1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 56. ülés
LVI. illés Fő-RR. naplója. October 7-én 1843. 155 jen, kevés reménységem van, és igy azon esetre, ha csak ugyan valósulna, — miután a’ horvátországi bán ’s Magyarnyelv Almássy Móricz kincstári alelnük ő excjok nagyon különböző vélekedéseik versenyt futva csak nem egyenlő gzavazallal pártoltatnak. 's mint mondám, ha a’ KK. és RR. izenete többséget nem nyerne: mint közelebb álló ne,e 1<K"ekgróf Almássy Móricz kincstári alelnök űr javaslatához kívánom szávazatomat számíttatni, és azon esetre óhajtóm: hogy a" 6-ik §-nak kihagyatni javait utolsó szavait meghagyni méltóztassanak annyival inkább, mivel azoknak foglalatja itt keletkezett; és ha most általunk kihagyatni kivántatnék, méltán következetlenség vádjára fog alkalom adatni. Gr. Telehy László: — Hosszas czáfolgatásokha nem kívánok ereszkedni, csak annyiban szólalok fel, a’ mennyiben a’ feleletre felhivatva érzem magamat. A’ gr. Barkőczy János ő inlga által beszédemre adott feleletre nézve csak azt jelentem ki: hogy azt, mit ö mlga az absoluta és relativa többségről a’ tek. KK. és RRrc alkalmazólag mondott, még most sem értem jobban, mint az előtt. Mert hiszen relativa többségről csak akkor lehet szó, midőn a’ vélemények 3 vagy 4 részre oszlanak, és nem vétetik tekintetbe, hogy az egyik vagy másik vélemény mellett adott szavazatok száma felülmúlja c a’szavazók összes számának felét legalább eggyel, — hanem csak az: hogy a' 3 vagy 4 vélemény közt mellyik mellett van aránylag legtöbb volum? — Már pedig bizonyos, hogy a’RRnél minden kérdés mindig csak absolut többséggel dőlt cl soha aránylagossal nem. — Egyébirántőmlga abban látszik keresni állításainak legfőbb erejét, hogy ö nem úgy van itt e’táblánál mint aristocrata, hanem csak úgy, mint c’ honnak polgárja. Erre az a’ feleletem: hogy a’ mélt. úr nem úgy, mint a’ haza polgárja kapja a’ regalist, hanem úgy, mint mágnás; ’s ha azt valóban úgy kapta volna mint polgár: akkor a’haza minden többi polgárai igen nagy sérelmüket láthatnák abban, hogy ők is regalist nem kaptak. Magára a’szőnyegen levő tárgyra nézve még egy nyilatkozatom van teendő. — Miután ill nem annyira vélekedések, mint inkább szavak körül forog minden különbség, és miután már az elvekre nézve a’m.Fő-RR.a’tek.KK. és RRkel nagyobbára megegyeztek: reménylettem, hogy a' m. Fő-RR. már most a’ nemzetiség szent ügye előmozdítása vágyától ösztönözve, lefognak mondani azon kiszerű módosításaikról, mellvek állal még a’jelen törvényjavaslat fölterjesztése hátráltathatnék; és minthogy ezt reménylettem, azt mondtam: hogy a’ tek. KK. és RRnek illető aggodalmait nem osztom ugyan, ’s magamévá nem teszem, de menthetőknek’s igen természeteseknek találom. Már most azonban, midőn már tisztán áll előttem azon bizonyosság. hogy a" nemzet ezen szentiigyének ö Felsége elibe leendő fölterjesztése még a' dolgok mostani stádiumában is állhatatosan gáloltalik, már most azt mondom: hogy a’lek. KK. és RRnek minden aggodalmait és minden azoknak kijelentésére használt kifejezéseiket pártolom és magamévá teszem. Igen, én aggodalomra okot látok 1-ször: mert e‘ hon polgárja azért, mert azon érintkezési pontot, mell vet a’ nemzet és a’ nemzet aristocratiája közölt a' nemzetiségben keresek, nem találom fel, és előrelátom, hogy olly nemzetnek, mellynek aristocratiaja illy érintkezésben nincsen: sokkal