1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 13. ülés
XIII. ülés Fö-RR. naplója. Junius 28-án 1843. 39 állása változván, foganatlan folyamodások ne tétessenek, és az orvoslás máshol ne kerestessék, holott otthon a Turmezei nekörülmények hathatósabbat nyújtanak; hanem annak idejében, tudniillik 3-dik napra, azaz april 24-dikei 10 órára,messé? iránl' az ülés kihirdettessék, és mindenesetre tartassák, a’ mint az meg is tartatott. — Semmi ellenmondásoknak tehát ebben a’ tekintetben helyük nincsen, minthogy szükség törvényt bont, annyival kevésbbé kímélheti pedig inkább a’ békés körülmények közt netalán szokásba jött alaptalan divatot. — Többnyire az óvások kétség kívül semmi jogot be nem bizonyítván. sem pedig azt nem szerezvén meg. csak annak, a’ melly úgyis létezik, fentartására szolgálhatnak, és jövő esetekre nézve némileg működhetnek. — De kénytelen vagyok magát a’ kérdéses ellenmondást még több tekintetnél fogva érvénytelennek nyilvánítani: mert ugyanis abban aláírva észrevétel ik 3 gróf, és2báró; kik hogy báni meghívó levelöket megkapták, már abból is kiviláglik, hogy eziránt semmi észrevételt nem tesznek, ésminthogyZágrábbancsaknemmindig mulatnak, a’halasztott ülésben megjelenhettek, és mégis jelentek, következőleg nem is panaszkodhatnak semmi magukon elkövetett jogtalanságról, ha csak talán valami szándéklott korteskedésnek gyanújába esni nem akarnak; más nemesek részéről pedig teendő ellenmondásra sem szükséges fölhatalmazást, sem más alapon nyugvó efféle jogokat be nem bizonyítanak. Maga a’ turmezei gróf nem mint illyes irta alá magát: hogy tudniillik turmezei nemesek jogait fentartani lássák, hanem egyszerűen, mint valami más nemes; ’s minthogy részesült az ülésben, és törvénytelenül abból kirohant, ha kivánatainak sükerét el nem érheté, azt magának tulajdonítsa, nem pedig a’ bánnak, vagy más KK. és RRnek, kik öt az ülésből, hova mint turmezei nemességnek képviselője hivatott, hazamentében utánozni nem akarták. A’ mi pedig más aláirt nemeseket illeti: azok vagy hivattak meg, tehát országgyűlés tagjai voltak, vagy sem; ha meghivattak, szinte úgy jelenhettek meg a’gyűlésben, valamint annak ellenmondhattak is; ha pedig meghíva nem voltak, nem is panaszkodhatnak arról, hogy gyűlésben nem részesültek, mert a’ horvát közmondás szerint: ,,a’ meg nem hivatott vendégnek a’ kályha mögött a’ helye;“ — de azok úgy is képviseltetvén a’ vármegyék követei által, ha ezeknek választásában részt nem vettek volna, ez iránt kérdést máshol támaszthatnak. Mivel tehát a’ panasznak helytelensége kétségen kívül van, leroskodván az alap, azon fölépült KK. és RR. üzenetének is öszeroskodnia kell. Annyival inkább nyilvánítom. pedig én az egész panaszlást törvénytelennek, miután azon törvények, mellyek erejénél fogva egyes nemesek részére, az országgyűlésre küldendő társországok követeinek választásában, voksolási jog küveleltetik, csak úgy mellékesen emlittetvén elő sem adatnak, törvénykönyvünkben pedig, kivált a' mostani körülményekre nézve alkalmazhatólag, fel sem találtathalók, mellyek ellen azért szinte olly könnyű volt azokat csak általánosan emlegetni. — Azon aggodalma a’ tek. KK. és RRnek, mellyet némelly Horvátországnak kebléből állítólag a’ nemzetiség ürügye alatt világra jött tünemények körül nyilatkoztatnak, nagyobb figyelmet igényel. Ezek iránt azonban, a’ ts. KK. és RR., igérelök szerint csak akkor nyilatkozandanak, mikor érdemileg keriilendnek elő. Egyébiránt valamint azoknak kezdete ártatlan volt, szinte úgy ártatlan lehet a’ vége is, ha tudniillik alkalmatosb eszközök