1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 144. országos ülés
«V * Egyik kir. Személyilök ítélőmester jelenté, hogy a’ Rendeknek a’ Márton József megjutalmaztatása eránti nézeteiket a’ Főrendek osztván, az általköldött Izenetet részükről is pártolják; — ez «tán Olvasta a’vakok, siket-némák, tébolyodottak és kisded ovo intézetek eránti Izenetet, Felírást es törvény javallatot, — továbbá pedig a’ némelly pótolólag beadott sérelmek eránti felírást, magokat a’ sérelmeket a’ Rendek felolvastattaknak elfogadván. Az Elölülő ; Figyelinetessé tévé a’ Rendeket, hogy a’ beadott sérelmek között a’ 2ik szám alatti az 1715: 27ik törv. czik. rendeletét érdekelvén, minthogy ez már külön felírás által fel is terjesztetett, ezt e’ helyen ki kelletik hagyni;—továbbá a’ 9ik szám alatti kivánata Szerém Vármegyének a’ Pétervári Kormány által a’ véghelyeken eltiltott vadászat eránt a’ sérelmek tárgyaltatása alkalmával az akkoron kifejtett okoknál fogva a’ sérelmek közül kihagyatván, ezt e’ helyen is kihagyni kelletik. — Melly figyelmeztetés folytában a’ Iáik és í)ik Rzámok alatti sérelmek kihagyatván. Ugyanazon ítélőmester olvassa a’ nemzeti Museum számára megszerzendő gyűjtemény eránti Izenetet — továbbá az 1836: Ilik tör. czik. módosítása eránti Izenetet — ezen utóbbira Az Elölülő: Mentői inkább óhajtja , hogy ezen hasznos törvény kívánt sikert hozzon, annál inkább javallaná, hogy a’ Főrendeknek kívánságához álljanak a’ Rendek — ugyan is nincsen jelenleg arról szó, hogy a’ Hétszemélyes Tábla e’ tekintetben legjobb bíró nem volna, azonban két fő akadály adja magát elő: lszőr hogy ezen törvényben csak politicai eljárásról lévén szó, általa a’ törvényes út még fel vagyon hagyva, minthogy pedig az örökösödés a’ törvényes úton úgy is a’ Hétszemélyes Tábla eleibe jutand, ha a’ Rendek mostani javallata elfogadtatnék, akkoron a’Hétszemélyes Tábla egy dologban kétszer fog ítélni, ezen fogva tehát, mert ez szokatlan, mert a’ politicai eljárás eddig a’ törvényes eljárástól mindég megkülümbüztetett — de 2szor azért is, mert a’ Hétszemélyes Tábla el lévén foglalva a’ czélnak t. i. a’ hamarságra nézve meg nem felelhet, javallaná, hogy az udvari CanceJIaria eljárása továbbá is hagyassák meg —ezt a’ fentebbieknél fogva még tapasztalásból is ajánlhatja, — mert szolgálván azon felsőbb helynél, jól tudja, hogy ott a’tárgyak, melly hamarsággal végeztetnek, — a’ mi pedig az udvari Cancellaria eljárását illeti, erre is azt mondhatja, hogy az ország lakosainak fő bizodalma a’ Cancellariában vagyon ’s gyakran magok a’ Megyék kérik O Felségét, hogy az illy esetekben az udvari Cancellaria hozzon felsőbb Ítéletet, világos bizonyságúl annak, hogy eljárásával meglegyenek elégedve — a’ mi pedig az önkény korlátozását illeti — miután az első bíróság már bizodalmi bíróságnak alakult, e’ tekintetben nem látja szükségesnek, hogy az önkény korlátozásáról gondoskodjanak, a’ fentebbieknél fogva tehát újra is javallaná a’ Rendeknek, hogy a’ Főrendek kívánságához járuljanak. Nógrádi Követ (Fráter Pál): Világos utasításánál fogva az Elölülő nézeteit pártolván, a1 Főrendek javallata mellett szavazott. Liptói Követ (Thuránszky Péter): Minthogy az 1836: Ilik tör. czik. a’ világos örökösödési eljárást, csak egy némelly gradusokra határozná,—Küldői azt kívánnák, hogy ezen törvény rendelete a’ vérségbeli inindeu gradusokra kiterjesztessék. Horvátországi Követ (Dominich Sándor): Szinte az Elölülő nézeteit pártolván a’ Főrendek javallata mellett voksolt. Nem lévén azonban többen kik a’ Főrehdek javallatát pártolták volna. Az Elölülő : A’ többséget a’ kerületi Izenet mellett mondván ki, az ekkép bevégzeít tárgyákat a’ Főrendekhez az olvasó ítélőmester által általküldötte. Fehér Vármegye Követe (Fiáth Ferencz): Noha Megyéjének utasítása a’ kerületekben többséget nem nyert, igazolása végett azonban kötelességének esmeri, azt e’ helyen is előadni;, — Küldői t. i. az 1836: 20ik törv. czik. elegendő világosnak nem tartják,— az kebelekben riémü vilongásokra ád alkalmat — e’ tekintetben tehát azt kívánnák elhatároztatni, valljon a’ szabad kir. városok a’nemesi község nevezet alatt értetődjenek e? melly kivánata Küldőinek ha többséget nem nyerne, azt igazolása végett a’ Naplóban iktatni kéri.— Ezután Olvasta az Országbírói ítélőmester a’ honosítandók eránti viszon Izenetét a’ Főrendeknek, melly az országos Irományoknak 373ik száma alatt vagyon. Egyik Személynöki ítélőmester pedig jelenté, hogy a’ sérelmek eránti felírásban a’ Főrendek megegyeztek ugyan, Szerém, Pozsega és Verőcze Vármegyék sérelmeinek javallott felterjesztését azonban csak minden inneud vonható következés nélkül előbbi elveikhez ragaszkodva óvás mellett fogadják el. Mire a’ Rendek ellen óvásukat szinte előbbi elveikhez való ragaszkodásukat nyilatkoztatván, A’ Nádori ítélőmester olvasta: lször a’ porták kiegyenlítése, 2szor a’ Helytartó Tanács által kezellett pénzek, CXL1V. Országos Ülés. — Május 2-kán 1840. 17 *
