1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 13. ülés
XIII. ülés Fö-RR. naplója. Június 28-án 1843. 47 vel a’ ts. KK. és RR. más ítéletet még akkor sem hozhatnának, ha az expositio állana; mivel ez nem azon út, mely- Turmeiei uelyen ezen tárgy eldöntendő, ‘sigy az izenet ellen voksolok; arra nézve pedig, mi a’személyes megtámadásokat illeti: ,neSl>es "antahhoz ragaszkodom, mit gróf Apponyi György mondott. Scitórszky János, pécsi püspök: — Négy órára járván az idő, rövid leszek. Mindig azt hitlem, de a’ mai vitatkozások folyamából teljesen megvagyok győződve, hogy az országgyűlése a’ haza közjavainak előmozdítására, közterheinek, súlyainak könnyítésére, elhárítására rendelvék. 11a pedig egyes hatóságok, testületek, vagy épen az egyének java előmozdítása vagy bajaik elhárítása rendelést kíván: ez a’ fenálló törvények szelleme szerint azitélöszékekvagy végrehajtó hatalmaknak kötelessége. Mihelyt ezen alkotmányos ólunkból eltérünk, ezen teremben az országgyűlést fórum contradictoriummá tesszük nem csak minden megelégedetlen pártoknak, egyéneknek az itélöszékekről ügyeiket ide hozni, hanem a‘ felgerjesztell kedélyek közt a’hazának nagy érdemű főnökeit gúnyok, meg'ámadások, méltatlanságoknak fogjuk kitenni, minljelenleg főhivatalokhan diszlö e’táblának tagjaival történni sajnosán tapasztaljuk. Erézhetöbb ez annál is inkább, hogy a‘ főnökök minekelőtf e csak meg is hallgalattak volna, megrovattak, pártoskodóknak bélyegeztettek, és védelem útjától kizáratva, mint ollyanok elítéltetlek. Nem lehet ezt az igazsággal megegyeztetni! Szenvedhetnének itt illy eljárások mellett az ártatlanok, és az országgyűlés czélját az tenné: hogy a' közjónak előmozdítását. vagy közsúlyokoni könnyítését félretéve, sokszor havanként az egyesek bajaival időt tölteni kénytelenittetnék. Hozzá teszem: a' köz bizodalom, vagy is a’ nagyok kisebbek és legkisebbek közti bizodalmas viszonyosság alapja a’ megelégedésnek, ’s igy a" közjónak is; a' melly arányban ezen bizodalmas viszonyosság fogy, abban fogynia kell a' megelégedésnek "s vele a közjónak is. Mi fogyasztja inkább a’közbizodalma!, mint midőn a’ főnökök illy nyilvános megrovásoknak kitétetvék? Ha tehát a'közboldogságot nem akarjuk veszélyeztetni, legkevesbbé e’helyen, hol annak alapját megvetni szent kötelességünk: e’ jelen tárgyat innét, mint ide nem tartozót, eltávolitnunk kell: minélfogva oda járul csekély véleményem: hogy a’ lurmezei grófnak kérelme az illető helyre utasittassék. Gr. Yotj Károly : — Röviden kívánok szólani, — bőven kilevén fejtve a’ tárgy mind a’ két részről, nem kívánván a méllóságos Főrendek béketiirését, melly úgy is kelletén túl próbára tétetett, ismét fárasztani — véleményemet tehát röviden ezekbe pontosítom. Miután gróf Erdödy János által előadottakból bőven kitetszenék az: hogy Horvátország nemeseinek egy része, és a‘ lurmezei nemesség polgári jogainak gyakorlatából kizárattatott; továbbá az is, hogy a' KK. és RR. igen is bölcsen cselekedtek akkor, midőn ezen ügyet pártfogolva hozzánk átküldötték; megerősített ezen véleményben az is, mit előttem gróf Péchy Emmanuel előadott: ugyan is ö méltósága felhozta idegen országoknak példáját, hol a‘ követeknek elválasztása után a' választóknak nincs többé joguk követeket utasítással ellátni, vagy őket vissza hívni, — azt állitván továbbá: hogy ez nálunk Magyarországon ellenkezőleg áll; — e' részben igaza van ő méltóságának, de később hivatkozott ő méltósága Horvátországra, és azt