1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 81. országos ülés
LXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. dositása. . Január 31kéu 1840. mind a’ két Táblánál tartatván. A Karok és Rendek Ülése délelőtt 11 órakor elkezdődvén; Liptó Vármegye Követe (Szentiványi Ödön), mint jelenleg kerületi Elnök, a’ mezei rendőrség eránti törvényjavallat Ildik §uak országos határozat következésében tett módosítását bémutatván. Bihar Vármegye Követe (Beöthy Ödön): Mielőtt jelen szakaszi módosítás tánácskozásba TÓ- A’ mezei rendóríetne, azt a’ kérdést tette: valljon az volt e’ a’ Karok szándéka, hogy testi büntetést rendelő ité-vények j! móletek végrehajtás után vitessenek feljebb? mivel ő azt tartja, hogy az illyes ítéletektől a’ feljebbvitelt végrehajtás előtt kell megengedni, külömben a’ feljebbvitelt érdekelni sem kell a’javallatban, miután a’ törvény szerént úgy is csak a’ halál és három esztendős büntetéstől van helye a’ nemtelenek feljebbvitelének birtokon belől. — Ezen észrevétel azonban köz akarattal elmellőztetvén, Az Elölülő királyi Személynek addig is, míg a’ bémotatott Ildik szakasz újabb szerkezete tanácskozásba vétetne, a’ mezei rendőrség és az erdélyi Részek visszakapcsolása tárgyában készült izeneteknek a’ Főrendekhez leendő átvitelére következendő Küldöttséget nevezett: a’ királyi Táblától: Szögyényi László, Nádori Itélőinestert, és Boronkay János, királyi Táblabirót; Horvátország részéről: Dominich Sándort; az egyházi Rendből: Gr.Zichy Domonkost, Győri Kanonokát; a’ Vármegyék részéről: Lipoimitzky Vilmos Bars, Andrásy József Esztergám, ’Semhery Imre Honth, Hőgyészi Pál Soprony, Perczel Miklós Tolna, Zarka János Vas, Bernáth Zsigmond Ung, Péterfy Károly Zemplén, Gr. Péchy Emámuel Abauj, Faschó József Arad, Horváth Antal Békés, Beöthy Ödön Bihar, és Markovits Gusztáv Pozsega Vármegyék Köreteit, Kálmán Sándor Jász és Kun Kerületek Követét; a’ jelen nem Lévők részéről: Guitman Imrét, Horky Antalt és Osztrolutzky Geyzáit; a’ szabad királyi Városok részéről: Gyurikovits György Pozsony, Venning er Péter Rüszt, és Kachelman János Selmetz Városok Követeit. Ezek után Szél Imre, királyi Személyuöki Ítélőmester által a’ mezei rendőrséget tárgyazó Ildik szakasz szerkeztetése felolvastatván. Az Elölülő eme kifejezésből: ,,a’ mint az illynemü közös legeltetésben talált beteg marha nyavalyájának ragadossága az illető barom orvosnak, vagy barom orvosláshoz értő kovácsnak szemléléséből bébizonyodik,“ a’ következő szavakat: „vagy barom orvosláshoz értő kovácsnak“ kihagyatni javallottá, azt állítván, hogy mivel a’ barom orvosláshoz értő kovácsnak csak azt lehet tartani, ki ezen tudományt rendesen tanulta, arról diplomája vagyon, az illyen pedig méltán mondathatik barom orvosnak, az érintett szavak nem csak feleslegesek, sőt az egész kifejezést bizonytalan értelműnek teszik. Ezen javallat elfogadtatván, Az Elölülő a’ szakasznak végét sem találta világos értelműnek, mivel abban nem látta tökélletesen kifejezve, miért fizesse a’ beteg marhának tulajdonosa az egy foriut bírságot? ugyan azért világosabban kívánta kifejeztetni. Csongrád Varmegye Követe (Kárász István): A’ felfogott szakaszt úgy magyarázta, hogy a bírságot a' beteg marhának tulajdonosa büntetésül fizeti akkor, midőn beteg marháját az illyesek számára kijelelt legelőről máshová hajtja. Fehér Vármegye Követe (Sárközy Kázmér): A’ szakasz utolját igy kívánta módosítatni: „sőt, hogy ha a’ beteg marhának tulajdonosa, az elkülönözést gondatlanságból vagy szántszándékból meg nem tenné, minden beteg darabtól fizetendő egy igaz törvényes értékű forintnyi birsággal büntetessék.“ Ugocsa Vármegye Követe (Szenfpályi László): A’ jelen szakaszban azon eszmét kelletett volna tisztán kifejezni, hogy minden darab beteg marhától fizetendő 1 Rfuyi büntetés, a’jelen ter- Jegyzö Könyve II. Darab. 13 t
