1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 130. ülés
104 CXXX ülés Fö-RR. naplója Marciius 20-án 1S44. Sj kjr vár0_ buta pangásban tengődnék, és nem szolgálna sűrű ködén keresztül szellemi és anyagi tekintetben az európai tok rendelése. ér(ejmegs£g.nej{^ g-[ az egész világnak vezércsillagul. Gr Zichy OttoA’ statusban elrendezendő tömérdek dolgok és egyes tárgyak részletes elintézésének nehézsége és bonyolódottsága tette, hogy Franczia-, Angol-, Spanyol-, Portugal- és más országokban a’ specialis insfructiok megszűntek. Jlagyarországban is, mellynek a’ tömérdek teendője mialt pillanatai drágák, szükség a’ részletes instructiokat megszüntetni. Megengedem, hogy régibb időkben, akkori körülmények miatt, a’ partialis instructiok nélkülözhetlenek voltak; de azon kor, hála az égnek! megszűnt. — Azonban az egyes általános elvekre adandó instructiokat nem kívánom én megszüntetni, mert vannak egyes kérdések, mint p. o. a’ hadüzenés, mellyre az instructio lényegesen szükséges, maskint könnyen megtörténhetnék, hogy egyes ministerek ármányoskodása állal a’ nemzet oily háborúba keverednék, mellv épen a’ nemzet érdeke ellen volna. — Én megvallom, hogyha a’ követeket mások választják, és más zártkor utasítja, abban anomáliát találok; de arról is megvagyok győződve: hogy a’ politicai élet. melly a’status életének fűszere, a’részletes instructiok adásától föltételezve nincsen, ’s ugyanazért nem félek attól, mit gróf Desseöwífy Emil monda: hogy t. i. e’ szerint a’ municipium administratio testületté fajulna, mert a’politicai életre elég az, ha olly képviselő választalik, kiben a’nép tiszta bizodalma központosul, elég, ha a’ főbb alkotmányos elvek foglaltatnak instructióba, elég a’ követeknek politikai hitvallásuk, a’ szabad sajtónak őrködése, ’s a’ részletekbeni teendőt a’ bizodalmát bíró képviselőre nyugodt lélekkel bizhatjuk. B. Hédi Imre: — Miután már az utasításadás mellett és ellen annyi fontos és szép okok hozattak elő, hogy azokhoz valami újat mondani alig lehet, a' mélt. Főrendektől engedelmet kérek, ha véleményemet csak röviden fogom előadni. Ha eddig az országban nem léteznék már az utasításadásnak szokása, és ezen szokás gyakorlata nem volna főleg a’ városokban különböző, kivált az iránt, hogy ki által adassék az utasítás, t. i. a’ tanács vagy a’ választott polgárok által-e? és ha magok a’ városok nem kényszerítenek úgyszólván a’ törvényhozó testet, hogy ezen kétséges kérdés szükségkép eldöntessék: talán könnyebben lehetne e’ kérdésnek e' helyeni általános kimaradására állani; de miután e’ kérdés a’ városokban nagy súrlódásoknak és bajoknak már most is nyújt alkalmat, úgy hiszem, hogy ezt itt egészen elmellözni nem lehet. Az utasítások adása alkotmányos életünkkel úgy ősz ve van kötve, hogyha itt legkisebb változást akarnánk tenni, és az utasítást eltörülni, sokat igen sokat kellene egyszersmind alkotmányos életünkből eltörülni, a’ mit talán szívesen nem tennénk. Én ezen kérdést olly fontosnak tartom, hogy azt itt mellékesen és hirtelen eltörülni nem lehet, hanem ez oda tartozik, a’ hol annak idejében az országgyűlés elrendezéséről szó leend. Én tehát gróf DeseöwíTy Emil előadásához járulok; ha pedig ettől is elültetném, akkor csanádi megyés püspök ö n. inltgának javaslatát, mint véleményemhez legközelebb állót, elfogadom. B. Amhrózy Lajos: — Noha szükségtelennek tartom a’ felszólalást, miután jóformán kitetszik a’ többségnek véleménye, kénytelennek érzem magamat még is