1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 47. ülés
XL VII. ORSZÁGOS ÜLÉS A' MÉLTÓSÁGOS KŐ-RENDEKNÉL September 18-án 1843. reggeli 10 órakor. T árgy: Izenete és törvényjavaslata a’ KK. és RRnek a’ görög n e. vallásnak ügyében. Jládor ő cs. kir. fensége: — Az utolsó ülésben megkezdődött a’ tanácskozás a’ tek. KK. és RR. által hoz-Vallási doij.azánk küldött második törvényjavaslatára nézve a’ görög n. e. vallásnak tárgyában, mellyben a’ KK. és RR. előad- nA^yLui'tekják: hogy küldessék ki egy országos választmány, melly minden a’ görög n. e. ügyeihez tartozó vallási tárgyakat tárgyalás alá vevén, a’jövő országgyűlésnek jelentést tegyen. Midőn ezen tárgyalás megkezdődött, a’kariovi-juiianum’ .■»czi érsek és metropolita azon előterjesztést tette : miszerint a’ KK. és RR. szólittassanak fel, hogy ö Felsége alázattal kéressék meg, mikép ezen tárgyak elintézhetése végett nemzeti gyülekezetnek (congressusnak) összehívását megrendelni méltóztassék. Előadta egyszersmind a’ mlgos érsek úr: hogy a’KK. és RRnek a’ görög n. e. tárgyában előadott többi kivánatai ott discussio alá vétetvén , ö felsége elejébe terjesztessenek. — Tessék erre nézve szólani. Rudics József, bácsmeyyei főispán: — A’ karloviczi érsek és metropolita ö mlga, midőn a’ KK. és RR. által küldött izenetet a’ görög nem egyesült vallásbeliek ügyére nézve tárgyalás alá vette, — felfogásom ha nem csal, — három részre osztályozd nézetét; először: kiemelvén historicus érdemeit görög n. e. vallásbeli hontársainknak, ’s a’fölötti sajnálkozását nyilvánitá : hogy nem tekintöleg a’ fenálló törvényekre, nem tekintöleg az érdemre, felsőbb polgári hivatalokban görög n. e. vallásu egyedeket látni nem lehet, noha, mit elismerni kell, a’katonai osztályban azok számosán léteznek. Második kivánata az volt: hogy nem országos választmány, hanem szokáskint, mint eddig is, ön maguk úgy nevezett nemzeti gyülekezeteikben dolgaik fölött intézkedjenek. A' harmadik vala: az eddig szokásban volt Julianum calendariumnak megtartása. Mi az elsőt illeti: tagadni nem lehet, hogy a’görög nem egyesült vallásu hontársainknak e’ hazára nézve jeles érdemeik vannak; mert midőn épen szeretett honunk a’ török iga alatt nyögött: ők voltak azok, kik segédkezet nyújtván magyar honosaiknak, honunk áldott rónáit a’ török igától meg szabadítani segíték, ’s nem is hivattak ki azért, hogy már a’ reájok készen váró rónákat miveljék: hanem hogy azokat a’ törököktül megszabadítani segítsék, — és megszabadítván, azokon megtelepedve, lakjanak azon földeken, mellyeket ők ’s őseik vérükkel festének. Ugyan azon megyében, mellyel felséges fejedelmemnek kegyességéből kormányozni szerencsém van, létéz épen azon hely, hol bajnoki, vitézségüknek kitűnő jeleit adák, ti. Zenta; környezik azt most is az olt bajnokul elhunyt görög n. egyesülteknek is utódjai; kik azért is tisztelik ’s híven őrzik azon földet, mert őseik hamvait fedi! — Őszintén megvallom, hogy óhajtanám én is, és osztanám érsek ö mlgának véleményét, hogy bár léteznének azon valóban számos családok tagjaiból felsőbb polgári hivatalokban is; egyébiránt noha forrón óhajtanám azt, még is e’ helyen ö mlgának véleményét nem osztom, és nem pártolom: mert az sem a’ vallási tárgyhoz nem való, sem e’ helyen felterjesztendő; ’s épen azért nem pártolom: mivel kívánom, hogy eredménye legyen; ha pedig beszövetnék talán most, kívánatos eredménye nem lenne: mert tudják a’mlgos Fö-RR., hogy épen azon tárgyak, mellyek most vitatkozás alatt vannak, azok: mellyekre nézve az utóbbi országgyűlésen is e’ két tábla közt az egyesség meg nem történhetett; adná Isten! hogy megtörténjék!; de mint eddig a’ körülmények tanúsítják, a’ könnyű megegyezhetésre reményem nincs’s nem akarnám ezen tárgyat, melly különben nem ide való, ezúttal felterjeszteni, mert a’ fölterjesztést ez alkalommal kívánni épen annyit tenne , mint a’ liamari fölterjesztést nem óhajtani. Második kivánata ö mlgának a’ karloviczi metropolilának az volt: miszerint nem országos választmány állal, minta KK. és RR. javasolják, hanem hogy az eddigi fenálló törvényes szokáskint az úgynevezett nemzeti congressus intézkedjék ügyeik felelt; ebben ö mlgának véleményét melegen pártolom: mert ön vallásuk ’s nevelésük ügjeikbeni Fő-Rendi Napló II. köt. 1
