1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 134. ülés
CXXXIY ülés Fö-RR. naplója Márczius 30-án 1844. 173 javilásl lenni nem lehet. Ö mltga gróf Eszterházy egyenesen kimondá: hogy a’ városoknak csak akkor akar or- S*. kir, vuroszággyülési szavazatot adni, ha a’ KK és RR szerkezete kevés módositással elfogadtatik. Gróf Pálífy József öíokrenJciésrmltga azon mondásába, hogy a’ conservativ rész a’ városoknak talán 47 szavazatot is akarna adni, bővebben nem ereszkedem; hanem csak azon nézetre, mellyböl a mltgos gróf kiindult — a’ 47 szavazatokra nézve — kívánok megjegyzést tenni. Ugyan is a' mltgos gróí azt hiszi, mikép a’ conservativ rész az 1608-ik t. ez. következtében akarna 47 szavazatot adni a’ városoknak, és ebben találó állításának básisát. Erre csak azt jegyzem meg a’ mltgos grófnak: hogy ezen históriai dictioja nem áll, mert akkor nem 47, hanem csak 26 szavazatot nyernének a’ városok, mert 1608-ban csak 26 kir. város volt. — 3Iltgos báró Eötvös József azt emlité beszéde végén, miszerint a" városokra nézve inkább moslani állásukat kívánja megtartani, mintsem hogy azon elvekre, mellyeket a’ mltgos Fö-RR többsége határozott reáállana, — és igy a’ mltgos báró a’ kir. városokat inkább a’ mostani nullificationalis állapotban akarja megtartani. Ezen szinte csodálkozom, mert arról nincs szó, hogy a’4-ik rendet illy nullificationális állapotban meghagyni lehessen, mert — ne mystificáljuk magunkat — nincs arról szó, hogy a’ városoknak szavazati jog adassék, hanem csak azon arányról, mellyben a’ városoknak szavazati jog adassék. — Báró 3Iesznil Victor a’ conservativ részről különbféléket mondott; azokra mélyen tisztelt ’s szeretett Elnökünk jól felelt, — de egyet még is érintés nélkül nem hagyhatok, kivált azon okból, mert minduntalan a’ naplóra való hivatkozást hallom, — ’s ámbár azt kevesen olvassák — még is nem akarom, hogy b. 3Iesznil ö mltga előadása felelet nélkül maradjon. Azt mondó ugyan is ö mltga: hogy a’ conservativ párt az austriai császárnak kezére akar dolgozni. Én mint a’ conservativ résznek tagja nyíltan kijelentem: hogy én austriai császárt nem ismerek, hanem magyar királyt, ’s kedves hazánk érdekét ’s javát; — e’ kettőt egymással szoros kapcsolatban látom, és e’ kellőnek javát és előmenetelét eszközölni tehetségem szerint mindig legszentebb kötelességemnek tartom (Tetszés a’ baloldalon). — Ezeket elöbocsálván, átmegyek a’ szőnyegen levő két indítványra. Az egyik báró Vay Lajos ö mltga által tétetett, miszerint a’ kir. városoknak a’ mltgos Fő-RR által megállapított belszerkezete szerint szavazat ne adassék, hanem a’ mostani siatus quo megmaradjon: ezen indítványt nem pártolhatom. A’ második indítvány tétetett gróf Apponyi György ő mltga által, mellynek részleteibe bocsátkozni egyátalában nem akarok, mert az inditványazó a’ dolgot bőven kimerité, hanem csak azon részére szólok indítványának, hol a’ mltgos úr kérdéskép a’ mltgos Fö-RR ebbe terjesztő: valljon a’ kulcsnak kidolgozására a’ fő tábla részéről küldessék-e ki választmány, vagy a’ KK és RR szólilassanak-e fel egy javaslat tételére: nézetem szerint a’ dolgot a’ KK és RR bölcs belátására bíznám, és ezen módositással ö nagysága indítványát elfogadom. Gr. Berényi János: — Ila mltgos gróf Apponyi György indítványa elfogadtatik, akkor 3Iagyarországban a’ kir. városok sorsa hasonló lesz azon deák közmondáshoz: „incidit in Scyillam, qui vult vitare Charybdim“; azért, mint minap a’ követválasztás