1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 124. ülés
PT 28 CXXIV ülés Fő-RR- naplója Márczius 18-án 1844. „ak? _ A’ befolyás, melly a’ választókra hathat, 3 féle lehet. Jöhet az : 1-ször a’ kormánytól; 2-szor egyes fo\rendX'."gz(á,vlöl. 3_szor egyes egyénektől. Először: a’ mi a’ kormány befolyását illeti: mindenekelőtt szükséges kijelentenem,’hogy én a°zok közé tartozom, kik a’ kormány befolyásának teljes kizáratását egy jó választási rendszer kellékei közé nem számítom, — már azért sem, mert a’ kormány minden befolyásnak kizárását lehetlennek tartom. Van egy neme a’ kormány befolyásának, mellyet én üdvösnek tartok. — Hajó, hogy vannak polgárok, kik a’ létező'állapotok javításáért lelkesülnek: jó ’s üdvös, hogy legyenek ollyanok is, kik a’ fenálló rendnek fen(artásaért ép olly lelkesedéssel fáradnak. Ezen befolyása a’ kormánynak mind a’ két választási rendszernél hasonló He van egymás neme a’ kormányi befolyásnak, ’s az nem erősebb-e a’ közvetett választásoknál? — Azon befolyás, mellynek alapja megvesztegetés — nem fog-e sokkal könnyebben gyakoroltatni egy pár száz képviselő, mint ép annyi ezer polgár felelt — fökép, miután az előzmények szerint azon nehány száz ugyan azon ezerből áll, mellyböl a’ polgárok. 3Iég nagyobb mértékben áll az, ha azon káros hatásra tekintünk, mellyet egyes osztályoknak túlnyomó befolyása a’ választásokra gyakorol. Bár mi optimisticus szemekkel tekintsük a’ küzdol<Tokat, nem fogja tagadni senki, hogy a’ képviselő testületekben a’ város polgárainak egyes osztályai egészen más irányban lesznek képviselve, mint azok a’ városban valósággal léteznek: mert hol az ipar túlnyomó, a’ képviselő testület kizárólag az ipariizökhöl fog választatni; és olly városokban, hol a’ földbirtok túlnyomó, kérdésenkiviil a’földbirtok fog képviseltetni, részszerint azért: mivel a’ képviselői hivatal bizonyos kötelességekkel jár, mellyeket csak vagyonosabbak vállalhatnak el, — részszerint: mert minden városban bizonyos érdekek túlnyomó többségben vannak, — ’s majdnem bizonyossággal mondhatjuk, hogy a’képviselő testületek többnyire kizárólag a’ polgárok egy vagy két osztályaiból állandanak; — már czélszerii-e, hogy azon jogok, mellyeket a’ városoknak a’közjó tekintetéből gyakorolniok kell, csak egyes osztályok által gyakoroltassanak? ’s hogy, ha már — mert a’ polgárok egész tömege az igazgatással meg nem bizathatik — az egész igazgatást e’ testületekre bízzuk, a’ polgárság egyéb osztályainak semmi befolyást ne engedjünk, ’s őket igy megfosszuk azon lehetőségtől, hogy törvényhozási befolyásuk állal azon bajokon, mellyek a’ képviselő testületeknél, mint minden emberi institutional, mutatkozni fognak, békés úton segítsenek? — A' mi végre azon befolyást illeti: mellyet egyesek a’ választásnál gyakorolnak, ki nem látja, hogy akár azt tekintsük, mellynek kútfeje a’ megvesztegetés — akár azt, melly bizonyos egyednek személyes tulajdonaiból veszi eredetét, az egyesnek befolyása a’ közvetett választásnál szükségkép nagyobb, részint: mert — a’ mint mondám — a’ képviselők ugyan azon osztályokból lévén, mint a’ polgárok, a' megvesztegetés a’ megvesztegetendök kisebb számával könnyebbé válik; részerint: mert egyes egyednek szükségkép nagyobb befolyással kell birni azon testületre, mellynek tagja, ’s melly — hogy úgy mondjam — túlnyomó hatalmát megszokta mind azon polgárokra, kiket ő maga személyesen épen nem, ’s kik öt csak híréből ismerik. Mindezekből világos, hogy a’ választáshoz szükséges képességre nézve, mi