1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 139. ülés

216

CXXXIN ülés Fö-RR. naplója Aprilis 18-án 1844.

2 |U iIPIiel, a- tellennek fartőm azt, mit g.Apponyi kíván, hogy a’megyékkel az 1827-iki munkálat fogadtassák el, és ennek szántára RRnekr!.nbör-kégzillessék eI egy scaia; mert akkor annyi scala kellene , mennyi törvényhatóság ez intézkedést el fogja fogadni. ,ün-r7ntIPr lVvan is az 1827-iki országos javaslat nem rendszeres munka, hanem csak kijavítása a' létező börtönállapotnak ;

következőleg a’ megyei börtönök állapota egy compositum vala a’ jelen roszból. ’s annak az 1827-iki javaslat értelmébeni kijavításából, ’s c’ szerint az egyformaság az egyes törvényhatóságoknál el nem éretnék, következéskép a’ scaláknak is több nemére lenne szükség. Én tehát részemről most is oda nyilatkozom, hogy a’ magányrendszert elfogadván. azt egy kerületi börtönbe behozatni óhajtóm, ’s addig, mig a’ más kilencz is elkészülne, a’ megyéknek kötelességökitl tenném, vagy legalább tetszésökre bíznám, uj egyes kamarákból álló börtönöket épittetl, éini. — alkalmazván abban az ország által in thesi legalább már is elfogadott magány rendszert. ’S valljon nem sokkal hihetőbb-e, hogy erre a’ megyék hajlandóbbak lesznek, mint olly költséges javítások tételére, mellyeket az I827iki javaslat folytában kellene tenniük; mert hiszen amazoknak minden lehető esetben fogják hasznukat venni. Ugyan is ha sikerül a’ gr. Széchen Antal által most újabban javaslott mintabörlönben a’ magányrendszer, akkor készen lesznek a’ megyékben az alkalmas tömlöczök; ha pedig ez czélszrűnek nem fogna mutatkozni, akkor a’ hallgatót fognák behozni: ’s ez esetben szint úgy alkalmasok maradnának az érintett hatósági börtönök, mert hisz e" rendszer mellett is külön záratik el éjjelre mindenik fogoly; mig ellenben, ha idővel akár mellyike jő is létre e’ két rendszernek, az ollyan tömlöcznek nem vehetné senki hasznát, melly az 1827iki javaslat szerint sok helyen bizonyosan nagy költséggel javíttatnék most ki. Mind ezen okoknál fogva álljunk reá a' t. RR kívánságára, vagy &galáhl> közelítsünk akkint hozzájuk, hogy reménylhessük javaslatunknak azok által leendő e lfogadását; különben tartok tőle, hogy ez egész tárgyból nem lesz ez országyülésen semmi, — e' tárgyból, mellyel én részemről a' legsiirgetősebbek közé sorolok. Nem állítom én, hogy ez egész munkálat ’s ennek minden egyes részei tökéletes érettségre jutottak volna már; de hiszen, ha még ezúttal netalán a’ halálbüntetés megmaradna is, ha ez országgyűlés alatt az esküllszékek többséget nem nyernének is még, de mennyi más javítandó, tovább nem türhetendö oldalai vannak a’ büntető - rendszerünknek, ’s magáta’büntetötörvénykönyvnek hiányát is nem érzi-e naponkint az ország?! ’S bizonvha nem sietünk vele, codex nélkül megyünk szét,—nemcsak, de úgy ősziünk el innen, hogy a’legborzasztóbb visszaéléseknek sem fogunk gátot vethetni; ’s ki lesz ennek az oka? — Ime a' t. RR izenetökben reánk hárítják e' vád súlyát!; többen a’ m. Fö-RR közöl ezt a’ t. RRre vetették vissza; én pedig azt mondom, hogy most még kezünkben a’ dolog, ’s ha igazán akarjuk, csakhamar czélt érünk. — Én tehát részemről minden késedelem nélkül bemennék magának a’ codexnek átvizsgálásába, ’s nem látom át ? ezt mi akadályozhatná; hiszen ha másra nem. azon 500 emberre, kiket az úgynevezett mintabörtönbe fogunk bezárni, csak alkalmaztatható lesz az elöltünk lévő büntetötörvényköuyv; ’s ha netalán a’ büntetésöket a’ hatósági börtönökben kiállandó rabokra nem más büntetéseket akarnánk is szabni, ezeknek azokra leendő módosításuk olly nagy munkába nem kerülne, hogy e’ miatt az egész bünfetölörvénykönyv felvételét el kellene halasztanunk. Gondoljuk meg, hogy ha az ország minden provisio nélkül hagyja a’ megyéket, azok a’ javításra való mostani hajlamuknál fogva kétségtelenül maguk oktából fognak a’javításokhoz hozzá kezdeni, uj börtönöket állítani, ezekhez a’ büntetéseket alkalmazni, — ’s olly zavar, annyi egymástól eltérő különbféle szokás fog Iassankint létre jöni, ’s pedig a’mindinkább kifejlö humanitas alapján. hogy azokat a’ végrehajtó hatalom az eddigi szokás —és gyakorlatra támaszkodva megakadályozni képes nem leend. Ismétlem tehát: vagy fogadjuk el a’ t.RR izenetét, ’s bocsátkozzunk be a’ codex vizsgálatába most mindjárt, vagy tegyünk olly közelítő lépést, mellyre a’ t. RR reáállhassanak. E’ közelilés pedig állhatna abból, mikép mondanék ki 1-ször: hogy mi a’mintabörtönt csak olly értelemben vesszük, miszerint most kezdetben csak egyikél kívánjuk felépittetni a' t. RR állal javasolt 10 kerületi börtönöknek; — 2-or: a' megyékre biznók mostani börtöneinknek magánykamarákra leendő átváltoztatását, vagy illyen tömlöczöknek újbóli felépítését; 3-or: a’ scala kidolgozását ne igényiének más eszméből, mint abból, hogy mi történjék büntetési tekintetből azon intercalaris időben, mig az első kerületi tömlöcz fel leszen építve, ’s a’ megyei tömlöczök is a’ fenérintelt mód szerint újból alakitvák.

