról említést tevénk, mellyeknek a’ kir. kincstár ezen rendelkezés által kitéve leszen: igazságosnak vélném, hogy azokra nézve, a’ kik szántszándékos csalást elkövetnének, — szigorú büntetés szabassék, melly a’ kir. kincstárt a’ roszlelkiiség és abból következő megkárosítás ellen biztosítsa. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Az, mit ö n. méltósága utoljára előadott, az igazsággal tökéletesen megegyezik; de mi az elsőt illeti: megvallom, hogy közönségesen azt mondják Magyarországban, hogy a’ bányavárosokban készítik a’ sok pénzt, és hogy az olt lakó emberek gazdagok; de, mélt. Fe-RR! nem úgy van az! itt nem érczekröl, hanem csak meddő kövekről van szó, mellyek néha olly szegények, hogy az olvasztást sem érdemlik, — és mielőtt a’ bányamivelö az illy kövekből kiveheti az érczet, kénytelen költséges malmokat építtetni, mellyek 50— 60,000frba is kerülnek; és ekkor mit nyer? a’ viz 50, 60 percentnyit lemos, és elseper, és igy legfelebb 30 percentnyit tarthatván meg, az olvasztó hutába viszi, — és miután az ércziszapnak olvasztása sokkal nehezebb, neki az olvasztási költségeket azon arányban drágábban kell fizetni. Az 1828-iki országos választmány azon elvből indult ki, mellyel most a’ KK és RR előterjesztenek, t. i. a’ bányavámot felére leszállította; 's a’ mint bizonyosan tudom, — hogy ö felsége boldogult fejedelmünk az iránt tetszését nyilvánította. — És igy én is jelenleg a’ bányavámnak felére azaz halvanodrészre leendő leszállítását kívánom (Közhelyeslés). A’ 15 §-ra észrevétel nem volt. A’ 16 §-ra nézve: B. Mednyánsz-ky Alajos, nyitrai főispán: — Az elöbbeni §-ban kimondott elv ellen, hogy azon bányamüvelők, kiknek tiszta jövedelmük nincs, vagy kik épen kárral dolgoznának, a’ bányavámadástól mentessenek fel, nincsen ugyan észrevételem; de nem hagyhatom megjegyzés nélkül, a" mi ezen §-ban a’ módra nézve rendelletik, miképen bebizonyítandó az, hogy valamelly bányabirtokos kárral dolgozik; — mert hogyha ö mindennemű bányai költségeket beszámíthat, — tehát ollyanokat is, mellyek nem csak az éreznek természetbeni kiállítására szükségesek voltak, — ezen általános kifejezés mellett igen gyakran fog az az eset előfordulhatni, hogy a’ kir. kincstár bányavámol nélkülüzend. Ennélfogva én a’ „mindennemű“ kifejezést az „illető“ szóval felcseréltetni kívánom. B. Perényi Zsigmond, ngocsai főispán: — Mihelyt áll azon elv, hogy csak olly bányákon lehet a’ kir kincstárnak bányavámol követelni, melly haszonnal müveltetik: akkor állani kell annak is, hogy azt: valljon haszonnal, avvagy kárral müveltetik-e a’ bánya? csak akkor lehet világosan megtudni, ha minden költség beszámittatik; mert ha csak az érez ásványnak kiásására fordított költségek számíttatnak he, akkor bizonyosan az fog következni, hogy minden bánya urburát lesz köteles fizetni, mert az első költség az érez ásványok kiásására a’ legcsekélyebb; és igy ha csak azok számíttatnak he, — a’ lőczél elérve nem lesz; mert ha azon kifejezést „illető költségek“ lesz a’ törvényben — a’ kir. kincstár alkalmasint csak az érez kiásására fordított költségeket fogja beszámítani: és akkor megtörténhetik, hogy olly bánya is, melly kárral müveltetik, kénytelen lesz bányavámot fizetni. — Re az eddigi szokás is az volt, hogy mindennemű költségek beszámíttattak, és ha kisült, hogy haszonnal nem művelteiéit a’ bánya, urbura nem vétetett. Egyébiránt nem lehet attól tartani, hogy a’bányamivelök haszontalanul több ezrekre menő olvasztó épületeket állilandanak fel: sőt a’ tapasztalás ellenkezőt bizonyít, hogy igen rósz és ronda házak építtetnek, mellyek igen kevés költségbe kerülnek. Ennélfogva én a1 t. KK és RR