1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 145. országos ülés
74 Hevesi Követ (Papszász Lajos): A’ fundationalis szót el nem fogadta mert már egyszer meg akar szabadulni az idegen nyelv járma alól. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móricz): Pedig se a’ fundationalis, sem a’ „kegyes alapítványi“ szó annyit tesz mint piae fundationis, ezen jószágok pedig politico-fuudatioualis jószágok vagy is köz alapítványiak, azért a’ szerkeztetés mellett szavaz. Trencbin Vármegye Követe (Marczibányi Antal): Miután a’ váltótörvényben is több idegen szavak használtatnak, ő részéről a’ fundationalis nevezetet elfogadja. Ellenben. Szabolcsi Követ (Bonis Sámuel): A’ köz alapítványi szónak megtartása mellett szavazott. Az Elölülő: Ha a’ közalapítványi javak kifejezéssel a’ Karok és Rendek szoros értelembe véve csak azt kivánják értetni, a’ mit a’ mostani íundationalis javak természete kíván, illy kijelentéssel nem ellenzi, hogy a’ köz alapítványi szó maradjon meg. Csongrádi Követ (Klauzál Gábor) : Ha a’ Rendek az Elölülő által javallott legfelsőbb belátás végetli szavakat a’ szerkezetben iktatni kivánják, akkoron minden kétség elkerülése végett azt hátrább kellene tenni, a’hol t. i mondatik: ,,a’ kir. Helytartó Tanácsnak fogja megküldeni egyedül a’ végett, hogy Ő Felsége —igy tétetnék“, — legfelsőbb felügyellésijussánál fogva ,,a’ kir. Helytartó Tanács által a’ köz adó“ ’sat. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móricz): Sem az Elölülő, sem a’ Csongrádi szerkeszeti módosítást nem fogadja el, mert a’ „legfelsőbb belátás“ igen genericus és igen elvezethet a’czéltól, azért kívánja hogy a’ kerületi szerkezet maradjon. Somogyi Követ (Somsich Miklós): Az Elölülőnek ugyan igaza vagyon, hogy a’ kir. Leiratban . az altissima inspectio érintetik, azonban ha az a’ törvény czikkelybe betétetik, szükséges biztosítás okáért körülirui mennyire terjedhet az. Esztergálni Követ (Andrássy József): A’ Csongrádi felolvasott szerkezetben megnyugodván, azt pártolta. Az Elölülő: A’ Csongrádi szerkeztetésben ő is megnyugszik, egyéberánt a’ mi a’ szakasz vége felé mondatik, hogy a’ Helytartó Tanács az iljy szerződéseket 3 hónap alatt tartozzék az illető megyének megküldeni — minthogy ez felette rövid idő, felszóllítja a’ Rendeket, hogy e’ czélra vagy hosszabb időt rendeljenek, vagy pedig inkább csak az mondatnék, hogy az illy szerződéseket a’ Helytartó Tanács haladék nélkül tartozzék megvizsgálni. Csongrádi Követ (Klauzál Gábor): Részéről az időt meghatározni kívánja, mert ha megesik hogy az úrbéri perek nem ritkán esztendő számra is elhúzódnak a’ Helytartó Tanácsnál, az illy örökös szerződések hosszú idővel még a’ Helytartó Tanács megvizsgálná a’ környülállások nagyon változhatnának, sőt az indító okok egészen el is enyészhetnének, azért ő határozott időt kíván, nem ellenzi azonban hogy három helyett hat hónap engedtessék. Mibe a’ Rendek megegyezvén a’ Felírás az olvasó Ítélőmester ezekhez módosíttatott. Esztergám Vármegye Követe (Andrássy József): A’ határidőre nézve mára’ kerületben is kikelt, és most is kénytelen kijelenteni, hogy midőn az ország bár melly hatóságának nincs idő kiszabva, melly alatt ez vagy amaz tárgyat ellátni köteleztetnék, noha példának okáért a’ perek vég elitélések igen is soká elhalladnak, nem látja helyesnek a’ Helytartó Tanácsnak a’ hol a’ dolgok úgy is gyorsan elláthatnak határ időt szabni; egyéberánt azt is kívánja kimondatni, bogy ha a’ Helytartó Tanácsa’ kérdésben lévő örökös szerződésekben tapasztalná, hogy azokban a’múlt Országgyűlési 8ik tör. czik. 3. szakaszában kijelelt esetek fenforoguak, akkor az illy szerződéseket visszavethesse. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móricz) : Esztergám előadását nem pártolja, mert ha az elfogadtatnék, akkoron az illy szerződések esztendők számra is elhúzódhatnának, különben pedig félni nem kell attól, hogy csalárd szerződések által az adózók károsodjanak, mert az megcsalatott fél észre vévéu a’ dolgot kötelességének eleget nem fog tenni, és ha a’ csaló fél szerződés foganatját fogná kívánni akkoron, a’ perben bebizonyítatván a’ csalás, erőltetés 'sat. a’ szerződés biró által fog megsemmisítetni — azért Esztergami Követ kívánságát nem pártolja — hasonlóan Somogyi Követ (Somsich Miklós): Sem pártolta Esztergám kívánságát, mert a’ szerint a'Helytartó Tanácsnak bíróság adatnék, márpedig a’ Rendek a’ Helytartó Tanácsnak csupán az adó fundusára való felügyelést kivánják bizni, azért ő is az Esztergami kívánat ellen szavaz. Soprony Vármegye Követe (Nagy Pál): Esztergamot szinte nem pártolja, mert a’ mint Somogy Megye Követe is monda a’ Helytartó Tanácsot nem bíróság, hanem csak az adó fundusára való felügyelés illeti, az 1836: 8ik törvény ez. 3. §-bani esetek pedig a’bírósághoz tartoznak; — azonban ő a’ Helytartó Tanácsnak még egy tekintetben kívánna felügyelést adni t. i. azon esetben, ha a földesur úri hatóságán kívül az örökös szerződések alkalmával még magának mást is ki kött, p. o. 3 napi vadászatra való szoríthatást, vagy hosszú fuvart’s más illyeneket, mert az ily-CXLV. Országos Ülés. — Május 4-kén. 1840.
