1843-1844 Főrendi Napló 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 77. ülés
a nak elő a’ lek. KK.!! — Én már egyszer kinyilatkoztattam, mikint azon elvet, hogy a’ mire már egyszer a’ nem et Kerületinapid kimondottuk, örök időkig mindenkor csak nemmel feleljünk, alkotmányos helyzetünkkel egybeférhetönek nem kinyi°"a,,<s# látom: mert ez nem azon út, melly közelítésre és igy eredményre vezethet, — és nem azon ut, melly különösen arisfocratiánknak érdekével megegyezik: mert kimondá egykor gr. Széchen, hogy bizodalom és szeretet nélkül hatalmat bitorolni igen, de állandóul fentartani nem lehet. — Ha azon elv, mi itt némellyek által felállitlatott, más tárgyakra sem alkalmazható, annyival kevesbbé alkalmazható az a’jelen tárgyra most, midőn a’ tek. KK. és RR. olly dolgot közlenek velünk, melly kizárólag csak őket illeti, és körükhöz tartozik, ’s felszólítanak: hogy jogaik fentartására nekik segédkezeket nyújtsunk, ’s a’ tek. KK. és RR. azon elvek pártolására szúlítnak föl, mcllyeket mi is már elismertünk a’ nyilvánosság nevében, melly mellett mi is küzdliink, — és olly jog védésére, mellyet mi is tulajdonitoltunk magunknak, mikor főrendi naplót állítottunk — és igy a’ tek. KK.ésRRet eltaszitanók magunktól, ha tőlük részvétünket és pártolásunkat megvonnék!! Ez — ismétlem — alkotmányos állásunkkal összve nem fér, ’s ha az örökös velőt illy kiterjedésben’s értelemben akarják ’s fogják gyakorolni a’ mélt. Fö-RR. bizony meglehet, hogy megfogja azt sínleni és siratni egykor a’ nemzet is, de a’ nemzet aristocratiája bizonyosan. Gr. Cziráky János: — Orökségkép a" múlt hongyülésekből szállott reánk a’ kér. napló kinyomatásának akadályoztatása tárgyában a’ KK. és RR. által támasztott sérelem kérdése, kevés változtatásokkal ugyan azon gyám okokkal istápolytatva, mellyekre a* nmélt. Fö-RR. már előbbi országgyűlési viszonizeneteikben megfeleltek; ugyanazon szempontoknak, nem ugyan azért, mint az előttem szólott gróf mondá, mivel már több Ízben a’ nagymélt. főtábla igy határozott, de mivel a’ körülmények megnem változtattak, jelenleg is hódolok, és részint a’ sajtó, de főleg az országgyűlés elrendezésének fontos és szövevényes tárgyakkal rokon kapcsolatban lenni vélem e’ kérdést olly annyira, hogy annak részletes tárgyalását azoklul elvonva, czélirányosnak nem látom. Míg a’ mostani alkotmányos gyakorlat által kifejtett országgyűlési rendszer létezik, mellyen sem tágítani, sem szorítani törvény utján kívül mint alkotmányos honpolgár nem kívánhatom, a’ kér. tanácskozásokat csak barátságos elöértekezéseknek, és elökésziilö gyülekezeteknek tekinthetem, ’s ösvénytlöröknek az egyedül diplomalicus tekintettel biró országos ülésre nézve; már pedig az illy elökésziilö baráti tanácskozásoknak benfermészeténél fogva nemmindenott történt kijelentés egyszersmind a’ nagy közönség színe ebbe való, minthogy nem mindig történhetik awal az ildommal és óvatossággal, mellyet a’ diplomaticai haló erővel feljogosított végeredményt előidéző tanácskozásoknak mind méltósága, mind országos hatásuk okvetlenül megkíván. Ezen kér. tanácskozásoknak az országgyűlésnek elrendezése előtt és azon kívül nagyobb nyomatékosságot tulajdonítani avval, hogy rendszeresen folytatandó naplójuk párhuzamba hozattassék az országgyűlési naplóval, a’mi csökkentené még inkább az országos üléseknek hatását, és azokat csupán a’ kér. naplónak hitelesítésére szolgáló gyülekezetekké átvarázsolná a’ törvényes elnökség befolyásának tetemes meggyengültével, mire már az első lépés