1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 151. országos ülés
CLI. ORSZÁGOS ÜLÉS » Május lOkéu 1840. mind a’ két Táblánál tartatván. Szutsics Károly Bács, és Fáy Ferencz Zemplén Vármegyék Követei mint időközi kerületi Elnökök beadák Iször: az újonczok tárgyában érkezeit kir. Leirat eránti Felírást; 2szor a’ Hevesi sérelem eránti Izenetet; 3szor a’ Koronaőr megválasztása eránti Felírást és törvényjavallatot,— mellyek is az országos Irományok 477. 478. és 479dik számai alatt foglaltatnak. Zalay Alajos kir. személynöki ítélőmester jelenté, hogy a’ Főrendek a’vakok, siketnémák, tébolyodottak és kisded óvó intézet eránt ragaszkodnak előbbi elveikhez, a’felterjesztést azonban nem akadályoztatják, — mi azonban a’ Küldöttséget illeti, ezt kisebb számmal kívánnák nevez« tetni. Ezen kijelentés az országos Irományok 480dik száma alatt vagyon. Miben a’ Rendek megegyeztek. — Továbbá: A’ Hajdú kerület rendezésére kiküldendő országos Választmányba is a’ Főrendek megegyeznek; — a’ törvényczikkely 3dik szakaszában azonban a’ Hajdú kerületből kinevezendő tagokra nézve a’ helyett, hogy á’ tagok megneveztessenek, tétetni kívánnák ,,a’ kerület kebeléből két tagot nevezhet.“ Miben a’ Rendek szintén megegyeztek. Ezután ugyanazon kir. személynöki ítélőmester olvasta a’ Hevesi sérelem eránti 7dik Izenetet, mellyre az olvasó ítélőmester jelentette, hogy az Izenet számába hiba vagyon, mert 4dik és 5dik szám nem létezvén, e’ szerint az e’ tárgybani 6dik Izenetet 4dik, a’mostani 7diknek nevezett 5dik lészen. Miben a’ Rendek megnyugodván; — ezen sérelem eránti Izenet a’ Főrendekhez az olvasó Itélőméster által átvitetett. A’ nádori ítélőmester olvasta az újonczok tárgyában érkezett legutóbbi kir. Leiratra készült F elírást. Az Elölülő: Senki sem hozza kétségbe, hogy a’Rendek ajánlásukat feltételökhöz köthetik; ezen Felírásban foglalt feltétel azonban ollyan, melly az 1830: 7dik törvényczikkelyben nem találtatik. A’ Fejedelem kir. Leiratában okát adja annak, miért kívánja ezen feltételt kihagyatni, t. i. mert ezen büntetést legalkalmatosabbnak találja a’ szökések megakadályoztatására, mert a’ büntetéseknél mindenkor legczélszerübb hatása vagyon azoknak, mellyek egyenesen ellenkeznek az utolérni kívánt czéllal, — így például ha valaki pénz vágyból vétkezett, reája leghasznosabb a’ pénzbéli büntetés; a’ ki sensualitásból, arra nézve a’ sensitivus büntetés; — ezen elvből indultak ki a’ Rendek is, midőn azoknak, kik a’ sors húzástól megszöknének capitulatio idejüket két esztendővel meghosszabbították: már pedig ha a’ sors húzástól megszökötteket büntetni kelletik, mentül előbb kelletik azokat, kik a’ zászlótól, mellyhez esküsznek megszöknek, ha tehát ezen undok, és a’katonaságnál legundokabb vétek büntetlenül maradna, akkoron az egész katonai disciplina felbomlana; vagy tehát O Felsége által kir. Leiratában érdeklett módot elfogadni, vagy pedig egy más büntetésről gondoskodni kelletik, melly reájok nézve legkedvetlenebb leend, ’s a’fiat az atyától tán örökre elválasztja. — Azon fogva minthogy a’ kir. leiratbani mód a’leggyengébb, legszelídebb és egyszersmind legczélirányosabb is; de azon fogva is, mert ezen elv már a’Rendek felterjesztésében is foglaltatik, midőn a’ sors húzástól megszököttekről rendelkeznek, — ő részéről azt javallaná, hogy a’ kir. Leirat fogadtatnék el. Nyitrai Követ (Einödy János): Minthogy a’ katona újonczokat az Ország Rendei a’ szükséget elösmérvén, O Felségének azért ajánlották, hogy a’ belső és külső bátorságot fentartsák, miután az ajánlott újonczok kötelesége tiz esztendei katonáskodás lenne, az pediglen ki zászlóját 24 *