szomorúbb, kéfesbb jövendője van, mint más nemzetnek, ’s legalább egy boldogabb jövő kivívása itt nagyobb, fárasztóbb küzdéssel jár, mint akár hol másutt; — aggodalomra, szomoritó aggodalomra való okot látok másodszor mint ezen aristocratiának egyik tagja, ki az aristocratiai elemet az alkolványban nélkülözhetetlennek találom, ’s aggódom pedig azért: mert átlátom, hogy egy olly aristocratiának, mellynek érintkezési pontja a’ hazával még a‘ nemzetiségre nézve sincsen — bizonyára nincs jövendője!! Gr. Zichy Pál: — A’ nyelv, a' nemzetiségnek alapja és conditio sine qua non gyanánt tekintendő; a' nemzetiségnek minden országban a‘ legnagyobb ereje van, és igy azon nemzet, mellynek nemzetisége nincsen, gyenge erőtlen és idővel vagy anarchia vagy despotismus alá esik. A’tek KK. és RR. ezen elvből indultak ki, és igy azt vélem: hogy a’ m. Fő-RRnek és kormánynak is szent kötelességen’ nemzetiséget kiterjeszteni, és fentartani annyira, mennyire csak lehet, azért pártolom a‘ tek. KK. és RR. izenetét. Gr. Almássy Móricz: — Igen sajnállanám, ha a’n. ndguFö-RR. szerénytelenségnek tartanák, hogy én e’tárgyban már harmadszor szólok; mire nézve azt mondhatom hogy én igen megelégszem vele, ha egy tárgyhoz egyszer szólok, de most azt nem tehetem, mert szíveskedett gr. Pálffy József ö mlga azon szavaimra hivatkozni, miszerint reményiem, hogy elfogulatlan olvasók elölt azon hírlapi közlemény, melly szokatlan terjedelmességgel, és nagy hűséggel szól egyik a’ jelen tárgyban történt kerületi tanácskozásról, a m. Fö-RRre homályt árasztani nem fog; mire nézve a’ mlgos gróf úr azt jegyzé meg: hogy ö és sokan igen elfogulatlanul olvasók azon hírlapi czikket, és ha jól felfogtam, igen szembetűnőnek tartja, hogy a’mlgos Fő-RR. erre elöbbeni módosításaiktól most elállónak, midőn azt annakelölle minden ellenokoknak felhozatala mellett is tenni nem akarók; mire azt jegyzem meg: hogy én a’ mainapon tett indítványomat, mellyhez e' förendü táblának számosabb felszólamlotl tagjai csatlakoztak , tehetségeimhez képest okokkal támogatni igyekeztem; és ha a’ mlsgos Fő-RRnek többsége indítványomat elfogadja, minden szerénység mellett is azt vélem: hogy a' mlgos Fő-RR. ezen okoktul indíttatván, és a’ mennyiben meggyőződésünknek megfelel, a’tek. KK. és Rlthez közelileni kívánván, állanak el indítványozott módosításaiktól; de épen nem azért: mintha a' felhívott hírlapi közlemény annyi hatással volt volna reájok, hogy a' kerületi tanácskozásoktól ’s azokat közlő hirlapoktul elrémültek volna a’ mlgos Fő-RR. Egyébiránt ezen főrendi táblának tisztelt tagja gróf Teleky László úr gr. Barkóczy János ö mlga azon megjegyzésére: hogy ö nem mint aristocrata, de mint hon polgára szól, ha jól értettem, azt szíveskedett megjegyezni: hogy ö mlga mint aristocrata vagyis mint mágnás és nem mint polgár kapta a’regalist, mert különben minden töbhi hon polgárokra nézve az, hogy regalisokat nem kaptak, sérelmes volna. El nem mellőzhetem erre egy pár szóval érinteni, mi szerint abban, hogy gróf Barkóczy János úr az országgyűlésre való meghívó levelet,mint mágnás kapta, gr.Teleky László ö mlgával kezetfogok : mert ezen főrendi táblánál csak azoknak van helyük, és szavazatuk, kik vagy de officio, vagy de nomine mágnások; de a’ mágnás egyszersmind hon polgár is, és a’ midőn gr. Barkóczy János ö mlga azt nyilatkoztatta ki, hogy ö itt nem mint aristocrats, 39 *