felszólalni: mert vannak olly meggyőződések, a' mellyeket elhallgatni politicai bűnnek tartom. Igen sok szépet hallottam felhozatni az utasítások ellen, — igen szépeket az utasítások mellett. Az utasítások káros hatása kinövésnek neveztetett egy részről, az utasítások árnyék oldala rendszeresnek, normálisnak, az utasítások természetében gyökerezettnek mondatott más részről, ’s itt mindenek előtt ki kell mondanom azon meggyőződésemet: hogy noha a' kinövéseknek e’ tárgyban is kész vagyok sokat tulajdonítani, ha azonban az országgyűlési utasítások jelenleg károsabb hatással bírnak mint valaha bírtak a’ törvényhozásra, azt leginkább azon különbségnek tulajdonítom, melly az országgyűlésnek feladatára nézve a’jelen ’s hajdani országgyűlések közölt uralkodott. Alikor századok elfolyta alatt az országgyűlésének egyedüli feladata a’ honvédelme volt, ’s a’ tanácskozás leginkább azon ajánlatok körül forgott, mellyeket a’ fenyegető veszedelem és közszükség igénylett: akkor igen a’ maga helyén volt, ha a’ vármegyék követeiket minden porta után felajánlott pénzmennyiség iránt,és a’haza védelmére adandó katona száma iránt határozó utasítással ellátni kívánták, mert az egész országgyűlésnek egyéb feladata nem volt, mint az: a’ haza védelmére kivántató forintok és katonák iránt egymás közt alkudozni. Az átalakulás jelen korszakának más a’ feladata; legnevezetesebb törvényeink czélszerü módosításáról, mellyekben egykoron politicai szabadságunk nem csekély kincsét és paizsát tiszteltük, van itt szó; s azt hiszi valaki, hogy a’reform nehéz? ’se’ magasztos pályán mindaddig, mig az egyes követek szabadakarata az egyéni meggyőződésen felül a’küldök rendelete által lebilincseltelik, addig, mig a’követ nem egyéb, mint egy testület akaratának eszköze és tolmácsa, addig, mig a’ követ úgyszólván az abnegatio és hitszegés határai közt működik, mig egy szóval: utasításokkal láttatik el, nevezetes előmenetelt várhatunk? Én részemről az ellenkezőről vagyok meggyőződve, ’s azt hiszem, hogy a’ követ, hogy feladatának megfeleljen, elkerülhetetlenül, szükséges: hogy ne tartozzék más vagy épen más tömeg, hanem egyedül önmeggyözödésének hódolni. De egészen czél és természetelleni is, ha a’ magyar nemesség műveltségének fokozatát, minden egyes vidék provincialis érdekeit és ahhoz való ragaszkodást tekintjük, a’ követeknek kötelező utasításokkal való ellátása: mert az az egy bizonyos, hogy ha a’ valódi felvilágosodás, műveltség ’s józan haladás és a’ centralisationak azon eszméje még az ország eo7ségére, erejére’s teljes virágzására nézve okvetetlenül kivánlatnék, Magyarországban nem az országgyűlésétől, mint az intelligentia gyülpontjától, indul ki ’s hat a’ megyékre, hanem ha megfordítva a’ megyéknek elhatározókig kell hatniok az országgyűlésére: részemről azt a’ haladást és azt a’ reformot, a’ melly a’ megyei kortesektől indul ki, megköszönöm. Én szabad és független követeket kívánok egy ál táljában, és ennélfogva a' követi elhatározó utasításokat a’ város* követeknél megszüntetni kívánom. Gr. Zichy Domokos, veszprémi püspök: — Én az utasitásadhatási jogot, hazánknak mostani átalakulási stádiumát tekintve, tetemes jótéteménynek tartom, leginkább azon oknál fogva, mellyet a’ m. liptói főispán úr előhozni méltózlatott, ki maga is megvallotta: hogy mig a’ követek utasításokkal lesznek ellátva, számtalan a’ privi— legiált osztályt érdeklő kérdések létrejöni nem fognak, mert ezek a’ küldök többsége állal nem párloltatnak. —