alkalmával mondottam, és azt az egész polgárság által eszközöltetni pártoltam: úgy mainapon a’ KK és RR 387, 388 §§ait, mellyek a’ városok országgyűlési szavazatáról szólanak, egész kiterjedésben pártolom. Kiss Pál, magyar teugermelléki kormányzó: — Midőn azon egyes kellékekről tanácskozott ezen tábla, mellyeknek megszorításán némelly érdemes tagjai ezen táblának jelenleg aggódnak, részünkről kimerilöleg elő volt adva, miszerint mi javaslatunk által a' józan érdek és értelmesség szabadságát és annak gyakorlatát egyáltalában korlátozni nem akarjuk, és nem voltunk olly szerencsések azon alkalommal több tisztelt tagjait ezen mltgos főrendi táblának véleményünkről meggyőzni. Én jelenleg is méltánylom azon tisztelt uraknak aggodalmát, de úgy vélem, miután akkor, midőn ex professo azon tárgyak kellékei felett szülöttünk, nem győzhettük meg őket, midőn mainapon is szinte siker nélkül fogunk azon téren harczolni; és annál fogva én azon kérdést: miszerint valljon megszoritlatott-e az által a’ polgári szabadság gyakorlata vagy eszméje, vagy sem? tisztán és egyedül meddő kérdésnek tekintem, és ollyannak, mellynek vitatásától jobb volna elállni. Azonban — mint mondám — valamint tisztelem azon mltgos uraknak meggyőződését: úgy részemről erősen és tökéletesen hiszem, miszerint mi nem korlátoztuk az állal a‘ szabadságot, hanem azt inkább józan értelemben valóban megállapítottuk és örökidökre megállapítani akartuk. — 3Iég egy észrevételére kívánok felelni igen tiszt, mltgos báró Vay Lajos urnák, és azt jegyzem meg: miszerint az általam felhozott hasonlítás privát tartozásra és a’kir. díjra nézve koránsem épült a’ kényszerítés eszméjén, hanem azon, mit nyíltan mondók, hogy az állal én a’ szabadság gyakorlatát egyáltalában korlátozva lenni nem látom: mert valamint a’ privát adós a’ hitelezőtől szabadsága gyakorlatára nézve nem függ, úgy e’ tekintetben a’ kir. városok is — noha feltéve, hogy a’ kir. díjt tovább is fizetik — a’ kamarától egyáltalában nem függnek. 3Iéltóztassanak engem arról meggyőzni, hogy minő befolyást fog a’ kamara a’ polgári szabadság jogaira nézve, ha bár azon kir. dij fizettetnék továbbá is, gyakorolni? Én a’ korlátozásnak semmiben, és jelesen a’ polgári alkotmányos jogokra nézve, egyáltalában barátja nem vagyok, és kérdem most: mi szabadelmiibb azt mondani-e, tartozzanak a' kir. városok 6 porcenti kamat arányában megváltani a’ kir. dijt, vagy azt mondani: egyáltalában megválthatják azt? — mert lehelnek olly esetek, hogy némelly városokra nézve a’ kényszerítő kötelesség nehéz teherré fog válni. És ismét visszatérek azon hasonlításra, mellyel előbb hoztam fel, azt mondván, hogy az mondatnék: hogy minden adós tartozzék adósságát egy év alatt lefizetni, megvagyok győződve, hogy az felette nehéz majd csak nem teljesilhetlen feladat volna. Az, mit mltgos űr mondott, hogy a’dijt feljebb is emelheti a’ kincstár, azt jegyzem meg: miszerint azon törvények az elavultak sorába tartoznak. Én legalább, noha nekem is volt kis tapasztalásom és befolyásom, mert szerencsém volt szolgálni a’kamaránál és más helyeken, ’s tudom egy kissé, hogy kezeltetnek azon dolgok, de én nem vagyok képes egyetlen egy esetet előadni, mellyben a kamara azon kir. dijt felemelte volna. Egyébiránt azon kir. dij kevés és csekély tekintetet érdemel, hogy bizonyosan annak fizetése a városokra nézve eddig nyomasztó nem volt. És hogyha e’ részben a’ szabad egyezkedés fen- Fő-Rendi Napló IV. kői. 44
