1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 145. országos ülés
76 az 1807: 28dik törvényczikkely szerint járjon el, Megyéjét megfosztják mind azon jótékonyságtól, mellyben az 1836: 27dik törvényczikkely rendeleténél fogva más Vármegyék részesülnek — azért kérése csak oda terjed, hogy a’ törvényczikkelyből az 1807: 28dik törvényczikkelyre való hivatkozás hagyassák ki. Abauji Követ (Bárczag Mi/uilg): Ezen tárgyban a’ mi csak inondódhatott, mind a’két részről már előterjesztetett, Küldői az 1827: országos Biztosságnak eljárásával szinte megelégedve nincsenek, mert az 1807: 28dik törvényczikkely szerint a’ beszegellett helyeket minden bonificatio nélkül által kelletik adni, egyéberánt Megyéje kir. adományi Levelekből tudja bebizonyítani, hogy lődik században Aszaló mezővárosa Abauj Vármegyéhez tartozónak mondatik — később a’Török ideje alatt, midőn Borsod VármegyénekJKözgyülés helye elfoglaltatott, Abanj Reudei e’ czélra Aszalót általengedték; méltán kívánhatja tehát-* Abauj hogy azt, a’ mit egyszer adott, vissza is kaphassa— hogy pedig a’ törvényczikkelyben az 1807: 28dik törvényczikkelyre hivatkozás tétetik, és a’ Biztosságnak meghagyatik, hogy a’ szerint járjon el, igen is igazságos, mert Aszaló eránt már az 1836ik esztendei törvény előtt lévén kiküldve az országos Biztosság, annak munkálatját már előbb kelletet volna befejezni, és pedig az 1807: 28dik törvényczikkely rendelete szerint minden adjnstatio nélkül — e’ részbeni kívánsága tehát az, hogy ezen kérdés azonnal idéztessék el, és Aszaló minden adjustatio nélkül adassék Abaujnak, ha azonban azt el nem érhetné, az Izeuetet pártolja. Pest Vármegye Követe {Szentkirályi Móricz): Az '1807: 28dik és az ujabbi 1836: 27dik t. ez. között csak azt a’ lényeges különbséget látja, hogy az országos Biztosságnak határozata végrehajtás előtt az Országgyűlés eleibe terjesztetik — ő abban különbséget nem talál, hogy a’ oeszegellett hely cum vagy sine adjustatione adassék által, mert ha valami Megyétől a’ hely elvétetik, levétetnek azon Megyéről egyszersmind azon hely portái is, és igy ebben semmi sincsen, ő tehát nem bánja az országos Biztosság bármeljy törvény szerint járjon is el, egyedül csak kívánja', hogy végrehajtás előtt tudósítást az Országgyűlésnek tegyen. Somogyi Követ {Somsich Miklós): Az 1807: 28dik t. ez. magyarázata az 1836: 27diktörvényczikkely, midőn tehát újabb törvény vagyon igen rendes, akkoron a’régibbre utalni — vagyis axioma Juris lévén az: „anteriores leges tolluntur per posteriores“, részéről Borsod kívánságát pártolja. Hasonlóan Ugocsai Követ {Szentpályi László): Is Borsodot pártolja, az országos Biztosságnak általános kiküldetését kívánja. Borsodi Követ {Palóczy László): Ha itt a’ dolog érdeméről volna a’ szó, akkoron ő is mutathatna elő több adatokat, mellyekből bebizonyíttatik, hogy Aszaló mezővárosa Borsodhoz tartozott, itt azonban erről szó nem lehetvén, ezzel felhágy — egyéberánt minthogy több Megyék is vágynak hasonló esetben, és azokra nézve az újabb törvény rendelete alkalmaztaiik, meg nem foghatja, mi] okok lehetnek, mellyeknél fogva a’ Rendek az újabb törvény jótékonyságát éppen Megyéjétől kívánják megtagadni, ’s ha kívánságát utói nem érhetné, részéről legalább egyformaságát kér, hogy törvény által mondassák az ki, hogy azon beszegellések, mellyek 1836dik esztendő előtt már megvoltak, azon esztendei 27dik törvényczikkely rendelete alá nem tartoznak: — különben kérdését a’ Rendek pártfogásába ajánlja. Abauji Követ {Bárczay Mihály): Minthogy Borsod Vármegye más Megyékre is hivatkozott, ő is mást nem kíván mint azon állást, mellyben vagyon Beregh \ ármegye Szatlimárral Tarpa mezőváros eráut — ’s ha Szathmár és Beregh között a’ kérdést el lehetett az 1807: 28dik t. ez. szerint intézni, nem látja okát miért ne lehetne szinte Megyéje esetét is, azért elébbi kijelentéséhez ragaszkodik. Hevesi Követ {Papszász Lajos): Borsodnak előadását pártolván, csak általánosan kívánta a’ Biztosságot kiküldetni. Pozsony Vármegye Követe {Olgyay Titus): Pest Vármegye Követének előadását nem pártolja, mert ha a’ beszegellet hely általadásával a’ porták levonatnak is a’ Megyéről, még is a’ honi pénztár, a’ köz munkák terhe, katona szállásolás ’s a’ t. megmaradnak, és igy azon Megye megkisebbedvén, a’ többi adózókra nagyobb terhek háromolnak azen Megyében, mellytől a’ beszegellett hely elvétetik —• azért Heves szerint pártolja Borsodot. Szathmári Követ {Botka Imre>: Minthogy Abauj Követe Megyéje esetét felhozta, kéntelen kijelenteni, hogy Megyéje se lévén megelégedve Tarpa mezővárosának bouificatiojával, Dobos helysége mellett még Vásáros-Náméuyt is kiváuja, ezekhez képest Borsodot pártolja. Az Elölülő: O kéntelen kijelenteni, hogy Borsodnak kívánságát igazságosnak találja, mert ha az eset még elintézve nincsen, azt az újabb törvény elveinél fogva kelletik elintézni, már csak azon CXLV. Országos Ülés. — Május 4-kén 1840.