megtörtént, midőn szinte törvényes intézkedés nélkül a’ prolonotariusoknak kezéből az irótoll kivétetett, mit tovább mennyire terjeszteni legyen kívánatos? kiki saját vágyai szerint eldöntheti, én részemről azt tartom, hogy ezen kér. naplónak kinyomatását tárgyazó intézkedésekből nem nagy áldás a’ közjóra, jótékony hatás a' közönségre fog háramlani: mert a’ mi a’ nagy közönség elibe való, azt kivonatban úgy is a’ hírlapok a’ legérdekesebbeket kiszemelve közük; az egyes kerülelileg megvitatott tárgyak pedig részint anyagi, részint szellemi tartalmúak lévén, mind kettőre nézve kielégítők a’ részletes kivonatok, mert egész terjedelemben az anyagiak közöltetve untatok, és azért feleslegesek, a’ szellemiek szenvedélyeket felingerlök, és azért különösen e’ korszakban, hol inkább a’ felhevítelt kedélyeknek lecsillapítása volna feladatunk, kevés hasznot hajtők; de továbbá külön sérelemnek helye csak akkor lehetne, ha a’ fenálló sajtó rendszabályok a’ kér. naplóra nézve nem volnának ugyan azok, mellyek az egész sajtóra és irodalomra terjeszkednek, ’s ez nem lévén igy, ugyan azonos ezen panasz a’ sajtó iránti kívánattal, mellyre tekintöleg már számtalanszor felhívták a’ mélt. Fö-RR. a’ tek. KK. és RRet egy törvényjavaslatnak előadására, és igy magoknál a’ KK. és RRnél állván az orvoslási szer, csak tőlük függ annak alkalmazása, és egy ollyatén javaslat készültével egyetemben a’ kerületi napló iránt is rendelkezni, melly okoknál fogva is gr. Széchen Antal urnák előterjesztését egész terjedelemben pártolom. B. Eötvös József: — A’ méltóságos főrendi táblának azon tagjai, kik a’ tek. KK és RR. izenete ellen eddig felszólaltak, leginkább két nézőpontból indulnak ki. A’ méltóságos táblának egyik általam igen tisztelt tagja felállítván azt, hogy a’ tek. KK és RR. a’ sérelmi téren állanak, azon törekedett, hogy megmutassa, miképen az egész tárgyra nézve sérelem nem létezik. A’ táblának másik tagja, kit szintén tisztelek, azon fáradott, hogy megmutassa, miképen ha sérelem léteznék is, talán a’ t. KK és RR. kívánatét pártolni még sem akarja, mert azt az országgyűlésnek mostani coordinatiojánál fogva czélszeriinek nem tartja. Én a’ két tér között megvallom jobbnak tartom azt, mellyet Széchen Antal választott a’ tek. KK és RR. izenete ellen, miután megvallom , hogy a’ barsi mit. föispáni helyettes urnák okai reám nézve is bizony csak ugyanazon hatást tették, mint gróf Teleky Lászlóra, t. i. hogy engem elöbbeni nézeteimben inkább megerősítettek, mint inegtánloritoltak. Méltóságos gróf Széchen úr azt mondja: hogyha ezen tárgy körül sérelem létezhetnék, az csak két okon alapulhatna; vagy először azon: hogy a’ sajtószabadságnak megakadályozlatása Magyarországban sérelmes, — vagy másodszor azon: mert sérelem a’ törvényhozótestnek egyik felét munkálatai közlésében megakadályoztatni. En a’ sajtószabadságnak tárgyalásába mélyebben beereszkedni nem akarok, de megfogják mégis a’ mit. Fö-RR. engedni, hogy azon okoskodásra, mellyet a’ méltóságos úr annak megmutatására felhozott, hogy a’ sajtószabadságnak akadályoztatása nem sérelem, röviden felelek. A' méltóságos úr t.i. egy egész theoriát állított fel, ezt mondván: hogy a’ sajtót minden korlátok nélkül hagyni nem lehel, hanem hogy vagy praeventiv, vagy repressiv eszközökre van minden sajtónak szüksége, ’s azért minden országban is vagy praeventiv, vagy repressiv eszközök alkalmaztatnak; — ennyiben a‘ méltóságos urnák tökéletesen igaza Fő-Rendi Napló III. köt. ‘ 2 LXXVII. ülés Fő-RR. naplója. November 23-án 1843.
