1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 13. ülés
XIII. ülés Fő-RR. naplója. Junius 28-án 1843. 45) praeficiant, qui videlicet, tam coram sacra regia majestate, rege videlicet Hungáriáé, domino scilicet ipsorum natu-Turmezei nerali et clementissimo, quam etiam dnis banis, nec non etiam aliis dnis et judicibus ordinariis, tam huius regni Sla-niesség ,rántvoniae quam etiam Hungáriáé et alias ubilibet, ubi necesse fuerit, universa negotia eorum in expensis tantum communibus supportare, peragere et perficere debebit.“ Itt az eredete a’ turmezei grófságnak; azonban hogy ugyan ezen gróf által nem csak személye, hanem a’nemesség is képviseltetik, megtalálom egy oklevélben melly III. Károly által kiadatott akkor, midőn e’ turmezei grófság megkapta törvényes pecsétjét, mellynek körülírása ez: „Sigillum communitatis nobilis campi Turopolya.“ Ezen oklevélben a’ többi közt ezt olvasom: „ad publicas dicti regni nostri congregationes, prout et generales regni nostri hungariae dietas per speciales regales vocari solita, nullo hactenus peculiari sigillo provisa exstiterit.“ Ezen oklevél tanúsítja, bogy nemcsak a’ gróf,hanem a’ nemesség is meghivatik az országgyűlésre, következéskép hogy a’ gróf nem csak személyét, hanem a'nemességet is képviseli. De hogy ezen nemesség soha nem járult egyenkint Horvátország gyűléseire ismét oklevél állal tudom bebizonyítani. Midőn dicsőségesen életben lévő Carolina királyné Pozsonyban megkoronáztatok Ferencz cszászár Horvátországban, azt meg előzőleg, közgyűlést tartatni rendelt, mellynek jegyzőkönyve hiteles kivonatának előadásából látható ez: „Isthaec universitas dno comiti terrestri Josepbo Gerdenich, exparte universitatis huius tam ad regni congregationem, quam commitia regni aclivisato et deputato.“ így mind ezen oklevélbűi, mellyeket nem teremtettem, hanem épen a’ lurmezei gróf által az 1826—ik országyülésre felbozottakbul kiviláglik: hogy a' turmezei grófság nem személyhez hanem hivatalhoz van kötve, emlékezetembe hozván e‘ részben ezen franczia mondást; Le roi est mórt, vive le roi! ha múlik egyik kapitány, létezik más helyette. Ismétlem, hogy a’mélt. Fő-RR. díszes sorában levők közül azok, kik az ellenvéleményben vannak, ezen oklevelek ellenében ha meg fogják mutatni, hogy a’ turmezei nemesek egyenkint járultak az országgyűlésre, a' KK. és RR. javaslatát melegen pártolni fogom ; azonban az ellenkező esetben a" turopolyai panasz felterjesztését helyesnek nem találom. Nádor ő cs. kir. fensége: — Ha a' mélt. Fő-RR. olly bosszúra terjesztik kijelentéseiket, az ülésnek vége nem lesz; vagy voksoljanak tehát röviden, vagy kénytelen leszek az ülés bevégzését másnapra halasztani. Gr. Szapáry Antal: — G. Teleky László ö méltóságával egyet tartok, ki bebizonyitá azt, hogy részrehajlatlanság nélkül az anathemát kimondani nem lehet — nem szabad, mivel mind a’ turopolyai gróf előadásából, mind az itt hallott beszédekből az tűnik ki, hogy igazságtalanság történt, minek elhárítására leghelyesebb módnak találom, ha ezen tárgy az országgyűlése által ö Felségének feljelentetik: ennél fogva pártolom a’ KK. és RR. izenetét. Gr. Eszterházy Mihály: — A’ sérelmet föképen abban találom, hogy a’ tartományi közgyűlés kihirdettetett, de aznap meg nem tartatott; azért a' ts. KK. és RR. izenetét pártolom, és azt hiszem, hogy jussok volt és van a’ turopolyai nemeseknek megjelenni a’ horváthországi gyűlésen, és tudjuk, hogy a’ turmezei nemesség mar Rudolftól decretumot, első ’s második Ferdinand, első Leopold és első Józseftől privilégiumokat nyert. és látjuk, hogy mindig részt vettek a’ tartományi közgyűlésekben. Ezt Mátyás királynak későbbi decretuma is mutatja, miszerint minden nemesnek személyes megjelenési joga volt Horvátbország közgyűlésein. Mondatott ugyan, hogy eddig nem jelentek volna meg a’ tartományi közgyűlésen, de azok is kik ezt mondották, ra állanak arra, hogy sokszor többen jöttek de rendetlenül, és nem voksoltak. — Az, hogy a’ regulatió elővétetett, mutatja, hogy annyi jussok volt mint akárki másnak; mindenesetre tehát meg kellett volna nekik jelenteni, ha eltávozlak, a’ gyűlés tartását. Gr. Zichy Bódog: — Röviden gróf Apponyi György véleményét pártolom. Gr. Zichy Henrik: — Én is úgy veszem fel a’ tanácskozás fonalát, mint gróf Apponyi György; a" dolog ott kezdődött hol végződni kellett volna; arra szavazok tehát, hogy ez alakban a'felirat fel ne terjesztessék. — Egyébiránt azt hallottam állítani, hogy ezen feliratnak nem pártolása alkotmány ellenes volna; — én ellenkezőleg vagyok meggyőződve, miután itt a’ szerepek felcseréltetvék, és a’ törvényhozói test végrehajtói és hozói alako vesz magára; igy inkább ezt tartom alkotmányellenes dolognak, mint a’ felírást nem pártolni. Báró Perényi László:— Semmiképen a’ dolognak érdemlegi tárgyalásába nem ereszkedvén, észrevételeimet egyedül a' formára szorítom; és először: ugyan einem mellőzhetem, miszerint én is úgy nézem, úgy látom a’dolgot, hogy a’ tekintetes Rendek csak egy részt hallgatván ki, egy oldalulag hozlak ítéletet; — azután azt tartom, úgy hiszem, országos sérelemnek az a’ természete: hogy maga a’ kormány ellen legyen irányozva; mert a’ melly panasz tisztviselő ellen, vagy egyes személyek ellen irányoztatik, az a’ végrehajtó hatalomnak körébe tartozik, és ha ez úton elég nem tétetik, akkor vagyon helye az országos sérelemnek; — végtére még azt is találom, hogy a’ turmezei gróf panasza pelitió formában lévén, nem azon az úton és módon került az országgyűlési tanácskozás alá, mellyet éne tekintetben törvényesnek elismerek; de még e’ részben sem ereszkedem taglalásába, mert az is már több részről megtörtént, és a’ tanácskozás már igen hosszas, hanem oda jelentem ki szavazatomat, hogy ezen izenelnek tárgyát érdemére nézve nem tartom az országgyűlési tanácskozás körébe valónak, és azért vissza kívánom ulasittalni a' tekintetes Rendekhez a‘ végett, hogy ha orvoslás kívántatik, a‘ kereset a’maga törvényes útján történjék. Busán Hermán, horvátországi követ: — 3Iidőn itt az én megválasztásom forogna fen, fel nem szólalnék, ha csak ö mlga gr. Teleky László fel nem hívott volna, ki azon csudálkozott, miért irtózom egy újabb országgyűlésnek tartásától, hozzátevén, hogy a’ fenálló körülmények közt, gondoskodnék illy elégtételnek megszerzéséről; minek következtében azt felelem: hogy a1 tisztelt grófnak tanácsát a’ legnagyobb készséggel elfogadtam volna, ha a kérdésben forgó sérelem személyem ellen irányoztalnék, vagy más részről az forogna fen. hogy én, kinek szerencséje van már harmadszor az ide kapcsolt országok képviselőjének lenni, — elválasztásomat tiltott! módokkal eszközlöttem volna; — miután azonban ez alkalommal a’ választásnak egész munkálata, az országyülésnek törvényessége, az elnöki tekintély, sőt még küldőimnek méltósága is kérdés alá vonatnék, a’ hálaadatlanságnak bé-Fő-Rendi Napló I. köt. 13