liasználtatandnak. Rátör vagyok cs. kir. Föherczegségét és a’ méltóságos Fö-RRket arra kérni: üzentessék vissza a’ tek. KK. és RR-nek, hogy a'folyamodókat, panaszaikkal és kivánataikkal együtt, az említett nemesek tulajdon okleveleikben látható példa szerint, ö Felségéhez utasítsák, magukra a’ horvátokra pedig bízzák az országgyűlésük elrendezését, a’ mint azt már megkezdők, saját módjokhoz képest véghezvinni; — addig is azonban a’ dolgot maga helyén hagyják, minthogy semmi mód sincsen, melly szerint a’kérdéses tárgy iránt új országgyűlés tartathatnék, tudniillik vagy a’turmezei és más egyes nemesek közbejöttével, vagy pedig azok kizártával-e! mert bármi történjék is, a’ panaszokra és ellenmondásokra szolgálandó alkalom és ürügy soha megnem szűnik. B. Kulmer Ferencz: — Ámbár meggyőződésem szerint a’ szőnyegen lévő tárgyat sem formájára, sem érdemére nézve ide tartozónak nem vélem, még is meg kell vallanom, hogy szándékom volt a’ kérdésbe vett társországi követválasztásnak részletes taglalásába bocsátkozni; de ezekulán, mellyeket a’ nm. mélt. zágrábi püspök ö excja által felhozni hallottam, kénytelen vagyok oda nyilatkozni, hogy a’ tárgy minden oldalról már olly körülményesen, és hitelesen elő vagyon adva, hogy ha csak ismét lésekkel cs.k. Föherczegségét, és a’nmlgu Fö-RR. figyelmét fárasztani nem akarnám, mást és igazabbat felhozni nem tudok ; de mind a'melletf, minekutána az említett követválasztásnak egész lefolytéban részt vettem, tehát nem hallomás után, hanem tulajdon tapasztalásom, és tudásom szerint adhatom elő véleményemet, kötelességemnek tartom ezen tárgynak érdemére nézve azon általános meggyőződésemet kijelenteni: hogy az érdeklett követválasztás az eddigi szokás szerint törvényesen ment véghez; hogy ö excja a’ bán, midőn a’ törvényhatóságoknak képviselői, és a’ banális levelek által meghívott RRnek nagyobb és előkelőbb része abbeli elhatározott kérésüknek „ne tartsa az első napon a’ követválasztást“ engedett, egyebet nem tett mint kétségtele i elnöki jogával élve kötelességét teljesítette; mert szent kötelessége a’ közbátorság fölött őrködve nem engedni, hogy a’ törvényhatóságok képviselőinek, és a’ banális levelek által meghívott rendeknek törvényes befolyása a’ százados szokás ellenére egy nyers felfegyverkezett tömeg által kijátszattassék, és semmivé tétessék. Azonban távol legyen tőlem, hogy én ezen nyilatkozásom által azoknak hitelességüket kétségbe hozni szándékoznám, kik ellenkező véleményben vágynak; de azt viszont mindenki igazságszeretetétöl, a’ ki t. i. tulajdon tapasztalása szerint e’ dologban nem ítélhet, jogom van követelni, hogy ezen nyilatkozásom szinte azon hitelességgel fogadtassák el, mellyel a'más vélekedésüeké megtiszteltetik. Abból pedig nézetem szerint az foly : hogy a’ KK. és RR. midőn n’ lurómezei grófnak panaszára , és nehány egyén ellenmondására a’ társországi közgyűlésnek egy olly fényét, melly ellen a’ turmezei grófot kivéve, annak idejében egyetlen egy törvényhatóság sem szólalt fel, — minden elörebocsátott vizsgálat nélkül törvénytelennek vagy legalább helytelennek kimondják, uj társországi közgyűlésnek tartását sürgetve, egy olly végzést hoztak, mellyröl egész nyiltszivüséggel kell mondanom, hogy sem az igazságnak, sem a méltányosságnak, sem a' részrehajlatlanságnak alapjaiban nem gyökerezik, mert elmellőzve látom minden igazságkiszolgáltatásának ama első szabályát: „audiatur et altera pars.“ De tovább megyek és azt mondom: hogy a KK. és RRnek joguk sincs illy módon ezen tárgyra nézve rendelkezni, végezni; mert az országgyűlés törvényit) *