mondá,hogy a’ megsértett nemesség is azon állásban van, hogy vissza hívhatja ha tetszik; és ha a1 többség ellen választattak a’ mostani követek, — újabb választást lehet. Ezt elismerem én is, de mivel Horvátországnak csak az országos közgyűlése hívhatja vissza ‘a követeket, annak kihirdetését pedig ö Felségétől kell kérnie és igy királyi engedelem nélkül a‘ horvátországi nemesség össze sem gyűlhetvén — többségének akaratját sem nyilváníthatja; annakokáért pártolom az izenetel, és kívánom, hogy ő Felsége tartományi közgyűlés hirdetésére, miszerint a’többség magát kimutathassa, akár mellyik részen legyen is az, megkéressék (éljen!) Gr. Forgách Lajos: — A’ helyhatósági jogok gyakorlatát alkományunk alapjának tartom annyira, miszerint ha ezen jogok használatában valamelly hatóság gátoltatik, az országgyűlésnek kötelességei közé számítom védöleg felszólalni, és ezen okból kiindulva, a' KK. és RR. izenetét pártolom. Báró Szálkámén Leopold: — Pozsega megyének főispánja véleményemet kimerítette, ’s azt megámévá teszem. Gr. Zichy Pál: — Röviden kijelentem, hogy gróf Erdödy véleményét pártolom. Gr. Teleky László:— Megvitattatolt már ezen tárgy elegendöleg, azért hosszasan szólani,’s vélekedéseket taglalni nem kívánok, csupán csak ntmellyekre szorítom megjegyzéseimet, mellyekre nézve feleletre felhíva érzem magamat. Egyik ezek közt azon állítás, mellyel mélt. gr. Apponyi úrtól hallottam, hogy mindazon előadások, melylyeket itt a‘ kövelválasztás ellen hallottunk ’s mellyek természetesen a‘ mélt. gr. véleményével nem voltak egybehangzók, alaptalanok: tehát hogy mindazok, kik nem úgy adták elő a’ dolgot, mint a’ zágrábi püspök, nem igazat mondottak, még pedig a’ mennyiben ők az érdeklett gyűlésen jelen voltak, szándékosan. — Erre azt jegyzem meg: hogy ki valamit állít, és ajánlja magát arra, hogy állítását bebizonyítja, és a’jelen esetről szólva, a’ legkétségbehozhatlanabb próbának a’ horvátországi gyűlés bírálatának magát alája vetni kész, annak állítását egy előre alaptalannak mondani, legalább nagy igazságtalanság. Ha a’ most hallott ellenkező előadások közt egyet vagy mást alaptalannak vagy talán még gyanúsnak is kellene tartani, hajlandó volnék ollyanoknak tartani azoknak különben is minden bizonyítvány nélkül szűkölködő puszta állításait, kik próbát kiállani egyáltalában nem hajlandók, ’s a‘ tartományi gyülésrei hivatkozást ellenzik. Ezen kívül még a’báró Kulmer Ferencz ur beszédére kívánok felelni. B. Kulmer Ferencz ur ugyan is azon vélekedést, mellyen vannak a’KK. ésRR. és vagyunk mi is, három váddal illeti; miszerint az igazságtalan, alkotmányelleni, és a’municipalis jogokkal megnem férhető. Már most hasonlítsuk össze a’ két vélekedést. — Mi azt akarjuk , hogy sem a’ vádlókra, sem a’ vádlottakra nézve ne mondjunk ki semmit is, sem azt, hogy egyik félnek, sem azt hogy a’ másiknak van igaza, — hanem az egész dolognak elhatározása végeit Horvátországban gyűlés tartassák, ’s hogy ezen úton az igazság világra jöjön; b. Kulmer ur pedig, ki bennünket igazságtalansággal vádol, azt akarja, hogy ezen vádat egyoldalú előadásra elvessük; azt akarja, hogy azt nem is tárgyalva, országgyűlésünk előre azt mondja ki: hogy a’ vádlók előadása helytelen, ’s igy vádlottaknak van igazuk. B. Kulmer Ferencz ur azt állítja, hogy vélekedésünk alkotmányelleni; pedig mit kívánunk mi? azt kívánjuk, hogy a’ választásban történt sérelem az összes törvényhozó hatalom által tárgyallassék. A' mi elvünk szerint ho-12 *
