1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 145. országos ülés
rí CXLV. Országos Ülés — Május 4-kén 1840. Zalai Kövei (Deák Ferencz): Megyéjének nézeteit Követ-társa kimondván, e’ tárgyhoz nem kívánt szóllani; az Elölülő előadására azonban kénlelen megjegyezni, hogy az Ország Rendei megtévéu a’ múlt Országgyűlése alatt a’ Ludovieea katonai intézetre az ajánlást, azt kívánták: lször hogy az 1808iki rendszert egy országos Biztosság vizsgálja meg — 2szor hogy a’ tudományok magyar nyelven tanítassanak. — A’ kir. Leirat mind a’ kettőt egyszerre megtagadta, ’s a’ Rendek fnnend azon következést húzták, hogy a’ Kormány a’ nevelésben való betekintést nem akarja megengedni, ’s azon fogva egy olly intézetet, mellynek nevelés rendszerében a’ nemzet nem avatkozhatok, alapítani nem akartak, és igy az ajánlást visszahúzták, — nem egyedül a’ magyar nyelv volt tehát az, melly ezen intézet létrehozását akadályoztatta, hanem azon princípium, hogy a’ nevelési rendszer eránti rendelkezést a’ nemzet magának fentartani kívánta. Ha csak tehát az utasítások azólta meg nem változtak, meg kelletik maradni a’ múlt országgyűlési végzésnek is — melyikekhez képest, ha biztosíttatik a’ nemzet a’ felől, hogy a’ nevelési rendszert az országos Biztosság megvizsgálhatja, ő részéről noha utasítása nincsen, az ajánlásban megegyez — azt egyedül a’ ma«var nyelvtől felfüggeszteni tanácsosnak maga sem találja. Az Elölülő: Zalai Követ előadására megjegyzi, hogy az 1808iki rendszert az Országgyűlése maga készítvén, a’ 4dik szakaszban fentartotta magának azon just, hogy azon rendszert csak Országgyűlése alatt lehessen változtatni, és igy az Országgyűlésének befolyása törvény által biztosítva vagyon, következésképen azon principium, mellyet Zalai Követ említett, tisztán kíván az 1808: 7dik törvényczikkelybe mondva: véleménye szerint olt fekszik a’nehézség, hogy a’ Rendek ezen változtatást az ajánlás, ’s igy a’ létesülés vlőtt kívánják megtenni a’ nélkül, hogy a’ változtatásnak valamelly okai lennének — minthogy tehát a’ nemzetnek ezen nevelési rendszerbe befolyása törvény által biztosítva vagyon, azt javallauá, hogy az ajánlás most megtétetvén az Intézet nyittasson meg, és ha jövendőben a’ nevelésben valami hiány tapasztaltatnék, azt változtatni a’ Rendek tehetségben és hatalmában lészen. Veszprémi Káptalan Követe (Bezerédy Miklós): Ha a’ nemzetek semmi idegent elfogadni nem akartak volna, akkoron a’ mivelődésnek és pallérozodásnak mostani fokozatán a’ nemzetek nem állanának, — a’ tudomány, a’ miveltség egy nemzetről a’ másikra szállott által, és csak úgy, hogy a’ kevesebbet miveit nemzetek a’ miveltségbeu előbb álló nemzetek nyelvét tanulták, tudósaikat becsülték, ’s magokhoz édesgették, ’s ezt nemzetünk is követte, igy például bátor szeretné, hogy az állandó hidat magyar építené, mivel azonban illy es magyar építő-mester nem találkozik, elfogadja azt, ha idegen is építendő A’ katonai tudományok szinte magyar nyelvre általöntve nincsenek, azért azokat a’ szóban lévő intézetben eredeti nyelvünkben szükséges tanítani; mi pedig a’ rendszert illeti — addig, míg a’ nevelési rendszer egész kiterjedésében fel nem vétetik, elfogadja az 1808iki rendszert. Tornai Követ (Bárczay József): Az ajánlatra nem lévén felhatalmazva, ahhoz nem járul; egyéberánt pedig a’ rendszerre nézve a’ Borsodi előadást pártolván, az lzenet mellett nyilatkozott. Hasonlóan Liptói Követ (Thuránszky Péter) és Abauji Követ (Bárczay Mihály): Nem lévén az ajánlatra felhatalmazva, ahhoz nem járultak. Ellenben Mosonyi Követ (Sőtér Ferencz) és Esztergami Követ (Friebaisz Imre): Az ajánláshoz hozzájárulván, az Elölülő javallatát pártolták. Azonban A’ többség a’ felolvasott lzenet mellett maradván. Olvasta a’ Nádori Ítélőmester az országos pénztárak állapotjárói, "s illetőleg számadásai megvizsgálásáról szólló Izenetet és törvényjavallatot. Bácsi Követ (Odry József): 1825dik esztendőben a’ nemes test őrző seregre ajánlás tétetvén, minthogy annak miképen lett kezelléséről a’ számadások mind ekkoráig beadva ugyan, megvizsgálva azonbau nem volnának, Küldői világos'meghagyásokból azoknak megvizsgáltatását kívánta. Ezután a’ Nádori ítélőmester jelenté, hogy a’ magyar nyelv eránti Felírásban a’ Főrendek egyedül az Országgyűlése végének tekintetéből megegyezzenek légyen. h olytatúlag olvasta a’ mezei rendőrség eránti Felirást és törvényjavallatot, melly ekkép bevégzett tárgyaknak a’ Főrendekhez való által vitelét. Az Elölülő ugyan az olvasó ítélőmesterre bízván — az országbírói ítélőmester által felolvastattatta a nyilvános örökösödés eránti főrendi Viszonizenetet, melly az országos Irományok 400ik száma alatt található, mellyet köz leiratra bocsátván, — ugyan csak az országbírói Ítélőmester olvasta az úrbéri tárgyban érkezett kir. Leirat folytábani Izenetet, annak a) pontját «
