1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 145. országos ülés
71 Treuchin Varmegye Követe (Marczibányi Antal): Nem kívánván a’ Ludovicea intézet létre hozását felfüggeszteni, részükről az ajánlatban megegyeznek; egyéberánt osztván az Elölülő nézeteit, az Izenet ellen szavaznak. Nyitrai Követ (Emödy János): Nem lévén felhatalmazva az ajánlásra — ahhoz nem járulhat — ha azonban kissebbségbe maradna, pártolj-a az Elölülőt. Árvái Követ {Ztneskál Móricz): Küldői az ajánlatra felhatalmazván éppen azért nem kíván olly feltételeket tenni, mellyek az intézet létre hozását akadályoztatnák , azért pártolja az Elölülőt. Honthi Követ (Luka Sándor): Küldői is pártolják a’ magyar nyelvet, mint ezt minden alkalommal bebizonyították, és éppen azért pártolja az Elölülő nézeteit is, mert az Elölüíő javallata nem csak visszalépés nem volna a’ magyar nyelvre nézve, hanem inkább előlépés, mert midőn a’ polgári oskolákban a’ tudományok még deák nyelven tanítatnak , akkoron az újonnan felállítandó katonai oskolában már többrendbeli tudományok magyar nyelven tanítatuáuak, ez tehát előlépés volna, és nem akadály azért pártolja az Elölülő javallatát. Hasonlóan Szepesi Követ {Matty asovszky Boldizsár) és Zempléni Követ {Fáy Ferencz): Az Elölülő javallatában okainál fogva megegyeztek. Ellenben Borsodi Követ {Palóczy László): Küldői is szeretnék .a’ Ludovicea intézet létre hozását, ezt azonban a’ nemzeti méltóság elleni eszközök által sikereltetni nem kívánják részéről örvendezne ha Honttal tarthatna, és az Elölülő javallatát a’ magyar nyelvbeni előlépésnek tekinthetné, de figyelmezteti a’ Rendeket hogy álljon az Elölülő javallata éppen azon pontban, midőn az országos Rendek azt kívánják egy különös felírásban, hogy minden tudományok egyedül magyar nyelven tartassanak, valljon nem volna e ellenkezésben ezzel az újonnan felállítandó katona intézetben a’ német nyelven való tanítást elfogadni, egyéberánt minthogy a’ törvényczikkelyben nyilván kimondatik, hogy az intézetben csak magyar gyermekek fogadtathatnak be, ezekre nézve tehát hogy a’ tudományokat németül tanulhassák a’ tanulási esztendőket eggyel meg kellene szaporítani, melly esztendő alatt a’ német nyelvet tanulnák — de különben mi is lehetne az akadály? talán az, hogy a’ hadi tudományoknak mester szavai magyarra fordítva nincsenek ? hiszen ez nem akadály, mert azok eredeti nyelven megmaradhatnak igy a’ Chemia, Bottanica, Chirurgia’s más tudományokban a’ mester szavak most is nagyobb részint görögök, azért ezen tudományok minden országokban anyai nyelven még is tanítatnak — ő részéről a’ Rendek kívánságába nem lát egyebet az méltányosságnál, ellenben pedig az Elölülő javallata mind a’ magyar nyelv eráuti felírással, mind pedig a’ nemzet méltóságával ellenkezne — azért ő az Izenet mellett szavaz. Az Elölülő: Bizonyossá teszi a’ Rendeket, hogy a’ nemzet előmenetele jobban senkinek sem fekszik szívén, mint'neki, és éppen azon szempontból kívánná a’Ludovicea létesülését — mi a’ rendszert illeti, nincs itt szó valamelly törvénytelen, hanem éppen törvény által már megszabott ollyait rendszerről, melly az első alapítók kivánataival is megegyez, ’s azon felül az Ország Rendéi befolyását is fentartja — ha tehát jövendőben valami hiány tapasztalhatnék a’ nevelésben, azt a’ Rendek igy is kiigazíthatják — azonban illy módon megalapított rendszert mi előtt az foganatban vétetnék minden ok nélkül változtatni nem jó, nem czélszeríí, nem tanácsos — mi a’Borsodi Követ előadását illeti, hogy a’ Bottania, Chemia, Chirurgia ’s más tudományokban az idegen mester szavak használtatnak erre nézve megjegyzi — hogy ezen tudományokban való előmenetelt és előhaladást éppen azoknak kelletik köszönni, kik ezen tudományokat idegen nyelveu tanulták ’s ez által azokat honfiaikkal is közlötték — ha nemzetünk tudományokat idegen nyeljen tanulni nem kíván nagy soha sem lehet, mert magyar nyelvre még igen sok tudományokat tanító könyvek által fordítva nincsenek, és azért azokat idegen nyelven irt könyvekből kelletik tanulni, ezekhez képest ismételvén előbbi javallatát a’ magyar nyelvre nézve azt kívánná, hogy kivéve a’ szoros katonai tudományokat a’ többiek magyar nyelven tanítassanak, egyéberánt az 1808iki rendszer fentartassék. Mármarosi Követ {Mihályi Gábor): Noha az ajánlásra semmi utasítása sem volna', mivel azonban ezen ajánlás már a’ múlt Országgyűlése alatt történt, és az ellen Küldői nehézséget nem tettek, az ajánláshoz megyéje részéről is hozzá járul, [egyéberánt az Intézet felállítására nézve az Elölülő javallatát pártolja. Baranyai Követ {Majláth György) és Pozsegai Követ {Markovich Gusztáv): Minthogy látnák hogy a’ Ludovicea intézet a’ Rendek Izenete szerint nem létesülhet, az Elölülő okainál fogva is javallatát pártolták. Thuróczi Követ {Justh József): Az ajánlásra nem lévén felhatalmazva, ahhoz nem járul; különben a’rendszerre nézve pártolja az Izenetet, — mi pedig azon rendelkezést illeti hogy csak olly ifjak, kik a’ magyar nyelvet tudják vétessenek be az Izenetbe ezt czélerányosnak nem látja, mert akkép a’ magyar nyelv előmozdítatni nem fog. CXLV. Országos Ülés. — Május 4-ken 1840. 18 * \