a’ választók személyes képességét illeti, semmi ok nincs, melly azt javaslaná, hogy a’ polgárok a’ választásra való egyenes befolyásuktól megúsztassanak, sőt hogy azon idegen befolyásokra nézve, mellyektöl a’ választókat meg kell örzenünk, az egyenes választás mind a’ kormány, mind egyes osztályok mind bizonyos egyediségek irányában még több biztosságot nyújt. Áttérek most a’ kérdés másik oldalához, azaz azokra, mik a’ választók nagy száma ellen a’ közveszély tekintetéből mondatlak. Nincs emberi institutio — fökép ollyan — mellynek alkalmazásában emberi szenvedélyek is be ne folynának, mellynek nem volnának rósz oldalai, — ’s igy nem az, hogy a’ választók nagy számával bizonyos veszélyek köttetnek öszve, hanem azt kellene megmutatni, hogy e’ veszélyek a’ közvetett választásoknál kisebbek; már pedig ez nem fog bebizonyittathatni. A’ választással öszvekötött veszélyek ollyanok, mellyek vagy a’ választás előtt, vagy alatt, vagy után mutatkoznak. Tagadni pedig nem lehet, hogy mind ezen veszélyek a’ közvetett választásnál — miként az javasoltatik — tetemesen nagyobbak. A’ választást megelőző bajokra nézve — minden választás bizonyos választási agitatio által elöztetik meg; ’s mennyivel fontosabb a’ hivatal, melly választás állal betöltendő, ’s mennyivel nagyobb az egyes választónak egyenes befolyása: annyival nagyobb leend ezen agitatio , ’s e’ tekintetben minden kérdésen kívül áll, hogy ha a’ követek választása a’ polgárok öszvegére bizatik, az agitatio többekre fog terjedni — a’ kérdés csak az marad: mikor veszélyesebb a’ választási agitatio — akkor-e, ha a’ polgárok, vagy ha a’ közigazgatással megbizott képviselő testület kebelében létezik? ’s a’ mélt. Fö-RR. megfogják engedni, hogy ez utolsó esetben! — Megengedem, hogy a’ választási izgalom a’ polgárok közt nagy leend; — ’s ha bár minden nemzeteknek példája, hol jelenleg majd nem kizárólag direct választások léteznek, mást mutat, ’s ha bár Anglia, ’s Francziaország ’s Némethon nagy része világos tanúságát adják, hogy a’ választási jogok direct gyakorlata a’ renddel megfér ’s nem valószínű, hogy az agitatio aMagyarországban nagyobb leend. mint e’ political tekintetben annyira kifejlett országokban: megengedem, hogy polgáraink egypár napot munka helyeit agitatiok közt töltendenek; de valljon ebből annyi kár fog-e támadni, mintha az izgalom magát az administratiót foglalja el? Magyarországban a’ választásokból származó agitatiok a’ megyékben legalább — mellyeken kívül szabad választást nem találunk — nagyok, hatásuk károsabb, de miért? nem de azért: mert a’ választási agitatiok a közigazgatás térére vitetnek át, — mert a’ választó testület ugyan az, melly a’ közigazgatással bízatott meg. ’S valljon azok, kik a' követválasztásnak a’ képviselő testületre való bízását indítványozzák, nem akarják, vagy nem fogják-e akaratlanul a’ közigazgatás és választás öszvekeverése által ugyan azon bajokat előidézni a’ városokban, mellyeket a’ megyékben olly szomorúan tapasztalunk? ’s mit, ha még mind ezen bajokat magunkra vállalva még azon, min segíteni akartunk, sem segítettünk, ha rendelkezésink által a’ polgárok political felizgatását nem kerültük el, sőt annak ép ez által még veszélyesebb irányt adtunk — ’s ez úgy van? A’ képviselők választása a’ polgárok által történik ; ha a’ képviselők csak közigazgatási tárgyakkal bízatnak meg, választásukban political szenvedélyek soha fő tekintetet játszani nem fognak, mert minden polgárnak egyaránt érdekében fekszik, hogy városa