Gr. Széchen Antal: — Egy előttem felszólalt mélt. ur következetlenséggel vádolta a’ m. Fö-RRnek a’ börtönök javítását illető javaslatát, és azon megjegyzést telte, hogy egyáltalában azon logicát, melly a’ m. Fö-RR javaslatában fekszik, fel nem találhatja, mivel a’ m. urnák eszméje szerint, midőn a’ m. Fö-RR egy mintabörtönt, vagy pedig helyesebben mondva, minden kétségek elkerüléséért egy kisérleli börtönnek felállítását javasolták, akkor kétségen kiviil a’ logicának szoros szabálya szerint mind a’ két rendszerrel kellett volna a’ kísérletet megtenniük; továbbá midőn a’ m. Fö-RR elméletileg a' magányrendszernek helyességét elismerték, azt az egész országra kellett volna alkalmazniok, vagy ha azt szükségesnek nem tartották, a’ minlabörtön felállításától is elől laniok. Felfogásom szerint mindazállal a’ m. Fö-RR eljárása és javaslatuk azon logicus alappal bír, mellyet nem csak a’ törvényhozás pályáján, hanem a’ közönséges életben is számosán köveinek, és mellyet kétségen kivül a'

m. gróf úr is sokszor követelt és követni fog. Igen könnyű ugyan is valamelly dolognak nemleges elsőbbségéről meggyőződve lenni, — és pedig nem csak azon értelemben, mint azt Borsod megye tisztelt helyettese elöadá, — hanem meggyőződve lenni arról, hogy valamint egy bizonyos eszme, vagy egy bizonyos rendszer elméletileg jobb lehet más rendszernél, azaz — hogy tisztábban fejezzem ki magamat — hogy könnyebb meggyőződve lenni, miszerint bizonyos elvek, vagy rendszerek helyesek, a’ nélkül, hogy belőle azt kellene következtetni, hogy azon rendszer, mellyel leghelyesebbnek tekintünk, magának és minden kísérleteknek megfelel; — és azt tartom, a’ magános életben is sokszor valaminek nemleges elsőbbségéről meg vagyunk győződve, a’ nélkül, hogy az, mi másnál jobb, minden kísérleteknek megfeleljen; igy áll a’dolog a’magány- és dolgozó-rendszerrel. Azon mólt. urak, kik b. Eötvös József úrral a’ ballgató-rendszernek helyes kellékeiről vannak meggyőződve, és e’ tekintetben a’ hallgató-rendszert a’ magányrendszerrel egy vonalba helyezik, midőn mintabörtönről lévén szó, azt kíván-